Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-22 / 38. szám

és dr. Zsigmondy Jenő egyházkerületi felügyelő világi elnöklése mellett. A közgyűlés legfontosabb tárgya a lelkészi fizetésrendezés volt és erre vonatkozott az elnök megnyitója is. Az általános elkeseredés és elégedetlen­ség hangja töltötte be a közgyűlési termet a megnyitó előtt s ez a hang uralkodott az egész délelőtt folyamán. Zsigmondy Jenő felügyelő a prot. lelkészi fizetésrendezés nagy fontosságát és sürgős voltát hangsúlyozó tartalmas és hatásos beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. A beszédet hosszantartó lelkes éljenzéssel és taps­sal fogadták. Ezután a püspöki jelentés tárgyalására került a sor, a melynek folyamán a közgyűlés a theoló­giák egyesítése mellett foglalt állást, az eperjesi theológia kikapcsolásával, ós elhatározták, hogy az egyetemes egy­háznál megsürgetik a pozsonyi egyetemen az ev. fakultás felállítását. A püspöki jelentések során került szőnyegre a közgyűlés legfontosabb tárgya, a lelkészi fizetésrendezés kérdése is. Ennek első szónoka Kovács Andor orosházai lelkész volt, a ki az egyházkerület lelkészeinek megbízá­sából beszélt. Nem irigykedünk — mondotta — a többi tisztviselők előbbremeneteléért s ha felszólalunk, azt azért tesszük, mert nálunk visszafejlődés észlelhető. Mi csak tűrtünk némán mindeddig és vártunk, de a kor­mány nem váltotta be ígéretét. A kiadások immár két­szeresre emelkedtek, jövedelmeink azonban a felére szálltak le. Követelik tőlünk a legszélesebb körű tár­sadalmi, egyházi és hazafias munkálkodást. De hol zör­gessünk? A gyülekezetekben, a melyek szintén nyögnek a terhek alatt? A kormány ajtaján kell zörgetnünk, hogy váltsa be Ígéreteit; zörgetnünk kell az állam ajtaján, mert nem csekély szolgálatot tesz a lelkészi kar. Ez nem dicsekvés, de kötelesség. Legyünk egyek a törek­vésben és igyekezetben a világiakkal, hogy a protestáns lelkészi kar anyagi helyzete megjavuljon. Ideálizmusunkat összetöri a kenyér gondja. Buzgalmunk lohad, mert lohasztja a napról napra való aggodalom. Lelkese­dés nélkül pedig lehetetlen alkotni. A jóindulatról meg vagyunk győződve s ezért hálánknak adunk kifejezést a püspököknek és felügyelőknek. Kérjük az egyetemes közgyűlést is, hogy a korpótlék, az alapfizetés és a családi pótlék megadása érdekében emelje fel szavát. Dr. Sztehlo Kornél igen fontos kérdésnek tartja a lelkészi fizetésrendezés kérdését, de ehhez kevés az óhaj. Az bevégzett tény, hogy a korpótlék meg lesz, de kérdés, hogy mindegyik lelkész megkapja-e azt, vagy csak azok, a kiknek fizetése 3000 koronán alul van. Az 1848: XX. t.-cz. szellemét meghamisították akkor, a mikor annak alapján az amúgy is gazdagon dotált nagy­birtokokkal és javadalmakkal rendelkező róm. katholikus egyházat és annak iskoláit is államosították és így a protestánsoknak mi sem jutott. Lombos Alfréd a fizetésrendezés tekintetében meg­indult mozgalomról beszélt és erre vonatkozólag javas­latokat is tett. Helyesnek tartaná, ha az állam nem maga vinné keresztül a lelkészi fizetésrendezést, hanem úgy, a hogy az egyházi adózás könnyítésére adott, adjon a lelkészi fizetések rendezésének czéljaira is megfelelő évi segélyt. Veres József, az egyetemes lelkészi értekezlet el­nöke, rámutatott arra a téves felfogásra, a mely a pro­testánsok igényeit a római és görög-katholikus papok fizetésének javításával köti össze. A mi ügyünk — mon­dotta — minden más egyház lelkészeinek ügyétől füg­getlen. Mi még nem kaptunk az államtól, a többiek meg már mind kaptak eleget. A legtöbbet a görög-kath.-ok. A r-.kath.-ok pedig, Apponyi kijelentése szerinfis kaptak már annyit, hogy abból a kongruát államsegély nélkül is ren­dezhetik. Miért veszik mindig kombináczióba a római katholikus papokat ? Hisz a mi népünk már a saját ter­heit sem bírja. A mi népünk iskolát tart fenn a más felekezetűek részére is. Siessen most már az állam a mi segítségünkre is s szolgáltasson egyszer végre igazsá­got nekünk is, a mi kulturális és nemzeti szolgálatainkért. Mi nem fogunk soha renitenskedni s nélkülözve is híven fogjuk teljesíteni mindig kötelességünket, mert ez a mi hivatásunk s mert mi eszményekért dolgozunk. De job­ban esnék abban a tudatban dolgozni, hogy anyagilag is méltányolják becsületes munkálkodásunkat. A beszéd a közgyűlés tagjai körében nagy hatást keltett. A közgyűlés, még többek hozzászólása után, egyhangúlag elhatározta, hogy újra sürgető felterjesz­tést intéz a lelkészi fizetések haladéktalan rendezése ügyében. Az egyházkerületi közgyűlés a tanácskozás további során, dr. Sztehlo Kornél javaslata értelmében elhatá­rozta, hogy a protestáns püspökök fizetésemelésének ügyét mint sérelmet terjeszti fel az egyház egyeteme útján, abból az alkalomból, hogy a felállítandó görög­katholikus püspökség teljes fizetését az állampénztárból fogják kiutalványozni. A közgyűlés örömének adott kifejezést jegyző­könyvében is a felett, hogy a dunántúli evang. egyház­kerület új felügyelőjének Győrben történt beiktatási ünnepélyén a győri róm. kath. megyéspüspök és a város r. kath. polgársága is hivatalosan képviseltette magát. A november 6-ra összehívott egyetemes gyűlésbe kikiil­dendő képviselők megválasztása után a nagygerezsdi egyezség ügyét, a melyet Bakay Péter főesperes terjesz­tett elő, az egyházmegyékhez küldötték le véleményezés végett. Dr. Szelényi Aladár és dr. Engel Sándor a jog­ügyi bizottság jelentésével kapcsolatban tett több elő­terjesztést. A délutáni tanácskozások során a bánsági egyház­megye indítványát az evangélikus katonáknak nagypén­teken a szolgálat alól való felmentése tárgyában az egye­temes egyház útján a protestáns közös bizottsághoz terjesztették fel. A bácsi egyházmegye felterjesztése alapján felkéri a kerület az egyetemes gyűlést, hogy a felekezetnélküli szülők gyermekeinek hitoktatási és vallási hovatartozása ügyében adjon ki egyetemes utasítást. A közgyűlés 13-án folytatta a tanácskozásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom