Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-04 / 31. szám

Tagadhatatlan, hogy az átdolgozás szép, de nézetem szerint felesleges; eléggé szép és megfelelő volt a régi is, mert ezt, hogy: „Benned bízom, Istenem" — teljesen kifejezi és szépen: „És benned bízom, Uram". Vagy azt, hogy: „Kik hit nélkül tévelyegnek" elég szépen visszaadja: „A kik hitetlenül élnek." Viszont, ha már a XXXIIL zsoltárt átdolgozták, bátran ki lehetett volna hagyni belőle a lantot és hegedűt, a mennyiben ezen hangszerek istentiszteleteinknél nem szerepelnek. Ezzel szemben igen szépen sikerült a CL. zsoltár átdolgozása. A ki az új Énekeskönyvet figyelmesen átvizsgálja, több ilyen és hasonló átalakítást fog találni, a mi, nézetem szerint, felesleges volt, mert ezen, még mindig elég szép s megfelelő régi verssorok, melyeket mindenki könyv nélkül is tud, annyira meggyökeresedtek bennünk, annyira a lelkünkbe nőttek, hogy azokat bajosan lehet onnan kiirtani. Az új Énekeskönyvben összesen 336 ének van, melyek mind énekelhetők s így nem fog előfordulni az, mint eddig, hogy az énekelhető énekeket egy év alatt többször kelljen megismételni. A számozás arab számokkal 1*—336-ig egyfolytában van s bár sokan vannak, kik helytelenítik, hogy a zsoltárok római számozása elmaradt, én csak helyeselni tudom, mert a zsoltárok közül sok kimaradván, úgy sem lehetett volna egymás után számozni; különben pedig minden zsoltár felett megmaradt zárjelben római számokkal eddigi száma s könnyen össze lehet hasonlítani akár a régi énekeskönyv, akár a biblia szövegével. Sokan kifogásolják, hogy kimaradtak a kathekizniusi énekek, ennek azonban czélszerű vagy hátrányos voltának elbírálása a lelkészi karra tartozik. A mi az új Énekeskönyv beosztását illeti, van benne 86 zsoltár, 5 újévi ének, 4 virágvasárnapi, 9 nagyheti és nagypénteki, 9 húsvéti, 6 áldozócsütörtöki, 8 pünkösti, 14 adventi, 10 karácsonyi, 63 vasárnapi, 22 köznap-reggeli, 19 köznap-esteli, 14 bűnbánati, 13 úrvacsorai, 50 alkalmi ének (ezek közül 2 tavaszi, 5 nyári, és aratási és új kenyéri, 2 esőért és eső után, 1 Ínséges időben, 1 zivataros időben, 1 szárazságkor, 1 jégcsapáskor, 4 őszi és úrvacsorai, 3 téli, 1 tűzcsapáskor, 2 templom szenteléskor, 1 felszentelendő papok éneke, 1 papiktatáskori, 1 papszenteléskor, 1 egyházi gyűléskor, 1 egyházi tisztviselők beiktatásakor, 2 utóének egyházi gyűléskor, 4 reformácziói emlékünnepi, 3 keresztelési, 5 konfirmácziói, 2 esketéskori, 1 királydicséret, 1 királyhalálakor, 1 halotti emlékünnepi, 3 hazafias emlékünnepi és végre 4 ó-esztendei ének. A hazafias ünnepen mondandó énekek között foglal helyet Kölcsey-Erkel Himnusza is s nagyon kár, hogy Vörösmarty Szózatát még nem vették fel. Az elmondottakból tehát láthatjuk, hogy az új Enekeskönyv igen változatos és bő tartalmú s nem sokat kell keresgélnünk, mint eddig, ha bizonyos alkalom vagy alapigére kell keresnünk éneket. Nagyon helyesnek találom azt az újítást is, hogy az egyes énekek versalakban vannak nyomatva. Úgy látszik azonban, hogy a használatbavételnek akadályai még nem multak el, mert mind e mai napig a régi énekeskönyvet használjuk, pedig nagy kár lenne, ha ezen régen óhajtott újítás nem valósulhatna meg. Sokan félnek, hogy a használatba vétel rázkódtatással fog járni s a nép nem fogja tárt karokkal fogadni az újítást s ebben van is valami, mert, mint ismeretes, a mi népünk rettentően konzervatív az ily dolgokban. Ha a kocsi egyik útról a másik útra tér, a kocsiban ülők rendesen éreznek némi rázkódást, kisebbet vagy nagyobbat, a szerint, a mint a kocsis ügyessége vagy ügyetlensége irányozza, kormányozza a járművet. Természetesen a kocsiban ülőktől is sok függ, hogy miképen tudják ellensúlyozni jobbra vagy balra hajlással a zökkenés hatását. Ehhez hasonló, kisebb vagy nagyobb rázkódásra el lehetünk készülve az új énekeskönyv behozatalakor is. Ez azonban nem lehet akadálya az új énekeskönyv életbeléptetésének. Keresztül estünk már máskor is ilyen bajon. (Folyt köv.) Czanik Gyula. Az ország 1910. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. (Folytatás.) Azon 3358 vegyesházasságnál, hol a vőlgény róm. kath., a menyasszony ref., 1306 esetben történt megegyezés s 695 esetben az apa, 611 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség 84. Azon 4119 vegyesházasságnál, hol a vőlegény ref., a menyasszony róm. kath., az 1970 megegyezésből 744 esetben az apa, 1226 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség 482. Érdemes megemlíteni, hogy úgy a róm. katholikusoknál, mint a két protestánsoknál is, mindig nagyobb a nyereség a nö vallására, mint a férfi vallása javára. Sok érdekes tanúságot vonhatnánk le e statisztikailag igazolt tényből a nők, az anyák vallási, egyházneveltetésére, melyre a férfiak mellett még mindig nem gondolunk eléggé. Felemlítem itt újból azon évről évre ismétlődő tényt, hogy a ref. egyház a róm. kath. egyházzal szemben szenvedett veszteségét jó részben kárpótolja a többi felekezetektől elnyert hódítással, íme a számok : Azon 3098 vegyesházasságnál, hol az egyik fél ref., a másik fél nem róm. kath., de más vallású, 642 esetben létesült megegyezés, melyekből 401 esetben a ref., 241 esetben a más vallást fogják követni a gyermekek. Nyereség 160. Ezen esetekben a ref. egyház nyeresége a gör. kath. egyháztól 204, az ág. h. ev. egyháztól 90, a gör. keletitől 71, az unitáriustól 8, az izraelita hitfelekezettől 27, a felekezetenkivüliektől 1. Vesztesége pedig a gör. kath. egyházzal szemben 151, az ág. h. ev. egyházzal szemben 70, a gör. keletinél