Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-14 / 28. szám

hisz még eddig egyedül csak a mennoniták nyitották meg a kapuikat a nő-lelkész előtt, hogy alkalmat adjanak neki arra, hogy erejét és tehetségét a szószéken is megmutathassa. „Bizonyos", — így folytatja tovább — „hogy azoknak a számára, a kik a Biblia betűire esküsznek, nehéz lesz a nőt a papi pályára bocsátani, a mikor pl. Timotheusnál azt olvassuk, hogy „a tanítást pedig nem engedem meg az asszonynak . . . hanem legyen csendességben". Csak ott, a hol a szabadság lelke van, lesz lehetséges az ilyesmi ... Az űj papnő előadása szép és rokonszenves volt. Egyszerűen, de melegséggel beszélt, nyugalom és méltóság volt az előadásában. Beszédének alapigéje Jer. 31. 33b. és 34a. volt; prédikáczió előtt pedig I. Kor. 12. részét olvasta fel egészen." Eddig tart az érdekes tudósítás. A jég meg van törve és valószínű, hogy a feminizmustól erősen áthatott Hollandia el fogja fogadni előbb-utóbb minden egyházában a női papokat, kivéve természetesen a r.-katholikusokat ós az orthodox kálvinistákat. Nem hisszük azonban, hogy még ha a theológiával foglalkozó nők nagy számmal lesznek is, sok legyen majd ama nők száma, a kik a nyilvános lelkészi szolgálatot vállalni fogják. Mert mindezek az újdonságok csak ideig-óráig tartó jelenségek. És ha eljön majd egy komolyabb, tartalmasabb, nemesebben gondolkozó s tisztábban látó kor, a mely mind közelebb lesz Istenhez, az emberek is jobban meg fogják majd érteni Isten örökkévaló rendeléseit, mint e mostani világban. Sebestyén J. Ausztria. A bécsi ev. theol. fakultás tanárai egy f. évi május 11-iki császári jóváhagyás következtében ezután az egyetemi tanári czímet viselhetik. Ez alkalomból őket az osztrák ev. lelkészegyesület, a melynek a bécsi theol. tanárok is lelkes munkatársai, május 28-án tartott közgyűlésében melegen üdvözölte. A nemzetközi zsidó territoriális mozgalom június végén tartott kongresszusáról már megemlékeztünk. A mozgalmat is ismertettük. Ez a mozgalom t. i. nem egy a czionizmus néven ismert zsidó mozgalommal. A czionizmusnak ugyanis az a czélja, hogy Palesztinát szerezze vissza a zsidóság számára, a territorialisták azonban nem kötik magukat Palesztinához, hanem czéljuk az, hogy bárhol a világon, önálló zsidó államokat alapítsanak s így a világon szétszórva levő és elnyomott zsidóságot szabadsághoz és függetlenséghez juttassák. Ezen a gyűlésen is több ilyen gyarmatosítási kérdést tárgyaltak. Köztük legfontosabb volt a portugál kormány ajánlata. A portugál kormány ugyanis június 15-én törvényjavaslatot terjesztett a kamara elé, a melyben hajlandónak mutatkozott arra, hogy Angolát a zsidók gyarmatosításának czéljaira átengedi. Indokolásában kijelenti, hogy a köztársasági kormány hajlandónak mutatkozik őseik bűnét — kik a zsidókat kiűzték — jóvátenni és evégből ennek bizonyítására Angolát a territorialisták czéljaira átengedni. Az ajánlatot azonban a kongresszus elfogadásra alkalmatlannak találta. Szó volt azután Argentínáról is, de ennek az a telepítésnek ügye is bizonytalan. A territorialisták ugyanis valahol Európához közelebb szeretnének valamit kezdeni. Olaszország. A. biblia megégetése. Az „Auf der Warte" írja, hogy Forano Sabinaban (Olaszország) a valdensiek szép eredményeket értek el evangélizáló munkájukkal. Mivel a kath. papok féltek, hogy elvesztik befolyásukat, szerzeteseket kértek népmisszió tartása végett, hogy a lakosságot újra szorosan odalánczolják az „egyedül üdvözítő" egyházhoz. A záradékot bibliának ós új testamentumoknak az elégetése alkotta, a melyeket a papok parancsára szolgáltatott ki a nép. A község bejáratánál ú. n. missziói keresztet állítottak fel, a mely alatt szentírásokat raktak össze; s mialatt a lángok felcsaptak, egyházi énekek csendültek meg és imádságokat mormoltak. IRODALOM. KÉRELEM. Az első félév lejártával kérjük az előfizetések szíves megújítását. Különösen kérjük azokat, a kik hátralékban vannak, hogy díjaikat szíveskedjenek sürgősen beküldeni. A hátralékokat — a melyeknek összege pedig tetemes — külön levelező-lapokon már kimutattuk, — de kérelmünket bizony kevesen hallgatták meg. Most ismételten kérjük a díjak beküldését, mivel nekünk is kötelezettségeink vannak. A kiadóhivatal. Tájékozásul. Lapunk mai számának szerkesztéseért Sebestyén Jenő főmunkatársunk felelős. A következő két szám szerkesztését Veress Jenő főmunkatársunk végezi. Kérjük olvasóinkat, hogy szerkesztési dolgokba hozzá forduljanak. La Hongrie Calviniste par E. Doumergue. Toulouse. Société d'edition de Toulouse, 1912. 209 lap. Ára 2 fr. Doumergue Emilnek, a nálunk is járt kiváló montaubani professzornak általunk már régebben jelzett munkája megjelent. A mű megjelenése, mint tudjuk, azért késett, mert az egész munka az első nyomás alkalmával tűzvész folytán elégett, vele együtt az összes klisék is, s így ez a második nyomás sokkal egyszerűbb, mint a milyennek az első ígérkezett. Méltó ismertetésére majd csak az őszszel térünk ki. Most még csak annyit jegyzünk meg, hogy a mű Magyarországon is kapható dr. Bácz Lajosnál a Sárospataki Ref. Lapok szerkesztőjénél 2 kor. 20 fillér (ez utóbbi postadíj) beküldése ellenében Sárospatakon. Kérelem lelkésztársainkhoz. Mint e lap mult száma már hírül adta, Kassán egy derék, szép reményekkel bíztató ifjú lelkésztársunkat temettük el: Szolga József cs. és kir. katonai lelkészt, ki a theológiai magántanári vizsgálatra készült, minek letételére már határnapot is kapott: temetése napját. Ifjú özvegyére s két kis árva leányára a református papok szokott öröksége, a szegénység maradt. De maradt még valami más is : „Bemonstrans és kontraremonstrans viszályok Németalföldön" czímű magántanári dolgozata, egy 103 lapnyi értékes munka és ennek fejében több száz koronára menő nyomdai tartozás, melyet a szegény özvegy, a maga és árvái anyagi nagy romlásával is alig tudna leíizetni. Szeretettel és