Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-21 / 3. szám
őstermelő 71'5, bányász 0'3, ipar és forgalom 10'8, értelmiség 0"4, napszámos ll'O, házi cseléd 9"0, egyéb és ismeretlen foglalkozású 17. Adatainkat az 1908. éviekkel összevetve, feltűnik az őstermeléshez tartozó egyének kivárdorlásának emelkedése, viszont az iparforgalmi alkalmazottak kivándorlásának csökkenése. Utóbbi foglalkozási csoport 8727 kivándorlóval van képviselve, a mi — tekintve hazánknak ipari és kereskedelmi téren való elmaradottságát — bár meglehetősen érzékeny veszteséget jelent, mégis azt mutatja, hogy az ipari foglalkozás inkább visszatartja az embereket a kivándorlástól, mint a mezőgazdasági. A nagy mérvű kivándorlás által okozott veszteséget tetézi az a körülmény, hogy az utóbbi években igen bíztatóan alakult visszavándorlási mozgalmakban óriási visszaesés mutatkozik. A visszavándoroltak száma ugyanis a Magyarbirodalomban 16,985 volt, mely számból 14; 913 esett az anyaországra és 2072 a társországokra; oly csekély szám ez, melyre 1905-től kezdve, a mióta a m. kir. központi statisztikai hivatal rendszeres visszavándorlási adatgyűjtést folytat, nem volt példa. Az 1908. évi eredményeket véve összehasonlítási alapul, a visszavándorlók száma az anyaországban 31,193-mal, a társországokban pedig 5592-vel csökkent. A fogyás minden országrészre kihat, legnagyobb mérvű azonban épen a kivándorlás által legjobban sújtott két országrészben, úgymint a Tisza jobb partján és a Tisza-Maros szögén. Az anyaországba visszavándoroltak túlnyomó többsége (89"2°/o) Amerikából jött; Romániára a visszavándorlók 5-4%-a , Németországra pedig 4'4%-& esik. A társországokban az amerikai visszavárniorlás 76'2%-kal szerepel; ezenfelül a más európai államokból való visszavándorlás 15"l°/o~o s aránya érdemel említést. A visszavándoroltak közt legnagyobb számmal a magyarság szerepel, ha azonban a visszavándoroltakat az ugyanolyan anyanyelvű kivándorlottakkal állítjuk szembe, az oláhok után a magyarság mutatja a visszavándorlás legkedvezőtlenebb arányát, míg a legkedvezőbb arányt a horvátoknál és szerbeknél látjuk. Felekezetek szerint visszavándorolt Magyarországon róm. kath. 7382, a zárjelben lévő számok llorvát-Szlavonországokra vonatkoznak (1675), gör. kath. 2392 (11), ref. 1492, %-lmn : JO'O (5) birodalmi, összesen: 1497; ág. h. ev. 1856, %-tm1 1 12'4 (13), birodalmi összesen : 1869. Gör. kel. 1583, (365), unit. 54 (—), izraelita 214 (2), egyéb 10 (1). Itt a szélsőségek még nagyobbak, mint az anyanyelvnél. Az evangélikusok közül, úgy látszik, aránylag kétszer annyian vándorolnak vissza, mint az izraeliták közül, kiknek még 10%'a se m tér vissza. A visszavándorlás időbeli megoszlás szerint részletezve — legerősebb volt a tavaszi hónapokban, leggyöngébb a téli hónapokban. Kor szerint a 20 éven aluliak kivételével minden korosztály erősebben van képviselve, mint a kivándorlók között, a mi természetes következménye ama körülménynek, hogy a kivándorlók egy része huzamosabb időt tölt külföldön, visszajövetelekor tehát magasabb korcsoportba kerül. A visszavándoroltak a tiuinei kikötőt sokkal kisebb mértékben vették igénybe, mint a kivándoroltak; a legtöbben Brémán és Hamburgon keresztül jöttek haza. Teljesen elnyomorodva vagy elszegényedve az anyaországban 94, illetve 402 egyén érkezett haza. Itt említem meg azt, hogy a hazai róm. kath. egyház, mint lapjaikban olvastam, a vissza- és kivándoroltak lelkigondozása czéljából Fiúméban és Hamburgban külön e czélra lelkészi állásokat szervezett. Mindenesetre helyes belmissziói érzékre mutat a róm. kath. egyháznak ez az intézkedése, hogy híveit ily életbevágó körülmények alkalmával is gondozza. Mi persze az ilyenre nemcsak, hogy eszközzel és móddal nem bírunk, de még nem is gondolunk arra, hogy e téren az egyháznak is lehetne és kellene is tenni valamit. Az 1909. év folyamán 16,785 külföldi honos nyert lakhatási engedélyt, tehát 271-el több, mint 1908-ban. Előbbi számból az anyaországra esik 15,599, a társországokra pedig 1186. Törvényhatóságaink közül legtöbb egyén kapott lakási bizonylatot Liptó, Trencsén, Sáros, Szepes és Hunyad vármegyékben, azonkívül Budapest áll az első helyen. Túlsúlyban voltak az ipari, forgalmi alkalmazottak és 20—39 évesek. Az anyaországi bevándoroltaknak 75"8"/0 -a (11,833 egyén), a társországiaknak pedig 43'9%-a (521) Ausztriából jött. Ezenfelül sokan érkeztek Olaszországból és Németországból is. Az anyaországi bevándoroltak között 11,005 róm. kath. volt, utánuk sorrendben az izraeliták következnek. Német 4684, lengyel 3827, cseh-morva 2275. Homola István. KÜLFÖLD. Svájcs. Claparéde Sándor a magyar reformátusokról. A genfi konzisztorium 1911 október 3-iki ülésén Ooegg elnök és Claparéde Sándor röviden megemlékeztek a Presbiteri Világszövetség.Budapesten tartott nagygyűléséről és arról a meleg fogadtatásról, melyben a magyar reformátusok a két genfi urat: Claparédet és Choisyt részesítették. Jóllehet ezek látogatása nálunk nem birt hivatalos jelleggel, mindazonáltal a konzisztorium végrehajtó-bizottsága annak az óhajának adott kifejezést, hogy erről a látogatásról a konzisztorium legközelebbi ülésén bővebben tegyenek jelentést. A bizottság emez óhajának Claparéde Sándor a konzisztórium 1911. november 7-én tartott ülésén tett eleget és terjedelmes jelentést tett a magyarországi útról. Jelentése elején megemlíti, hogy a magyarországi reformátusok az 1876 ban alakult Presbiteri Világszövetségnek csak 1909-ben, a Kálvin-jubileum évében, lettek tagjai. így a két és félmillió
