Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-07 / 27. szám

— daczára több ellenvetéseinek — általában kedvez a misszionáriusok munkájának. A politikai helyzet, különösen Ázsiában, szintén kezére játszik a missziónak. Kína évezredes kőfalai lehullottak, remélhető, hogy a keresztyénség a jövőben jobban behatol ebbe az országba, mint a múltban. Afrikában és másutt a bennlakók nemzeti érzése ébredezik és ez sok tekintetben nehézségeket támaszt. Ugyanezeken a helyeken az ősi vallás szeretete is ébredezik és ellenáll a keresztyén behatásoknak. Itt azután lassan megy a népek térítése. A művelt Nyugat vallásellenes irodalma és méltatlan szolgái sokat ártanak. A keleti népeknél meg az a baj, hogy a keresztyénséget összeolvasztják más vallásokkal vagy bizonyos szünkretizmussal élnek. Mindazonáltal el kell ismerni, hogy a keresztyénség mindenütt diadalmaskodik. Emeli a népek erkölcsi nívóját és a közéletben lassanként hatalomra jut. Nem annyira a megtérlek számát kell becsülni, mint inkább azok lelki minőségét. Nagy, keresztyén jellemek fejlődnek a pogányok földjén. A női nem felszabadul mindenfelé a rabszolgasorból, az elnyomott néposztályok emberi méltóságra emelkednek, a nép lelkiismerete finomul, a közélet tisztül és nemesedik. Hazánkban — folytatta a szónok — a külmisszió iránt egyre növekszik az érdeklődés. És ez nagyon is szükséges, mert csak a honmaradtak áldozatkészsége és keresztyén szeretete tartja a lelket a misszionáriusban. Előadása második részében a misszionárius magatartásának, eljárásának mikéntjét fejtegette. Hangsúlyozta, hogy a misszionárius prédikácziója ne legyen dogmatikus és nyugati mintára készített. Alkalmazkodjék az illető hallgatók viszonyaihoz, szellemi színvonalához. Fontosak a misszió-iskolák és azoknak internátusai. Az evangélizáczió nagyon fontos segítőtársai az orvos-misszionáriusok. A legfontosabb fegyverek egyike azonban a keresztyén irodalom. Igen sok jót művelnek továbbá a benszíilött igehirdetők is, a kiket az európai hittérítők nevelnek. Szükséges, hogy a missziók mindenütt egyházközségeket szervezzenek a pogányok között, mely központjává válik a további működésnek. Az evangelizáczió emberei ügyeljenek arra, hogy a népek nemzeti érzését meg ne sértsék. Francmaorsság. Az iskolakönyvek és a vallási semlegesség. A franczia államtanács kimondotta, hogy a szülőnek joga van ahhoz, hogy az iskolakönyvek ellen, ha azokat helyteleneknek, vallásba ütközőknek tartja, az illetékes fórumnál tiltakozást nyújtson be. Ez a fórum pedig a közoktatásügyi minisztérium. Az 1882-diki törvény kimondotta a vallási semlegességet; ha ezt a semlegességet valamelyik tankönyv megsérti, a családapa joggal fordulhat orvoslásért a miniszterhez, a kinek hatáskörébe vág a tankönyv előírása vagy betiltása. Ha a közoktatásügyi miniszter kedvezőtlen ítéletet hoz, ez ellen az államtanácshoz lehet fordulni. Ez az utolsó fórum. Míg ez a fórum nem nyilatkozott, addig nem szabad egy iskolásgyermeknek sem az előírt tankönyvet elvetni kezéből, ha atyja követeli is. És ha ezt megteszi, az iskolai fegyelem ellen vét és kellő megtorlásban részesül. A franeziaszabadgondolkodókkettészakadása. A „Rappelu

czímű lap híradása szerint a franczia szabadgondolkodók két táborra oszlottak. Két ligájuk van. Az egyik a „L'association", a másik a „Fédération". Mind a két liga törekszik magának embereket toborozni a politikai világban, a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben és a szocziálisták közt. Egymásnak valósággal ellenségei. A „L' Association" emberei átlag a balpárti köztársasági párthoz tartoznak, a „Fédération" hívei inkább a szocziálistákkal tartanak. Ennek a ligának a vezetősége kiváló és rendkívüli fegyelmet tart fenn. Nem sokan vannak a vezetők, de ezek felettébb befolyásos egyének. A Fédération legutóbbi ülésén kimondotta, hogy kizárandók azok a tagok, a kik egyszersmind tagjai a UAssociation-nak is. A szabadgondolkodóknak ez a duálizmusa nagy kárára van az egész iránynak, mely a vallás kérlelhetetlen ellensége. A kultuszhelyek mellékhelyiséyei. A szeparáczió 18-dik törvényczikke a kultuszhelyeket a vallásfelekezetek rendelkezésére bocsátotta. Egyes községek azonban e mellékhelyiségekért bérfizetést követelnek, ha ezek a helyiségek egy tető alatt is vannak a főépülettel. A párisi városi hatóság is bért követel a reformátusoktól és a lutheránusoktól. Néhány miniszteri döntés ezt a követelését a hatóságoknak a törvény szellemébe ütközőnek mondotta. A reformátusok és a lutheránusok hivatkoztak ezekre a döntvényekre, de a hatóság csak nem engedte el a bérösszeget, hanem lényegesen kevesebbre szabta. Ausztria. Zsidó kongresszus Bécsben. Június 27-én kezdődött Bécsben a zsidó territoriálisták nemzetközi kongresszusa. A három napra tervezett kongresszuson megjelentek az egész világ territoriálista zsidó organizácziói, melyeknek czélja az, hogy a zsidóság számára Európán kivül nagy területeket vásárolva, önálló zsidó államokat alapítsanak. Résztvett a kongresszuson Zangwill Izrael, a híres angol költő is, a ki egyik leglelkesebb vezére a territoriálista zsidó mozgalomnak. Dr. T. I. Magyar istentisztelet az Atlanti Oczeánon. Algiers, Afrika, 1912 június 24. New-Yorkból az Austro-Americana vonalnak pompás, új hajójával, a „Kaiser Franz Josef I."-vel, június 15-én indultam útnak, hogy mint a többi magyar visszatérő : magyar földön, magyar emberek között megfiiröszszem lelkemet a honszerelem gyönyörűségében. Hétszer szeltem már át az óczeánt Bréma és New-York között; kétszer Liverpool és New-York között s ugyancsak kétszer Havre és New-York között. Ez volt tehát a tizedik tengeri útam. A csodaszép tenger viaskodó