Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-09 / 23. szám

egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt értekezletet tartottak. Először a zsinatelőkésztő-bizottágok tárgyalásainak eredményét ismertette Veres József. Ennek alapján tárgyalták a budapesti egyház és a vidéki városi egyházak szervezésének kérdését. Megbeszélés tárgyát képezte még a lelkészek fizetésrendezése és az alakítandó lelkészegyesület ügye. Lelkészértekezlet. A pozsonyvárosi, a pozsonymegyei és mosonmegyei evang. lelkészekből és a pozsonyi theol. akad. tanáraiból alakult lelkészi értekezlet május 14-én tartotta gyűlését Pozsonyban, a theol. akadémia dísztermében. A gyengélkedő elnök, Hollerung Károly pozsonyi egyházmegyei esperes helyett Lic. Schmidt Károly pozsony városi esperes-lelkész nyitotta meg a gyűlést. Megnyitóbeszédében örvendetes jelenségek gyanánt említette, hogy az egyetemes egyház komolyan foglalkozott a lelkészi fizetésrendezés kérdésével és hogy a kormány új egyetemet akar állítani Pozsonyban s azzal kapcsolatban megoldást nyer az evang. theol. fakultás ügye is. Az értekezlet üdvözölte Baltik Frigyes dr. püspököt aranylakodalma, fíandel Vilmos honti főesperest 50 éves lelkészi jubileuma alkalmából. A jegyzőkönyv hitelesítése után dr. Daxer György theol. tanár tartott bibliamagyarázatot II. Kor. 5.14-21-ről. Azután az Evangélikus Őrálló szerkesztőjének a lelkészi értekezletek szervezésére vonatkozó alapszabálytervezetét tárgyalták Okályi Adolf ismertetése alapján. Hollerung elnök lemondása folytán elnökül Schmidt Károlyt választották meg. Az értekezlet az elnök imádságával ért véget. A tiszavidéki evang. egyházmegye lelkészegyesii-Iete május hó 29-én tartotta rendes évi értekezletét Nagybányán. Az értekezletet megelőzőleg a megjelent lelkészeknek Révész János nagybányai lelkész úrvacsorát osztott. Majd a vendéglátó egyház tanácstermében a gazdag és tanulságos tárgysorozat letárgyalásához fogott az értekezlet, melyet Paulik János elnök nagyfontosságú kijelentésekben bővölködő beszéddel nyitott meg. „Különös — úgymond — ennek a mi egyházunknak a helyzete itt, Magyarországon. Érthetetlen dolog, hogy az ev. egyház, daczára annak, hogy tanaiban a legtisztább keresztyéni, magatartásában önzetlen és nemes, egyházi szónoklataiban s intézményeiben oly szépen, erőteljesen juttatja kifejezésre az evangélium erőit: még sem halad, fejlődik úgy, a hogy azt buzgó munkája mellett várni lehetne. . . ." E kérdés felett való elmélkedésekben látja a lelkészi értekezletek czélját. Dómján Elek sátoraljaújhelyi ós Duszik Lajos szatmári leikészek. „A szabadkutatás és a dogma" közötti viszonyról tartottak előadást. Mindkettő megegyezett abban, hogy a szabadkutatás legyen positiv, építő irányú s hogy a dogmák esetleg avult burkaiban örök, nagy gondolatok rejlenek. Varga Márton tokaji lelkész „A reformáczió négyszázadik évfordulójának megünneplósi módozatairól" értekezett. Az ünnepi formaságok megjelölése mellett különösen alkalomszerűnek tartja egy szervező zsinat tartását s valami országos szeretetintézmóny — mint pl. templomépítő-egyesület, vagy szórványalap — létesítését, a nagy nap emlékének a legszélesebb körben leendő felújítását pedig az egyh. irodalmi társaságok feladatává teszi. Materny Lajos főesperes „A lelkészi fizetés rendezéséről" értekezett. Jelentős gondolatai: legyen a lelkészi fizetés egyaránt és mindenütt készpénz; legyen a lelkészi fizetés az 1848. XX. t.-cz. értelmének megfelelően közálladalmi teher- és közadók módjára — kultuszadó — kezeltessék; legyen a lelkészi fizetés a munkakör tekintetbevételével igazságosabban arányos. Redey Károly nagykárolyi lelkész „Az egyet, lelkészegyesület" alapszabálytervezetével foglalkozott. Az értekezlet egyértelműleg a czél határozottabb körülhatárolása mellett nyilatkozott; legyen ez egy központi szószóló szerve az egyetemes lelkészi érdekeknek, továbbá belügyminiszteri jóváhagyást és az egyetemes közgyűléstől való függetlenítést tart szükségesnek; a belépési kötelezettséget törlendőnek s a tagdíjat 6 koronában megállapítandónak tartja, Paulik János elnök az ev. katonáknak a róni. kath. ünnepi aktusoknál való szereplése ellen erélyes lépéseket sürgetett s az új énekeskönyv szerkesztésénél mutatkozó hiányokra mutatott reá; továbbá sürgősnek ítélte a kerületi lelkészegyesület megalakítását. Miután még a lelkészi könyvtárról szóló jelentést hallgatták meg, az értekezlet d. u. 2 órakor véget ért. Este 5 órakor az áll. főgimnázium tornacsarnokában vallásos estély volt, melyen Paulik János elnöki megnyitót és imát mondott,Zsembery Ilona zongorázott, Duszik Lajos „A modern nőkérdésről" tartott előadást, dr. Homola László hegedűjátékot adott elő, melyet Révész Jánosné kísért, Vietórisz László Várady Antal „Krisztus Rómában" cz. kiadatlan költeményét szavalta el. Az estélyt Materny Lajos főesperes imája zárta be. Ajándékorgona. A marosfelfalui(Maros-Tordamegye) ref. egyház a templomában felállítandó új díszes orgona készítésével Országh Sándor és fia rákospalota-újfalui orgona- és harmóniumgyáros czéget bízta meg. Az orgonát Zilahi Éltető Albert és neje ajándékul adják az egyháznak. Új orgona. A sarkadi (Bihar m.) ref. egyházközség Rieger Ottó budapesti orgonagyáránál egy kétmanuálos, 25 változatú új orgonaművet rendelt, a melyet előreláthatólag még az ősz elején adnak át rendeltetésének. ISKOLA. Az új egyetemekről szóló törvényt, miután az ellenzék részint eltávolíttatott, részint eltávozott, a kor mánypárt f. hó 5-én általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Szomorú dolog, hogy a debreczeni ősi ref. főiskolának ily módon hozott törvény alapján kell átalakulnia állami egyetemmé! Felekezeti középiskolai igazgatók nyugdíjigénye. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 15978/912. számú rendeletében közli azt az elhatározását, hogy a felekezeti középiskolai igazgatók nyugdíjazásánál, a kik az egyházi szabályzatok értelmében nem állandósított minőségben töltik be az igazgatói tisztet, figyelembe veszi az igazgatói szolgálat után élvezett javadalmat is. Kiköti azonban,- hogy a magasabb nyugdíjigény beszámítása csak abban az esetben történik, ha az illetők igazgatói minőségben egyfolytában hat évet meghaladó időn át működtek s tényleges igazgatói működésük közben' állt be a nyugdíjazás szükségessége. Elemi iskolai tanulók intézményes templombajárása. A debreczeni ref. egyház presbitériuma az iskolaszék indítványára elhatározta, hogy márczius 15 tői október 81-ig az elemi iskolai növendékek templomba járjanak. Az egyes igazgatói körzetek be vannak osztva a templomokhoz s a növendékek tanítóik felügyelete alatt mennek minden vasárnap és ünnepnap a rendes istentiszteletekre, a szünidők kivételével. Ennek az a czélja, hogy a növendékeket belenevelje a gyülekezeti életbe. Ez helyes, de a keresztyén életbe való bevezetés a gyermek-istentiszteletek és vasárnapi iskolák nélkül nem történh étik eredményesen. Államsegély a Tanítók Fürdőjének. A tanítók társadalmi gyógyfürdője, üdülő- és gyermeknyaraló-telepe