Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-26 / 21. szám

IRODALOM, Válasz Nagy Béla theológiai dékán úrnak. Részint betegségem, részint a családomban előfordult gyászeset és az azzal kapcsolatos magán- és hivatalos ügyek meggátoltak abban, hogy egyházi lapjaink apró rovatait a szokott figyelemmel kísérjem. Ez az oka annak, hogy a Sárospataki Ref. Lapok f. évi 16-ik számában Nagy Béla sárospataki theol. dékán úrnak hozzám intézett felszólítását csak a mult héten, a lapok átnézése alkalmával vettem észre s arra csak most adom meg a feleletet. Jelzem, hogy S. J. munkatárs urat csakugyan felhívtam okadatolására annak, hogy a mikor az általa libertinizmusnak nevezett, minden korlát nélküli egyházi liberalizmussal foglalkozott, miért említett fel olyan jelenségeket, a melyeket a sárospataki theol. tanári kar magára vonatkoztathatott s a melyeket maga S. J. is tényleg reájuk vonatkoztatott? E felhívásomra 8. J. úr kettős feleletet adott. Az elsőben, a mi az orthodox szerzők prédikáczióinak visszautasítását és a vasárnapi iskolák vezetésének eltiltását illeti, hivatkozik lapunk f. évi 18. számában megjelent nyilatkozatára, s kijelenti, liogy ha azt a sárospataki tanári kar nem tekinti elegendőnek, kész ebben a tárgyban egy közösen választandó bizottság előtt a bizonyításra is. Nyilatkozata második részében hangsúlyozza, hogy a mint czikkeinek témái és eszmemenete mutatják, a libertinus szót nem annak erkölcsi vonatkozásában értette, hanem azt a szellemi szabadosságot akarta vele jellemezni, a mely a liberalizmus nevében megengedhetőnek tartja azt, hogy egy határozott jelleggel bíró, konfesszió alapján álló egyház területén belül bármilyen felfogású theológus is szabadon hirdethesse a maga elveit. Miután pedig a sárospataki theológia nem egyszer került már szembe a ref. egyház alapvető gondolataival, s az egész magyar ref. egyház köztudatában már régtől fogva úgy szerepel, mint a mely bármely modern theológiai iránynak szabad utat enged, azért értette ezt az intézetet is azok közé, a kiknek korlát nélküli liberalizmusa egyházi libertinizmusnak nevezhető, a szónak erkölcsi vonatkozása nélkül. — Ez 8. J. úr feleletének tartalma. Ehhez a magam részéről egyelőre csak azt fűzöm hozzá, hogy ha a libertinizmus kifejezésben nem a korlátnólküli egyházi liberalizmust láttam volna megjelölve, hanem annak erkölcsi vonatkoztatását is tapasztaltam volna, 8. J. úr czikkét nem bocsátottam volna át a szerkesztői czenzurán. Az átbocsátáskor is azonban jeleztem, hogy munkatársam, utólag többféleképen inkriminált czikkében a saját álláspontját tükrözteti vissza. Ezzel korántsem kívánom a szerkesztői felelősséget megtagadni ; csupán arra kell vele reámutatnom, hogy a felelősséget már eleve vállalta 8. J. úr, s előttem tett nyilatkozata szerint vállalja utólag is. Hamar István, szerkesztő. Irodalmi pályázatunk. Márczius 17-diki számunkban tettük közzé irodalmi pályázatunkat „Az Élet Könyvéből" czímű rovatunk számára írandó keresztyén elmélkedésekre. Később, midőn láttuk, hogy laptársaink nem vették át a pályázati hirdetést, április 28-diki számunkban újra közzétettük azt és kértük laptársainkat annak átvételére. Azonban laptársaink közül csak kettő (Lelkészegyesület és Dunántúli Protestáns Lap) teljesítette kérésünket. A hirdetés hiányos voltának kell tehát tulajdonítanunk a május 19-én lejárt pályázatnak csekély eredményét. Épen azért pályázatunkat újra közzétesszük, illetőleg a pályázat határidejét június 23-áig meghosszabbítjuk. A pályázat értelmében bibliai alapú keresztyén elmélkedések írandók 2—27-2 nyomtatott hasábnyi (4—5 negyedívalakú, egyik oldalon beírt lap) terjedelemben. Az elmélkedések tárgya — a nagy ünnepek kivételével — bármely reánk vonatkozó tárgykörből vehető. Lapunk egyik barátja a következő díjakat ajánlta fel a legjobb elmélkedések íróinak a számára: első díj 30, második díj 20, harmadik díj 10 korona. A pályamunkák jeligés levél kíséretében nyújtandók be. A pályadijat nem nyerő, viszonylag legjobb elmélkedéseket szintén közli lapunk. A pályázat eredményét a június 30-iki számban teszi közzé a Szerkesztőség (Budapest, IX., Kálvin-tér 7.). A Theológiai Szaklap idei, 10-dik évfolyamának 1—2. kettős száma, Raffay Sándor szerkesztésében, a következőket tartalmazza: A Jelenésekről való könyv. Dr. Erdős József; Lethenyei István. Bothár Dániel; A vallás téves és igazi hivatása. Raffay Sándor; A legújabb Kálvin-kép. Révész Imre; Tanulmányok a skót vallásos nevelés történetéből. Imre Lajos; Az Üdvözítő gyermekségének arab evangéliuma. Raffay Sándor. A könyvismeretetés rovatban Sebestyén Jenő dr. Visscher H.: Religion und soziales Leben bei den Naturvölker, Raffay Sándor pedig dr. Tschackert—dr. Szlávik: Rövid tanulmányi kalauzát ismerteti. Népiskolai karónektár. Szerkesztette és átírta Szügyi József békési énekvezér. Kiadta a Magy. Ref. Énekvezérek Egyesülete. Ára 20 fillér. Kapható Hegedűs és Sándor bizományában, Debreczenben. A füzet 45 éneket és 15 hazafias dalt tartalmaz két és három szólamra. Ajánljuk a tanítók figyelmébe. Filológiai dolgozatok a magyar-német érintkezésről. Szerkesztette Gragger Róbert. Kiadta Hornyánszky Viktor. A 387 nagy 8° oldalra terjedő, illusztrált kötet emlékkönyv, a melyet Heinrich Gusztáv egyetemi tanár volt tanítványai és külföldi tisztelői adtak ki abból az alkalomból, hogy Heinrich Gusztáv megvált egyetemi kathedrájától. A kötetben 41 tanulmány foglaltatik, a melyek közül nyolczat külföldi tudósok írtak. A művet gondosan szerkesztett index teszi könnyen használhatóvá. A kötetet melegen ajánljuk az irodalomkedvelők, főként az irodalomtörténet tanárainak figyelmébe. A Protestáns Szemle f. évi 5-dik füzete, dr. Szőts Farkas szerkesztésében, a következő tartalommal jelent meg: I. Czikkek. Debreczeni egyetem és debreczeni főiskola. Dr. Szőts Farkas. Sárospataki főiskolánk a szabadságharcz után. Ellend József. Á lázadó Gyöngyösy István. Gyöngyösy László. II. Belföldi szemle. Pázmány Péter vallásügyi emlékirata. Révész Kálmán. III. Külföldi szemle. Amerika vallásossága. V. S. IV. Irodalmi szemle. Dr. Tschackert Pál: Rövid tanulmányi kalauz hittanhallgatók részére. Dr. Sz. F. Dr. Loesche György : Kálvin hatása és a kálvinizmus Európa keleti országaiban. Révész Imre. Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól. Böngésző. Nuntiaturberichte aus Deutschland. Dr. Lencz Géza. Dr. Gál Kelemen: Újabb irányok a pedagógiában. Sz. M. V. Társulati értesítő. Felhívás a Károli-alap érdekében. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A légrádi evang. gyülekezet Horváth Olivér komáromi s.-lelkészt választotta meg lelkipásztorául. Lelkészavatás a tiszántúli ref. egyházkerületben. Több mint három éve nem volt már lelkészavatása a