Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-19 / 20. szám

szükséges testi fehérneműt és felső ruhákat. Ezeken kivül mindenki lássa el magát ruhakefével, czipőkefével, hajkefével, fésűvel, fogkefével, kézi tükörrel, mosdószappannal, fogporral stb. Az internátusban az ifjúság mosást nem kap. Ágyneműjét, fehérneműjét kinek-kinek magának kell mosatni. Ezenkivül az internátus! ifjú maga köteles a ruháját és a czipőjét tisztítani s ruhaszekrényét rendben tartani, mert az internátus az ifjaknak külön személyi kiszolgálást nem nyújt s az internátusi takarítókat személyes szolgálattételre felhasználni az ifjúságnak nem szabad. A theológiai akadémia igazgató-választmányának 1912. május 6-iki üléséből. Budapest, 1912. május havában. Dr. Szöts Farkas, Marton Lajos, internátusi felügyelő-tanár. a theol. akad. igazgató-tanára. Érettségi kormányképviselők. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a protestáns középiskolák ez évi rendes érettségi vizsgálataihoz a következő kormányképviselőket küldte ki: A dunamelléki ref. egyházkerületben: a budapesti főgimnáziumhoz Csiky Lajost, a kiskunhalasi főgimnáziumhoz Szász Károly dr.-t, a kecskeméti főgimnáziumhoz llosvay Lajos dr.-t, a nagykőrösi főgimnáziumhoz Kacsóh Pongrácz dr.-t. A dunántúli ref. egyházkerületben : a pápai főgimnáziumhoz Hegedűs István dr.-t, a csurgói főgimnáziumhoz Finkey Ferencz dr.-t. A tiszáninneni ref. egyházkerületben: a miskolczi főgimnáziumhoz Dóczi Imrét, a sárospataki főgimnáziumhoz Szádecz/cy Gyula dr.-t. A tiszántúli ref. egyházkerületben: a békési főgimnáziumhoz Kende Ferenczet, a debreczeni főgimnáziumhoz Szádeczky Lajos dr.-t, a hajdúböszörményi főgimnáziumhoz Ferenczi Zoltán dr.-t, a hajdúnánási főgimnáziumhoz Darko Jenő dr.-t, a hódmezővásárhelyi főgimnáziumhoz Hamar Istvánt, a karczagi főgimnáziumhoz Erdélyi Pál dr.-t, a kisújszállási főgimnáziumhoz Baltazár Gábor dr.-t, a máramarosszigeti főgimnáziumhoz Antal Géza dr.-t, a mezőtúri főgimnáziumhoz Zsoldos Benőt, a szatmárnémeti főgimnáziumhoz Bilkei Pap Istvánt. Az erdélyi ref. egyházkerületben : a kolozsvári főgimnáziumhoz Császár Elemér dr.-t, a marosvásárhelyi főgimnáziumhoz Téglás Gábort, a nagyenyedi főgimnáziumhoz Ballagi Aladár dr.-t, a sepsiszentgyörgyi főgimnáziumhoz Kovács Dezsőt, a székelyudvarhelyi főgimnáziumhoz Fejes Áront, a szászvárosi főgimnáziumhoz Pruzsinszky Pál dr.-t, a zilahi főgimnáziumhoz Jakab Ödönt. A bányai ág. h. ev. egyházkerületben: a budapesti főgimnáziumhoz Szelényi Ödön dr.-t, a békéscsabai főgimnáziumhoz Mikler Károly dr.-t, a szarvasi főgimnáziumhoz Hornyánszky Gyula dr.-t. A •tiszamelléki ág. h. ev. egyházkerületben: az eperjesi főgimnáziumhoz Wiesinger Károlyt, a nyíregyházai főgimnáziumhoz Hirschmann Nándort, az iglói főgimnáziumhoz Theisz Gyula dr.-t,, a késmárki főgimnáziumhoz Mágocsi-Dietz Sándor dr.-t, a rozsnyói főgimnáziumhoz Fischer Miklóst, a rimaszombati egyes. prot. főgimnáziumhoz Wallentinyi Samut. A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerületben: a bonyhádi főgimnáziumhoz Szlávik Mátyás dr.-t, a felsőlövői főgimnáziumhoz Leffler Sámuelt, a soproni főgimnáziumhoz Gombócz Zoltán dr.-t. Az erdélyi ág. h. ev. egyházkerületben: a brassói főgimnáziumhoz Pruzsinszky János dr.-t, a beszterczei főgimnáziumhoz Schneller István dr.-t, a medgyesi főgimnáziumhoz Bancsó Antalt, a nagyszebeni főgimnáziumhoz és főreáliskolához Mikola Sándort, a segesvári főgimnáziumhoz Nosz Gusztávot. KÖNYVISMERTETÉS. Adatok a magyar protestáns gályarab-lelkészek történetéhez. Közli dr. Thury Etele theológiai akadémiai tanár. Különlenyomat a Történelmi Tár 1909—12. évfolyamaiból. E czím alatt a napokban egy okmánygyűjtemóny jelent meg, többnyire levelek, melyeket részben az elítéltek, részben kiszabadításuk érdekében mások írtak volt. Thury Etele fölkutatta azokat a levéltárakat, a melyekről már régtől fogva sejtettük, hogy azok a szóban forgó szomorú eseményekre több világosságot árasztani hivatvák ; fölkutatta a zürichi Staatsarchiv-ot, a bécsi cs. és kir. udvari és állami levéltárai, a berni könyvtár kéziratgyűjtemény ét, az oxfordi Bodlián-könyvtárnak levéltárát, miközben a hazai oklevelek gyűjteményeit sem téveszté szemei elől. Egészben véve csak csekélyszámú olyan oklevél van a kötetben, mely itt-ott (a „Protestáns Szemle" 1901. 814. 1. és a „Sárospataki Füzetek" 1863. 60—61. sz.) megjelent. Jelentőségre és számra nézve első helyen állanak a zürichi oklevelek (számra nézve mintegy 62), majd a berniek, a politikai háttérbe azonban igen érdekesen világítanak be első sorban a bécsi okirattárból gyűjtött és közzétett levelek. A szerző nem elégedett meg a gyűjtéssel, a közléssel ; minden egyes okirat elé bő tájékoztatást adott, a mely azok használatát nagy mértékben megkönnyíti, megnevezvén egyszersmind pontosan a helyet is, a hol az eredeti megtalálható s a honnan azt leírta volt. A szóban forgó oklevélgyűjtemény dr. Thury Etele fáradhatatlan ügybuzgóságáról és áldozatkészségéről beszél. Mennyi lelkesedés szükséges az ilyen emlékek kikutatásához! Az emésztő munkának, küzdelemnek terheit csak az ügynek szeretete könnyíti meg, nem számíthat másra, csak arra, hogy a rejtett kincseket a homályból előhozva, pusztul a sötétség, terjed a világosság ! A magyar gályarabok története általában véve ismeretes. A mi a szóban lévő okiratokat illeti, természetes, hogy új világításba nem helyezik a vezérlő embereket s alig módosíthatják nézeteinket a kor politikai törekvéseit illetőleg, de tartalmaznak figyelemreméltó részleteket, érdekes kortörténeti adatokat. Számtalan apró részlet, kortörténelmi adalék kínálkozik itt, inely a drámai mozgalmakban gazdag éveket megvilágítja s melyből a modern történetíró tájékozást szerezhet.