Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-14 / 2. szám

György debreczeni lelkész 112 és Andrássy Kálmán búji lelkész 109 szavazatot kapott s így nagy szótöbbséggel Jánosi Zoltán választatott tanácsbíróvá. — Mi is örömmel köszöntjük a tiszántúli kerület két új hivatalos vezérmunkását. Lelkészi értekezlet. A brassómegyei ev. lelkészi értekezlet mult hó 22-én tartotta meg rendes téli gyűlését az egyházmegye összes lelkészeinek részvételével Brassóban. Bohus Pál főesperes, az értekezlet elnöke, hosszabb beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Feltüntette a protestáns lelkészek által végzett munkásság jelentőségét ós ezzel szemben a társadalomnak, a sajtónak és a képviselőháznak velük szemben tanúsított méltánytalan magatartását, a lelkészek anyagi helyzetének tarthatatlanságát. Utalt a r. kath. papsággal egyenlő megítélésben való részesítésnek a protestáns lelkészekre sérelmes és igazságtalan voltára. Sürgeti, hogy a lelkészértekezlet tagjai a fizetésrendezés megvalósításáért tegyenek meg mindent a maguk hatáskörében. Végül Tisza István grófot üdvözli a prot. lelkészi kar fizetésrendezése érdekében a munkapárt értekezletén mondott becses beszédéért. Ezt az üdvözlést határozattá emelte az értekezlet. — Ezután a kedvezményes vasúti jegy ügye és több a lelkészeket közelebbről érdeklő kérdés került előterjesztésre. — Az értekezlet után a lelkészi segélyegyesület tartotta gyűlését Horváth László elnöklete alatt. Felügyelöbeiktatás. A budapesti ev. egyházmegye legközelebb tartott rendkívüli közgyűlésen iktatta be hivatalába új felügyelőjét, zólyomi Wagner Gézát. A szavazásról szóló jelentés megtétele után küldöttség hívta meg a megválasztott felügyelőt a gyűlésbe, a melynek színe előtt a felügyelő letette hivatali esküjét. Az egyházmegye nevében Kacziány János esperes, az egyházmegye lelkészi kara nevében pedig Scholtz Gusztáv püspök üdvözölte a felügyelőt, a ki nagyobbszabású beszédben fejtette ki programmját és működése irányelveit. Templomavatás. A mezőföldi ref. egyházmegyéhez tartozó csajági és kürgösi egyközség tizenegyezer korona költséggel megújított, százéves templomát mult hó 26-án avatta fel. A felavató istentiszteleten beszédeket mondottak Szűcs Dezső helybeli esperes-lelkész, Medgyaszay Vincze lepsényi, Szűcs Zoltán enyingi és Czakó Gyula balatonkenesei lelkészek. Lelkészlakás- és iskolaavatás. A móri ref. egyház f. hó 7-én avatta fel új iskoláját és lelkészlakását. A templomi istentiszteleten Szűcs Dezső esperes imádkozott, Miklós Géza székesfehérvári lelkész pedig egyházi beszédet mondott. Este hangversenyt tartottak gazdag műsorral. A hangverseny jövedelmét az építés költségeire fordítják. Orgonaavatás. Az özörényi ref. egyházközség f. hó 7-én avatta fel új orgonáját. A felavató imádságot Csabay Pál gömöri esperes, az alkalmi egyházi beszédet Dusza János pelsőczi lelkész mondotta. Deésy Sándor helybeli lelkész az adakozók névsorát olvasta fel, Litkey György tornaijai tanító pedig játszott az új orgonán. Kálvinénm-ünnepély. F. hó 9-én Komáromban Kálvineum-ünnepélyt tartottak. A délelőtti istentiszteleten Baltazár Dezső dr. tiszántúli püspök imádkozott, Gergely Antal mezőtúri lelkész prédikált, Kiss Ferencz püspökladányi espereslelkész utóimát mondott, Jánosi Antal püspökladányi énekvezér és a komáromi ref. egyházi első énekkar énekeltek. Este a vármegyeház nagytermében hangversenyt rendeztek gazdag műsorral. Válaszúton. Ez alatt a czím alatt vezető czikket írt az Alkotmány folyó hó 6-diki számába egy Philaletes nevű s magát protestánsnak valló férfiú. Philaletes úr azok felett a kiszámíthatatlan károk felett kesereg, a melyeket a magyar protestantizmus a keresztyénségnek és a magyarságnak okoz, a mikor a zsidóság által heczczeltetve, minden alkalmat megragadja, hogy a r. kath. szervezkedési mozgalmakba beleavatkozzek. Védi ezeket a r. kath. szervezkedéseket, a melyekben szerinte a legcsekélyebb felekezeti agresszivitás sincs. S arra buzdítgat bennünket, hogy megelégelvén végre a zsidó vállveregetést, fogjunk össze a r. katholikusokkal a zsidó kozmopolita liberalizmus letörésére. — Philaletes czikkére legelsősorban is azt feleljük, hogy mi protestánsok bizony nem igen avatkozunk bele a r. kath. szervezkedésekbe s ha azokhoz a felekezeti és társadalmi békesség szempontjából hozzászólunk is, bizony nem a zsidó hecczelés következtében tesszük azt, hanem mivel magunknak is van szemünk a látásra. Másodszor feleljük azt, hogy látszik Philaletes czikkéből, hogy a r. kath. szervezkedések mennyire ártatlanok és mennyire mentesek a felekezeti agresszivitástól. S épen ezért feleljük harmadszor, hogy mi ugyan nem társulunk azzal a megsemmisíteni óhajtott zsidó kozmopolita liberalizmussal, de nem társolhatunk a r. kath. szervezkedésekkel sem, mert a mint világosan látszik, az nem a r. kath. keresztyénségnek, hanem a r. kath. klerikálizmusnak a szervezkedése, telve nyílt antiszemita és titkos antiprotestáns törekvésekkel. Mi tehát nem vagyunk hajlandók a klerikálizmust diadalra segíteni, csak azért, hogy azután minket is elpusztíthasson. Inkább küzdünk a magunk erején, mintsem hogy csalfa szövetségessel társuljunk. A magyar protestantizmus tehát nincs válaszúton. Ellenkezőleg tudja, hogy útja merre visz. A halotthamvasztás fakultatív volta mellett nyilatkozott a főváros pénzügyi bizottsága. Erre megjelent Vaszary Kolos herczegprimás nyilatkozata is. Több a halottégetés ellen szóló érv felhozása után a róm. kath. egyház hivatalos álláspontját ismerteti, illetőleg utal a szent officziumok kongregácziója 1886 deczember 15-én és 1892 július 27-én kiadott rendeleteire, melyek a leghatározottabban megtiltják a hullájokat elhamvasztani akarók egyházi eltemetését. ISKOLA. A népiskolai tan- és felvételi díjak kárpótlása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 28,805. sz. a. leiratot intézett a ref. egyház egyetemes konventje elnökségéhez, melynek másolatát ez megkiildötte a püspöki s azok az esperesi hivatalokhoz megfelelő eljárás végett. Ezt a fontos leiratot mi is itt közöljük tájékoztatás czéljából: „Mult évi február hó 14-én 6382/910. szám alatt kelt nagybecsű előterjesztésére van szerencsém a Méltóságos Elnökséget tisztelettel értesíteni, hogy ama ref. felekezeti elemi iskolákat, melyek az 1905/6—1007/8. tanévben a tankötelesek után tényleg szedtek tan- és felvételi díjakat s az e czímen befolyt összegeket vagy az iskola vagy az egyházközség számadásaival igazolni tudják, az 1908. évi XLVI. t.-cz. alapján járó tandíjkárpótlástól az esetben sem szándékozom megfosztani, ha azok a tandíjszedést az adócsökkentési alapból ideiglenesen nyert segély élvezetében a hivatkozott t.-czikk életbelépte, vagyis 1910. évi szept. hó 1-je előtt abbanhagyták. Megjegyzem, hogy ezen elvet a törvény végrehajtása során már is érvényre emeltem s a mennyiben mégis lennének egyes iskolák, melyekből a tandíjkárpótlás ez okból kifolyólag megtagadtatott volna, tiszte-