Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-14 / 2. szám

György debreczeni lelkész 112 és Andrássy Kálmán búji lelkész 109 szavazatot kapott s így nagy szótöbbséggel Jánosi Zoltán választatott tanácsbíróvá. — Mi is öröm­mel köszöntjük a tiszántúli kerület két új hivatalos ve­zérmunkását. Lelkészi értekezlet. A brassómegyei ev. lelkészi értekezlet mult hó 22-én tartotta meg rendes téli gyű­lését az egyházmegye összes lelkészeinek részvételével Brassóban. Bohus Pál főesperes, az értekezlet elnöke, hosszabb beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Feltüntette a protestáns lelkészek által végzett munkásság jelentő­ségét ós ezzel szemben a társadalomnak, a sajtónak és a képviselőháznak velük szemben tanúsított méltánytalan magatartását, a lelkészek anyagi helyzetének tarthatat­lanságát. Utalt a r. kath. papsággal egyenlő megítélés­ben való részesítésnek a protestáns lelkészekre sérelmes és igazságtalan voltára. Sürgeti, hogy a lelkészértekezlet tagjai a fizetésrendezés megvalósításáért tegyenek meg mindent a maguk hatáskörében. Végül Tisza István gró­fot üdvözli a prot. lelkészi kar fizetésrendezése érdeké­ben a munkapárt értekezletén mondott becses beszédéért. Ezt az üdvözlést határozattá emelte az értekezlet. — Ezután a kedvezményes vasúti jegy ügye és több a lel­készeket közelebbről érdeklő kérdés került előterjesz­tésre. — Az értekezlet után a lelkészi segélyegyesület tartotta gyűlését Horváth László elnöklete alatt. Felügyelöbeiktatás. A budapesti ev. egyházmegye legközelebb tartott rendkívüli közgyűlésen iktatta be hi­vatalába új felügyelőjét, zólyomi Wagner Gézát. A sza­vazásról szóló jelentés megtétele után küldöttség hívta meg a megválasztott felügyelőt a gyűlésbe, a melynek színe előtt a felügyelő letette hivatali esküjét. Az egy­házmegye nevében Kacziány János esperes, az egyház­megye lelkészi kara nevében pedig Scholtz Gusztáv püspök üdvözölte a felügyelőt, a ki nagyobbszabású beszédben fejtette ki programmját és működése irány­elveit. Templomavatás. A mezőföldi ref. egyházmegyéhez tartozó csajági és kürgösi egyközség tizenegyezer korona költséggel megújított, százéves templomát mult hó 26-án avatta fel. A felavató istentiszteleten beszédeket mon­dottak Szűcs Dezső helybeli esperes-lelkész, Medgyaszay Vincze lepsényi, Szűcs Zoltán enyingi és Czakó Gyula balatonkenesei lelkészek. Lelkészlakás- és iskolaavatás. A móri ref. egyház f. hó 7-én avatta fel új iskoláját és lelkészlakását. A templomi istentiszteleten Szűcs Dezső esperes imád­kozott, Miklós Géza székesfehérvári lelkész pedig egy­házi beszédet mondott. Este hangversenyt tartottak gazdag műsorral. A hangverseny jövedelmét az építés költségeire fordítják. Orgonaavatás. Az özörényi ref. egyházközség f. hó 7-én avatta fel új orgonáját. A felavató imádságot Csa­bay Pál gömöri esperes, az alkalmi egyházi beszédet Dusza János pelsőczi lelkész mondotta. Deésy Sándor helybeli lelkész az adakozók névsorát olvasta fel, Litkey György tornaijai tanító pedig játszott az új orgonán. Kálvinénm-ünnepély. F. hó 9-én Komáromban Kálvineum-ünnepélyt tartottak. A délelőtti istentiszteleten Baltazár Dezső dr. tiszántúli püspök imádkozott, Gergely Antal mezőtúri lelkész prédikált, Kiss Ferencz püspök­ladányi espereslelkész utóimát mondott, Jánosi Antal püspökladányi énekvezér és a komáromi ref. egyházi első énekkar énekeltek. Este a vármegyeház nagytermé­ben hangversenyt rendeztek gazdag műsorral. Válaszúton. Ez alatt a czím alatt vezető czikket írt az Alkotmány folyó hó 6-diki számába egy Philaletes nevű s magát protestánsnak valló férfiú. Philaletes úr azok felett a kiszámíthatatlan károk felett kesereg, a melyeket a magyar protestantizmus a keresztyénségnek és a magyarságnak okoz, a mikor a zsidóság által hecz­czeltetve, minden alkalmat megragadja, hogy a r. kath. szervezkedési mozgalmakba beleavatkozzek. Védi ezeket a r. kath. szervezkedéseket, a melyekben szerinte a legcsekélyebb felekezeti agresszivitás sincs. S arra buzdít­gat bennünket, hogy megelégelvén végre a zsidó váll­veregetést, fogjunk össze a r. katholikusokkal a zsidó kozmopolita liberalizmus letörésére. — Philaletes czikkére legelsősorban is azt feleljük, hogy mi protestánsok bizony nem igen avatkozunk bele a r. kath. szervezkedésekbe s ha azokhoz a felekezeti és társadalmi békesség szem­pontjából hozzászólunk is, bizony nem a zsidó hecczelés következtében tesszük azt, hanem mivel magunknak is van szemünk a látásra. Másodszor feleljük azt, hogy látszik Philaletes czikkéből, hogy a r. kath. szervezkedé­sek mennyire ártatlanok és mennyire mentesek a feleke­zeti agresszivitástól. S épen ezért feleljük harmadszor, hogy mi ugyan nem társulunk azzal a megsemmisíteni óhajtott zsidó kozmopolita liberalizmussal, de nem tár­solhatunk a r. kath. szervezkedésekkel sem, mert a mint világosan látszik, az nem a r. kath. keresztyénségnek, hanem a r. kath. klerikálizmusnak a szervezkedése, telve nyílt antiszemita és titkos antiprotestáns törekvésekkel. Mi tehát nem vagyunk hajlandók a klerikálizmust dia­dalra segíteni, csak azért, hogy azután minket is el­pusztíthasson. Inkább küzdünk a magunk erején, mintsem hogy csalfa szövetségessel társuljunk. A magyar protes­tantizmus tehát nincs válaszúton. Ellenkezőleg tudja, hogy útja merre visz. A halotthamvasztás fakultatív volta mellett nyilat­kozott a főváros pénzügyi bizottsága. Erre megjelent Vaszary Kolos herczegprimás nyilatkozata is. Több a halottégetés ellen szóló érv felhozása után a róm. kath. egyház hivatalos álláspontját ismerteti, illetőleg utal a szent officziumok kongregácziója 1886 deczember 15-én és 1892 július 27-én kiadott rendeleteire, melyek a leghatározottabban megtiltják a hullájokat elhamvasztani akarók egyházi eltemetését. ISKOLA. A népiskolai tan- és felvételi díjak kárpótlása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 28,805. sz. a. le­iratot intézett a ref. egyház egyetemes konventje elnök­ségéhez, melynek másolatát ez megkiildötte a püspöki s azok az esperesi hivatalokhoz megfelelő eljárás végett. Ezt a fontos leiratot mi is itt közöljük tájékoztatás czél­jából: „Mult évi február hó 14-én 6382/910. szám alatt kelt nagybecsű előterjesztésére van szerencsém a Méltó­ságos Elnökséget tisztelettel értesíteni, hogy ama ref. felekezeti elemi iskolákat, melyek az 1905/6—1007/8. tanévben a tankötelesek után tényleg szedtek tan- és felvételi díjakat s az e czímen befolyt összegeket vagy az iskola vagy az egyházközség számadásaival igazolni tudják, az 1908. évi XLVI. t.-cz. alapján járó tandíj­kárpótlástól az esetben sem szándékozom megfosztani, ha azok a tandíjszedést az adócsökkentési alapból ideig­lenesen nyert segély élvezetében a hivatkozott t.-czikk életbelépte, vagyis 1910. évi szept. hó 1-je előtt abban­hagyták. Megjegyzem, hogy ezen elvet a törvény végre­hajtása során már is érvényre emeltem s a mennyiben mégis lennének egyes iskolák, melyekből a tandíjkár­pótlás ez okból kifolyólag megtagadtatott volna, tiszte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom