Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-05 / 18. szám

konvent üléseit vezette. Dr. Antal Gábor püspök, imájá­val ós gróf Degenfelcl József rövid záróbeszédével a konvent ezidei tavaszi ülései befejeződtek. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. Április 28-án folyt le a tolna­megyei Ocsény községben a református lelkészválasztás. A 88 pályázó közül 88 szótöbbséggel Okos Gyula bács­kossuthfalvai helyettes-lelkész választatott meg. — Ifj. Kallós Tivadart, id. Kallós Tivadar beregszászi ref. lel­kész idősebbik fiát, a márokpapi egyházközség lelkészéül választotta. — Horváth Sándor hegyközújlaki ref segéd­lelkészt a köröskisjenői egyház egyhangú lelkesedéssel lelkipásztorává hívta meg. — A kétyi ev. egyházközség közfelkiáltással Gyalog István bal fi lelkészt hívta meg papjául. — A taktaszaclai gyülekezet egyhangúlag ifj. Nóvák Lajos sárospataki ref. segédlelkészt választotta meg. — Á fóthi ref. gyülekezet, hosszas és erős küz­delmek után, dr. Kacsóh Lajos gyóni lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Igen kívánatos volna, hogy most már vége szakadjon a belső küzdelemnek s a gyüleke­zet megnyerje békességét! Lelkészértekezletek. A gömöri ref. egyházmegye lelkészei április 15 ón Rimaszécsben, Vattay László ér­tekezlet! elnök elnöklete alatt tartották rendes tavaszi értekezletüket, mely alkalommal Dusza János pelsöczi lelkész, néhai Szkárossy Gusztáv, volt özörényi lelkész élet- és jellemrajzát olvasta fel, Simon István harmaczi lelkész pedig néhai Komjáthy István zsipi lelkész em­lékezetét újította fel. Réz László rozsnyói misszió-lelkész mélyreható tanulmányában a Mária-kongregácziókról szó­lott. Ismertette annak szervezetét, czélját, titkos és nyil­vános életirányait, abból a czélból, hogy teljesen meg­ismerjük a régi nagy ellenfélnek intézményét és a társadalom minden rétegében hódító előnyomulását. Réz ezt a tanulmányát a gömöri egyházmegye minden lel­készének meg fogja küldeni. — Az alsóbaranya-bács­szlavóniai ref. egyházmegye f. hó 29-én, Laskón tartja meg értekezletét. Templomszentelés. A clombrádi ref. gyülekezet ju­nius 23-án fogja szentelni fel új templomát. Egyházmegyei választások. Az alsóbaranya-bács­szlavóniai ref. egyházmegye az üresedésbe jutott világi tanácsbiróságra dr. Parragh Antal pécsi ügyvédet, a Tóth Sándor lemondásával megüresedett lelkészi főjegy­zői állásra pedig szűkebbkörű szavazással Arany Gusz­táv pacséri lelkészt választotta meg. Egyházkerületi gyűlések. A dunamelléki ref. egy­házkerület f. hó 7-én Budapesten, — a dunántúli ref. egyházkerület f. hó 8-án Léván kezdi meg gyűlésezéseit. A 1 iszák álmánfal vai reformátusok öröme. A tisza­kálmánfalvai ref. missziói egyház hívei örömünnepet ültek április hó 14-én, a mikor évtizedek óta tartott gyűj­tögetésük eredményeképen 1700 koronán öntetett két új harangjukat megszólaltatták. A harangavató ünnepé­lyen Fekete Antal lelkész mondta az alkalmi beszédet, Háda Sándor pirosi segédlelkész pedig az áldást. A gyülekezet örömében részt vettek a missziói kör hivei és a helybeli többi egyházak és testületek képviselői is. Egyházmegyei gyűlés. A kecskeméti ref. egyház­megye Szolnokon tartotta meg tavaszi közgyűlését. Ezen jelentették be a legutóbb megejtett választások eredmé­nyét is. A lelkészi tanácsbíróságra Patonay Dezső nagy­kőrösi lelkészt, a világi tanácsbiróságra Jalsoviczky Sándor belügyminiszteri osztálytanácsost, lelkészi főjegyzővé dr. Székely József szentmártonkátai, lelkészi aljegyzővé Veress István izsáki lelkészt választották meg. Megjegyzések. A protestáns liberálizmus kérdésé­ben szerettem volna egy kis elvi vitát provokálni s épen ezért 16-ik számunkban teljesen tárgyi alapon akartam folytatni a vitatkozást. Erre azonban a „Lelkészegyesü­let", úgy látszik, nem hajlandó, sőt legutóbbi számában kijelenti a szerkesztő, hogy az a körülmény, hogy má­sodik vezérczikkemben az o hangnemétől eltértem, pojácza­játék, s ha tudta volna, nem felelt volna az első czikkemre sem. Ilyen modorban tovább a vitát én sem folytatom. A mi lapunk olvasói ehhez a hangnemhez nem tudnának hozzászokni. Majd talán lesz még alkalom rá, hogy élő­szóval fejezhessük be azt, a mikor majd nem a személyeske­désekből eredő szellemi sziporkázások, hanem csakis a komoly és alapos érvek fognak döntő súllyal esni a latba. Hogy pedig az „amerikai reklám" bűnébe többé ne eshessem, sőt „Isten előtt dicsekvő farizeus" se le­hessek, nagyon kérem L . . et, hogy ezután megírandó czikkeim szerzőjéről soha, csak a tartalmidéról emlékezzék meg s én ezzel nagyon meg fogok elégedni, mert tudom, hogy azok meg fogják találni a maguk útját azoknak a szívéhez, a kik, mint nemrég egy igen tekintélyes ti­szántúli gyülekezet lelkésze írta nekünk, „a debreczeni terrorizmus" miatt mozdulni sem igen mernek. íme a libe­ralizmus a gyakorlatban. A mi a sárospataki czenzurát illeti, arra nézve teljesen egyetértek dr. Ferenczy Gyulával, mert hisz én magam is szükségesnek tartom az ifjúság ellenőrzését minden tekintetben, sőt még a gyülekezetek jogát is respektálom, a mikor modern theológusoktól vezetett gyülekezetek nem kívánnak orthodox legátusokat hallgatni. Még azt is helyeslem, hogy azok prédikálási modorának ellenszenves kinövéseit a tanárok megszüntetni igyekeznek. Én nem is ez ellen szólok, hisz a tanbeli és egyházi fegyelmet nagyon is helyesnek tartom. Nagy Béla theol. dékán érvelése így meg is állja a helyét; nem csodálom tehát, ha dr. Ferenczy is védelmére kell a sárospatakiak­nak. 0 azonban nem tudja azt, pedig épen ezen fordul meg a dolog, hogy ezt a czenzurát ott nem az összes theológusokkal szemben gyakorolják, hanem csak a „ker. diákszövetség" tagjaival, s nem is csak az ezen ifjak által készített prédikácziókkal szemben, mert akkor azt mondhatnánk, hogy azok talán zagyva beszédeket nyúj­tottak be, hanem orthodox szerzők nyomtatásban meg­jelent beszédeivel szemben ís, jeléül annak, hogy itj elvi alapon igyekeznek elnyomni, vagy legalább érvénye sülni nem engedni más theológiai irány térfoglalását-A mi már most a kinövéseket illeti, azokat nem lehe sohasem szeretetlen bánásmóddal kiirtani, hanem komoly és szeretetteljes figyelmeztetéssel. Mert hisz remélem nem az a bűnük azoknak a fiatalembereknek, hogy erősen hisznek, hanem legfeljebb az, hogy egyes csele­kedeteikben az elveik ellenszenvesen érvényesülnek. Az ily kinövéseket pedig bojkottal és elnyomással, gúnnyal és mellőzéssel nem lehet meggyógyítani. Hol itt a liberáliz­mus a gyakorlatban, a melynek értelmezésében, ha más­ban nem is, annyira egy lett Debreczen Sárospatakkal? A vasárnapi iskolák bezáratásának ügyét pedig sehogy­sem lehet fehérre mosni. Hisz azok a sárospataki diákok nem akartak mást, csak azokat a kis gyermekeket minden­féle theol. iránytól mentesen a Krisztushoz vezetni. Szinte hihetetlennek látszik, hogy mégilven dolgot is be lehessen tiltani! Sebestyén Jenő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom