Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-28 / 17. szám

nak mondhatták őt s férje hasonlóképen dicsérhette, mondván: sok asszony munkálkodott serénységgel, Te meghaladtad mindazokat." Ennek a házassági szövetségnek egész tartalma szeretet és hűség, szorgalom és áldáSj két léleknek harmóniája, két szívnek egysége. Tiszta szívnek tiszta a szerelme, igaz a cselekedete, ragyogó a hűsége. Eötvös Sándornét szíve tisztasága nemesítette az Úr törvénye szerint való hitvessé, olyanná, a ki férjének osztályostársa lőn s vele mindent megosztott: örömet-, szomorúságot, mosolyt és könnyet és pedig nem az igazságnak mértékével, hanem a szeretetnek azzal az igazságával, a mely az örömből a kisebb részt kívánta, a szomorúságból a nagyobbat és életének e teljes odaadásáértjutalmát abban találta, hogy szeretetével átölelte, hűségével ékesítette férjét, mint tölgyet a repkény. Gyermekei szemének gyönyörűségei, szívének boldogsága. Úgy becsülte őket, mint az életnek jutalmát, a kegyelemnek áldását, az Úrnak örökségét. Eletüket úgy gondozta, lelküket úgy ápolta, hogy a szeretetben fogyatkozást, a szelídségben változást soha nem érezhettek. Megbecsülte a gondjaira bízott lelkeket, a sáfárságára adott örök értékeket, s küzdelmének legszebb diadalát, munkájának legértékesebb bérét ezeknek megelégedésében, mosolyában találta. Bölcsességgel és szeretettel tiszta, éltékes, élőlelkű leányokat és fiakat nevelt. Flóra leánya Keresztesi Samu budapesti lelkésztársunk neje, Mariska Hamar István theol. tanár hitvese; a két nővér buzgó munkása, lelkes zászlóvivője a budapest-zuglói parochialis körben az evang. mozgalmaknak. József máv. ellenőr, Sándor fülöpszállási jegyző, Ferencz makádi lelkész. A ki látta, hogy miképen terjesztette ki gyermekei felett gondviselésének védő szárnyait, miképen tudta őket óvni, szeretni: az velem együtt könnyeivel pecsételi meg a gyermekek bús panaszának igazságát, a mellyel azt kesergik, hogy a legjobb atyának elvesztése az ő veszteségük. Hitvesének hűséges szerelme, gyermekeinek meleg hálája, gyülekezetének meg nem ingathatott ragaszkodása, tiszttársainak nagyrabecsülése, barátainak ós rokonainak tettetés nélkül való szeretete vette körül. S e sok szerető szívnek minden bús sóhaja a síró szeretetnek minden szava egy-egy virág, a mely az Isten trónusánál koszorúvá fonódik s az elköltözöttnek homlokát övezi körül jó bizonyságtétel gyanánt a híven végzett futás, a jól töltött élet mellett. „Az igazaknak útja fénylő világosság." Az igaz embernek élete áldás, emléke is áldott. Az igaz embernek koporsójánál a kesergő szeretetnek könnyeit égi kegyelem ajándékának, a hitnek meleg sugarai szárítják fel. Ennek az égi kegyelemnek hírnökei voltak Eötvös Sándor koporsójánál Balla Árpád dunapataji lelkésznek érző, meleg imádsága, Baksay Árpád szabadszállási lelkésznek tartalmas templomi tanítása és Somogyi József kunszentmiklósi s.-lelkésznek reménységet költögető síri búcsúztatója. * Elköltözött kedves szolgatársunk, szenvedéseidtől megpihent öreg bátyám! A késő Öregségnek gyöngesége mellett életednek utolsó esztendőit gyötrő betegség tette terhessé s az öregség ós betegség kettős terhét erős hittel, derűs lélekkel hordoztad. Szenvedéseidnek panasztalan tűrésével megszégyenítetted az egészségeseket, lelked csöndes békességével alázatosságra tanítottad a magukban bízó erőseket; a hitet, a mit lelkedben gyökerező erővel ékesen hirdettél egy hosszú életen át, életednek példájával pecsételted meg. Nem volt külső dicsőségnek fénye rajtad, a mi káprázatba ejtette volna a reád tekintőt, nem volt világ szerint való hatalom a kezedben, a mivel magadnak diadalt szereztél volna; házadban tisztes szegénység, szívedben tiszta szeretet, lelkedben alázatosság lakott. De volt fénye a bölcsességednek és hitednek, volt hatalma szavadnak, a melybe meggyőződésed öltözött s gazdagsága a szivednek, a mely telve volt szeretettel s ez a bölcseség és hit, ez a meggyőződés és szeretet életedet tündöklővé tette, hogy mások is látván cselekedeteidet s életed folyását, dicsőítsék a mennyei atyát. Mi ideig-óráig vándorai e földnek, a kik a mult ós jövő örökkévalósága között, a határtalanság útján rójjuk korlátok közé szorított életünket — hitünkkel köszöntünk, szeretetünkkel siratunk. Rólad emlékezem, a ki szeretet voltál nekem. Úgy érzem, hogy az élet reám nézve szegényebb lett egy örömmel, a föld gazdagabb egy sírral. Lelkemben sírodhoz zarándokolok és sírodra, a mely babért érdemel, könnyezve ültetek egy nefelejtset. Könnyeim fátyolán keresztül is tisztán látlak. Látom a hű szolgát s a szolgák Urát, a ki a hűségeseket többre bízza. Legyen az én hitem szerint jutalmad, alázatosságodért dicsőség, szenvedéseidórt békesség, küzdésedért diadal, szeretetedért áldás, éltedért élet az alázatosság, a szenvedés, a küzdés, a szeretet és élet Urának érdeméért! Haypál Benő, budai ref. lelkész. IRODALOM, Értesítés. A felelős szerkesztő távollétében a lap 16-ik és a jelen számának szerkesztéseért Sebestyén Jenő és Veress Jenő munkatársak felelősek. Lapunk irodalmi pályázata. Három évvel ezelőtt állandósítottuk Lapunkban „Az Élet Könyvéből" cz. rovatot. Az egész keresztyén világ példája szerint bibliai alapú keresztyén elmélkedésekkel akartuk Lapunk tartalmát vallásilag teljesebbé tenni s keresztyén közszellemünket olvasóink által mélyíteni. Igehirdetőnknek is ösztönzést és segítséget akartunk nyújtani. Sokféle körülmény által okozott fogyatékossága mellett is becses szolgálatot teljesített ez a rovatunk, sokaknak kifejezett véleménye szerint. Még értékesebb hatású lehetne, ha lelkipásztoraink, lelkészjellegű közép- ós főiskolai tanáraink és hitoktatóink segítségünkre jönnének eredeti és idegen nyelvekből fordított elmélkedéseikkel. Czélunk megvalósítását Lapunk egyik barátja az által akarja