Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-21 / 16. szám

közgyűlésén. Az ünnepély fényét és bensőséges voltát nagyban fokozta az, hogy jelenvoltak azon Fejes István püspök és Dókus Ernő cs. és kir. kamarás, főgondnok, továbbá Révész Kálmán esperes, főiskolai lelkészi gondnok és még a szomszéd egyházmegyékből is számosan. Az ünneplés alkalmával Meczner nagyhatású beszédet mondott. Kitüntetés. A király Czirők János csallóközaranyosi református lelkésznek félszázadot meghaladó érdemes működéséért a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Amerikai új ref. esperes. Az amerikai Nyugati Magyar Ref. Egyházmegye február 14-én Pittsburgban tartotta rendkívüli gyűlését. Ezt megelőzőleg 18-án este 8 órakor alkalmi istentisztelet keretében iktatták be hivatalába az új esperest, Kalassay Sándor pittsb.urgi lelkészt. Az ünnepélyen az egyházmegyei lelkészeken s világi képviselőkön kívül nagyszámú közönség volt jelen. Ott voltak a különböző vallásfelekezetek s társadalmi állások képviselői is. Egyházmegyei gyűlések. A debreczeni református egyházmegye ápr. 11-én d. e. 9 órai kezdettel tartotta tavaszi gyűlését, Dávidházy János esperes megnyitó imádsága után sorban tárgyaltattak a programm pontjai. — Kozma Zsigmond biharnagybajomi lelkész egyházmegyei tanácsbirói, Veress Bálint henczidai lelkész egyházmegyei jegyzői esküjöket letették. Megerősíttettek a vértesi és sárándi lelkészválasztások. Vértesen Nagy Sándor, Sárándon Holló József lelkészek még e hó folyamán elfoglalják állásukat. Az egyházmegye helybenhagyta a debreczeni egyház parókhiális-köri szervezetét, továbbá az Árpád-téri templom építésére 320,000 koronás nagykölcsönét. Jelentés tétetett, hogy a Kálvineumra szépen folynak az adakozások, maga a debr. ref. egyház 5000 koronás alapítványt tett. — Az alsózemplémi ref. egyházmegye tavaszi rendes közgyűlése f. hó 10-én volt Sárospatakon. A közgyűlésen semmi fontosabb tárgy nem került szőnyegre. Az esperesi jelentés szerint több községben a baptizmus ütötte fel a fejét. Szerintünk ennek legjobb orvossága az intenzív lelkigondozás és belmisszió; ajánljuk az alsózempléniek figyelmébe. A mezőtúri papválasztás. Mezőtúron virágvasárnapján tartott presbiteri gyűlést a ref. egyház, melyen az egyházat három parókhiális körre: felső-rész, alsórész, Újváros osztották. Legfontosabb tárgy néhai Gergely Antal kathedrájának betöltése volt. Az öt ajánlott lelkész közül hárman mellőzésüket kérték, így a két jelölt egyikének személyében kellett volna megállapodni. De az áldatlan korteskedés meghiúsította a békés megegyezést, minek következtében a meghívás elmarad s pályázat útján töltetik be az állás. ISKOLA. Új egyetemi magántanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Pap Károly debreczeni főiskolai tanárnak a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán a „Magyar irodalomtörténet a XIX. században" tanából egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségében megerősítette. Uj leánygimnáziumok. A közoktatásügyi minisztériumban három új leánygimnáziumot terveznek, egyet Kolozsvárra, egyet Pozsonyba és egyet Szegedre. Tehát, mindenik állami egyetem mellett lesz a jövőben állami leánygimnázium is, csak Debreczenben nem. Reméljük, hogy itt majd a ref. egyház fog egyet rövid idő alatt felállítani, nehogy az első „királyi katholikus" leánygimnázium épen Debreczenben állíttassék fel. Új főgimnázium Keszterczebányán. Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter Beszterczebányán új királyi katholikus főgimnáziumot s vele kapcsolatosan internátust építtet 751,192 korona előirányzott költséggel. A gimnázium építőmunkáját rövidesen megkezdik. Legnépesebb ref. gimnáziumok voltak a mult 1910—11. tanévben a következők: Pápa, a hol beiratkozott 650 tanuló; Debreczen, a hol beiratkozott 647 tanuló; Budapest, a hol beiratkozott 611 tanuló; Marosvásárhely, a hol beiratkozott 457 tanuló; Sárospatak, a hol beiratkozott 454 tanuló. Legkisebb volt a népesség Gyönkön és Kunszentmiklóson. Mindkét helyen 94—94 tanuló iratkozott be. Legtöbb bukott Karczagon és Mis-kolczon (30%)> legkevesebb Debreczenben (9"9%)Anyák iskolája. Dr. Gidófalvy István kolozsvári közjegyző s az ottani református egyház főgondnoki), nagyfontosságú humánus intézményt teremtett meg buzgó szakemberek köreműködésével. Felállította az „Anyák iskoláját", melynek az a czélja, hogy a nőket anyai kötelességeik teljesítésében oktassa és támogassa. Mű ködése hármas irányú: heti előadások rendezése, — gyermekügyi tanácsok és segélynyújtások minden egyes esetben azoknak, a kik hozzájuk fordulnak — s végül sajtó útján országosan terjeszteni a gyermekápolás ügyét. Azoknak a szegénysorsú anyáknak, a kik gyermekeiket az anyák iskolája tanácsadása szerint sikerrel nevelik, még jutalmat is adnak. EGYESÜLET. A budapesti Bethlen Gábor-Kör tudományos előadássorozatának ötödik előadását f. hó 16-án tartotta az egyetemes evangélikus egyház nagytermében (Üllői-út 24. sz.) Veress Jenő theol. magántanár „A keresztyén világnézet és az idealisztikus monizmus" czímen. Ismertette az idealisztikus monizmusnak, a szellem-elvű egységtannak történeti alapjait és mai főalakjait. Először Wunclt és Paulsen objektív idealizmusát vagy voluntárizmusát ismertette. E világnézet szerint a valóság: szellem. Az egész világegyetem lényege a szellem. A testi és anyagi világ érzékszerveink csalódása. Közvetlenül a szellem, a tudat van adva s abban a valóság. A szellem közelebbről véve akarat. Az akarat-egységek sokasága rendszert alkot a szervetlen és a szerves világ egyedeiben s magában az emberi tudatban is. A valóságban fejlődés van. A természet előlépcsője a szellemnek. Az emberi szellem és személyiség átmenet egy végtelen czól, az akarategységek teljes egysége felé. Az emberi gondolkodás a végtelen czélnak megfelelő végtelen okot követel. Ezt nem ismeri meg az ember, hanem- hiszi. Végtelen akarat és pedig értelem és személyiség nélkül való ez az Isten. Ennek az akaratnak működése a világfejlődés. Róla a pozitív vallások szólnak részletesebben, amelyeknek azonban csak jelképi jelentőségük van. A test és lélek viszonyára vonatkozólag a pszikhofizikai parallelizmust hirdeti ez az objektív ideálizmus, a lélek és test kölcsönhatása tanával ellentétben. Mindenben van szerinte lélek vagy szellem. A lélek nem más, mint a lelki működések összege. Ez az aktuálisztikus lélektan. Azután ismertette a tudati vagy pszikhomonizinust, melyet szolipszizmusnak is neveznek. Ez egyedül az ént, a tudatot, illetőleg az érze-