Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-21 / 16. szám

PROTí TANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VII., Kövér Lajos-u. 15/B., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdono?, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. Dr. Tari Imre. Sebestyén Jenő. Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 Ii, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K. TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Mit ad nekünk a Föltámadott? Lg. Th.—Dr. T. I. —Vezérczikk: A debreczeni liberálizmus. Sebestyén Jenő. — Iskolaügy: Utazás az iskola körül. Elekes Imre. — Belföld: Külföldi hangok a Presbiteri Szövet­ség magyarországi útjáról. XII. Claparéde Sándor levelei. Dr. T. I. — Külföld : Levél a tengeren túlról. Harsányi Sándor. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. Az Elet Könyvéből. Mit ad nekünk a Föltámadott? „Mondá azért nékik Jézus : Békesség néktek!'..." (Ján. 20.3 1 .) Minden időben akadtak olyanok, a kik a föltáma­dást szellemi értelemben vették. Még ma is van olyan csapat, a mely a nyitott sír mellett közömbösen halad el. De azért még se sikerül nekik annak bebizonyítása, hogy a húsvéti esemény tanúi egyszerűen kitalálták azt a szép történetet. Szeretik a vizió-elméletet előrángatni. Komoly emberre azonban nem bírnak hatni. Ha az evan­géliumi híradást olvassuk, eszünkbe se jut, hogy álmo­dozókra, rajongókra, kópzelődőkre gondoljunk. Ellenke­zőleg, a legteljesebb valóságot látjuk. A Föltámadott beszél övéivel, vigasztalja őket; kinyitja előttük a bib­liát, nevükön szólítja, Tamást kézzel foghatólag meg­győzi, eszik velük, megtöri a kenyeret, bizonyos útmu­tatásokat, rendeleteket ad. Jézus köszönti tanítványait. Zárt ajtókon át hatol elibük és a szokásos üdvözlettel szól: „Békesség nék­tek!" Erről az üdvözlésről rögtön megismerik őt. Hogy megváltozott egyszerre minden! Most már tudják, hogy csakugyan él, él ós az ő békéje örök időkre szól. Az üdvözlet külső formája egyszerre megtelt nagy, lelki tartalommal. Ez a húsvéti köszöntés nékünk is szól. A szavak nem puszta szavak reánk nézve sem. Erőről van itt szó, belső erőről. A mi húsvéti hitünknek nem szabad a szavaknál, a hitvallásnál vesztegelni. Erőt kell kifejtenünk, még pedig egyre többet. Ez által különbö­zünk majd a többi emberektől, a kik ebben a világban úgy barangolnak, mintha örökre itt maradnának a föld porában; a kik azt hiszik, hogy nincsenek örök időkre szóló erők és hivatások. Az Úr az üdvözlő szavak után mindjárt szolgálat­tételre hívja föl övéit: „A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket". Ö az Isten nagy, minden emberi méreteket fölülmúló hírnöke. Az ő Atyjának nevében jött a világra. A Fiú hangja különös módon cseng: mindjárt megismerni szavából az Atya beszédét. 0 azonban nem csupán hírnök, hanem köz­benjáró, nagy segítő erő, megváltó, az Isten báránya, a ki a világ bűneit elveszi. Szolgálata, hivatása nagy, fönséges. Övéit is nagy, fönséges szolgálatra hívja el. Ezeket az egyszerű, tiszta lelkületű embereket hívja föl arra, hogy az ő munkáját folytassák. Ez a fölhívás nem csak a föltámadás szemtanúira vonatkozott, vonatkozik az mindazokra, a kik, mint evangéliumhirdetők a világot bejárják; vonatkozik az mindnyájunkra manapság is, a kik a Föltámadottal hitünk erejénél fogva szoros viszony­ban állunk. Bárhol vagyunk, bárhol élünk, fényes pol­czon vagy alant az ismeretlenek táborában, mindig és mindenütt érvényesítenünk kell a föltámadásból vett erőnket, hogy környezetünket emeljük. Minden szavunk­kal, minden gondolatunkkal, minden cselekedetünkkel azon kell lennünk, hogy a föltámadás igaz tanúiként ismerjenek meg az emberek. De hogyan lehetséges az, hogy gyarló embereket ilyen nagy, fenséges hivatásra szólít az Úr ? Lehetséges, mert az erőt az Úr kegyelme adja. Rájuk lehelle és mondá nékik: „Vegyetek Szent Lel­ket!" Minden erőnyilvánulás a hívekben a Szent Lélek­től származik. Ez az egyedüli erőforrás. E nélkül senki se lehet a föltámadt Krisztus munkatársa. Többféle az adomány, de a lélek, az : egy. Természetes adományaink nem elégségesek; mi lehetünk Krisztus föltámadásának tanúi, de hatni a tömegre csak Isten erejével bírunk. Még egy hatalmat ad az Úr az övéinek : „A kik­nek bűneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak". íme a Föltáma­dott beszéde. Ezt a hatalmat csak a keresztyén ember kapja; az a keresztyén ember, a ki a föld sava és a világ világossága. Th. Lg. Ford. Dr. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom