Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-14 / 15. szám

végre a rég- óhajtott béke fogja fölváltani. Azonban nem ez történt. Az új lelkész választásánál a hívek ismét két pártra szakadtak. A választásból BÖdy Lajos helyettes lelkész került ki győztesként, mire a kisebbségben maradt hívek megfölebbezték a választást s beadványukban azzal fenyegetőztek, hogy ha meg nem semmisítenék a választást, elhagyják hitüket. A vértesaljai református egyházmegye megbízásából a minap Csontos Andor országgyűlési képviselő és ZJrházy Sándor kápolnásnyéki lelkész megjelent Seregélyesen, hogy a fölebbezés ügyében elvégezze a vizsgálatot. Csontos Andor az egybehívott hívek előtt rámutatott arra a szomorú dologra, hogy a seregélvesi református hívek, a mire alig van példa, majdnem egy század óta viszálykodnak lelkészükkel, a mi az új pap megválasztásával sem szűnt meg. Majd meggyőző, szép beszédben arra hívta föl a híveket, hogy nyújtsanak békejobbot. A képviselő beszéde annyira hatott a hívekre, hogy nyomban visszavonták a fölebbezést. Most már remélik, hogy végre a békés egyetértés fog úrrá lenni a seregélyesi hívek és papjuk között. Nagy igazság. Fejes István tiszáninneni püspök évi jelentésében megemlékezik a baptista térítésekről is és többek közt így szól: „Ez a mozgalom is nem a nép vallástalanságára, hanem nagyobb áhítat után való sóvárgásra mutat, a mely ellen védekezni minden lelkész kezében ott van a biblia"' Csakhogy végre szélesebb körökben is kezdik már belátni, hogy nem elég a baptizmus ellen csak menydörögni és gúnyolódni, hanem e helyett jobb lenne észrevenni azt a nagy szomjúságot is, mely annak rohamos terjedését előmozdítja. Valóban csodálatos, hogy még ily körülmények között is képes a sárospataki akadémia arra, hogy mindenféle belmissziói mozgalom ellen harczot vezessen! A német képviselők vallási statisztikája. A német birodalmi gyűlés újonnan választott 397 képviselőjének vallási viszonyairól érdekes kimutatást közöl a Kiirschner-féle „Deutscher Eeichstag". A birodalmi gyűlés 397 képviselője közül lutheránus vallású 170. Róm. kath. vallású képviselő van 130. 1903-ban volt 140 ós 1907-ben 141. Felekezetnélkülinek az új birodalmi gyűlésben 69 képviselő vallja magát. Valamennyien szocziáldemokraták. (1903-ban a felekezetnélküliek száma volt 44 és 1907-ben 18.) Ide tartozik még 8 szabadvallású (freireligiös) és deutsch-katholikus, szintén szocziáldemokraták. Zsidó vallású képviselő 1903-ban 4, 1907-ben pedig 3 volt a német birodalmi gyűlésen : most van 7. Ezek közül kettő. Waldstein, dr. Haas, liberálisok és öt szocziáldemokrata (Haase, Davidsohn, dr. Cohn, dr. Frank és Wurm). Baptista van 1, Bartschaft szabadelvű. Végül két szocziáldemokrata „elvi okoknál fogva" vallását nem mondta be. Budapest főváros lakossága Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint 880.371. E lakosság vallási szempontból következőleg oszlik meg: r. kath. 526,175, izraelita 203.687, református 86,990, ág. ev. 43,562, gör. kath. 9428, gör. kel. 6962, unitárius 2120, egyéb vallású 1447. A reformátusok létszáma az utóbbi népszámlálás (1900.) óta 20,000-rel szaporodott, természetesen nagyrészt bevándorlás útján, úgy, hogy most már az összlakosságnak 10%-át teszik. E létszámmal a budapesti ref. egyházközség az ország legnépesebb ref. gyülekezete lett. ISKOLA. Új egyetemi magántanár. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Bartók György kolozsvári ref. theol. akad. tanárnak a kolozsvári tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán a morális filozófiából és annak történetéből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag tudomásul vette és nevezettet ebben a minőségben megerősítette. Városok versengése. Szombathely városa a dunántúli ev. egyházkerületnek felajánlott 80,000 K-t, hogy kőszegi felsőbb leányiskoláját oda áthelyezve, Szombathelyen fejlessze azt leánygimnáziummá vagy pedig bővítse ki tanítónőképző-intézet felállításával. Tanítóképző intézetbe felvétel. A pápai állami tanítóképző-intézet I. osztályában a jövő 1912/13. tanévre 7 teljesen ingyenes, 8 féldíjat fizető és 3 ösztöndíjas hely jön üresedésbe. Az intézetben 108 növendék számára berendezett bentlakás van. A kedvezményes helyek a közép- vagy polgári iskola IV. osztályát szép eredménnyel végzett tanulóknak fognak adományoztatni. Ezenfelül a dunántúli ret. egyházkerület az e kerületből való érdemes református fiúkat külön is segélyezi. A teljes díjat fizetők ellátása évi 260 koronába kerül. A folyamodványok beküldésének határideje május 31. napja. Az új tlieol. tanterv és a sárospataki theol. akadémia. A sárospataki ref. főiskola igazgató-tanácsa legutóbbi ülésén tárgyalás alá került a theol. tanári kar javaslata alapján az új theol. tanterv életbeléptetésének ügye is. A Sárospataki Ref. Lapoknak erre vonatkozó tudósítása szerint az igazgató-tanács elfogadta s elvi szempontból magáévá tette a tanári karnak azt a véleményét, hogy „azok a gyakorlatok a cura pastoralis és a belmisszió terén, melyeket a tanulmányi rend a hittanhallgatóktól hetenkint egy estén és egy délután megkíván, életbelépteléptetésre nem ajánlhatók, minthogy azokat keresztülvinni se nem lehet, se nem szabad". Nem tudjuk, hogy a tudósítás mennyiben adja híven az igazgató-tanács határozatát, de úgy, a mint hangzik, nagyon különös. Nemcsak azért, mivel az egyet, konvent, mint legfőbb tanügyi hatóság rendelkezésével ellenkezik, hanem azért is, mert magával a dolog természetével is szöges ellentétben van. A tanterv szóban levő pontját épen azért állapította meg kötelezőleg a konvent, hogy a jövendő Ielkész-generáczió necsak elméletből ismerje meg a pastoralis gondviselés teendőit ós az intenzivebb lelkigondozás mikéntjét, hanem gyakorlatilag is. S a sárospataki theol. tanári kar és az igazgató-tanács pedig, legalább a közlés szerint, azt mondja ki, hogy ez a rendelkezés nemcsak keresztül nem vihető, — de azt keresztülvinni nem is szabad! Ha a határozat csak annyit mondana, hogy miután Patakon nincsenek olyan belmiszsziói munkák, a melyekben a theológusok gyakorlatilag is részt vehetnének, a rendelkezés keresztül nem vihető, — azt még csak értenénk, bár azt mondanánk reá, hogy ha nincsenek, hát legyenek; de a mikor a határozatban nemcsak a „nem lehet", de a „nem szabad" is ott van, akkor abból csak azt olvashatjuk ki, hogy a sárospataki theol. tanári kar és az igazgató-tanács véleménye szerint maga a cura pastoralis és a belmisszió gyakorlása veszedelmes valami, a mit nem előmozdítani, hanem meggátolni kötelesség! Nem akarjuk hinni, hogy ez volna a tanári kar és az igazgató-tanács igazi felfogása. Épen azért várjuk a tudósítás helyesbbíiését. Ellenkező esetben lesz még néhány komoly szavunk ehhez a dologhoz. Helyettes tanárok kongresszusa. Az állami középiskolák helyettes-tanárai, az Orsz. Tanáregyesület védnöksége alatt kongresszust tartottak f. hó 1-én Budapesten, hogy helyzetük javítása felett tanácskozzanak. Jogos panaszuk a helyettes-tanároknak, hogy bár teljes képesítésük van, évekig kell szolgálniok helyettesi minőségben ; megbízatásuk sem végleges, hanem csak évről