Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-14 / 15. szám

munkát, éjszakába nyúló tárgyalásai évről évre ismétlőd­nek s a mi még sajnálatosabb: az egyházmegye köz­életében sincs meg az a mindent kiegyenlítő, szeretet­teljes összhang, mely az eredményes munkának, Isten­országa építésének nem utolsó biztosítéka. Custodius. Külföldi hangok a Presbiteri Szövetség magyarországi útjáról. XI. Claparéde Sándor jelentése magyarországi látogatásáról a genfi nemzeti protestáns egyház konzisztóriumának 1911. novem­ber 7-iki ülésén.* Az 1876-ban alakult Presbiteri Világszövetségnek az a czélja, hogy a presbiteri alapon nyugvó református egyházak közt erkölcsi kapcsot létesítsen és ez által pótolja a külső együvétartozás hiányát. Egyházi szem­pontból elég nagy ; egyesíti a belső szervezet tekinteté­ben egymástól elütő egyházakat, de mégis csak azokat fogadja kebelébe, a melyek tisztán hitvallásos tantéte­leket vallanak. A szövetséghez tartozó egyházak sok országot képviselnek, többek közt Oroszországot, Görög­országot, Spanyolországot, Braziliát is; de mégis az an­gol-szász faj presbiteri egyházai képezik a szövetség magvát. A magyar református egyház, melyet több, mint harmincz éven át csupán bizonyos udvariassági kötelé­kek fűztek a szövetséghez, 1909-ben valóságos tagjává lett és így a két és fél milliót számláló magyar refor­mátusokkal együtt ma a szövetség száz millió reformá­tust egyesít világszerte. Ez az újabb belépés tette indokolttá azt, hogy a szövetség tekintélyes küldöttséget menesztett az elmúlt szeptember hónapban Magyarországba, hogy ott a hely­színén tanulmányozzák a magyar református egyház in­tézményeit és szorosabbra fűzzék a kötelékeket a magyar lelkészi karral és az egyház főbb embereivel. A Presbi­teri Szövetség mozgató ereje ós lelke a rendkívül tevé­keny főtitkár: dr. Mathews, szép, 85 éves aggastyán, ki nagy kora daczára még ifjúi hévvel és munkabírással működik. Mathews nagy szorgoskodással készítette elő ezt a látogatást; munkájában nagyon kezére járt azután a magyar rendező-bizottság. Ezt a bizottságot a magyar egyház egyetemes konventjének fölkérésére a Kálvin­szövetség küldte ki kebeléből . . . A magyar kormány a brit delegátusoknak külön kocsit bocsátott a rendelkezésére kitűnően kezelt állam­vasútain, mely szeptember 9-én Bécsből ... az országba szállította őket, elvitte az ország különböző részére a küldöttséget, protestáns szempontból érdekesebb­nél érdekesebb vidékekre és — tíz napi utazás után az ország különböző részein — Budapestre, a hol a Presbiteri Szövetség hivatalos ülései szeptem­* Megjelent a konzisztórium nyomtatott jegyzökönyvében, úgyszintén különlenyomatban, is. ber 20- és 21-dikére voltak kitűzve. A jubileum alkal­mával Genf és Magyarország közt létrejött szorosabb baráti viszonynak köszönhető az, hogy a magyar ren­dező-bizottság két genfit is meghívott: Choisy Jenő tanárt és engem, hogy vegyünk részt ezen a szép kiránduláson és ragadjuk meg a kiváló alkalmat a magyar református egyház főbb központjainak megismerésére, rendkívül kellemes körülmények között. Mi csak a kirándulás második napján érkezhettünk meg és vasárnap, szeptember 10-dikén, reggel csatlakoz­tunk a küldöttekhez Darányi Ignácz szép birtokán, nem messze Komárom városától. Darányi sokáig volt föld­mívelésügyi miniszter és csak a legutóbbi évben vált meg tárczájától. Hazájának kiváló szolgálatokat tett, melyek folytán nagy tekintélynek örvend az ország min­den körében. Egyszersmind a református egyház vezető férfiai sorában áll: a dunamelléki egyházkerületnek főgondnoka és a pápai akadémiának tiszteletbeli gond­noka. Darányi ünnepnek tekintette azt, hogy külföldi hitsorsosait magánál fogadhatta; a két genfi vendéget különösen kiváló szívélyességel tüntette ki .... Az ő társaságában a Duna partján menve csakhamar meg­pillantottuk azt a kis gőzhajót, mely az angol kül­dötteket hozta Komáromból, hol az Antal püspök által tartott istentiszteleten mindnyájan résztvettek. A partra­szállás festői volt és a találkozás megható. A delegátu­sokat a püspök kísérte a református egyház jeleseivel együtt. A nagy folyó partján, hatalmas fák lombjai alatt szolgálták föl a pompás ebédet. Sohase felejtjük el azokat a nagyszerű gyümölcsöket, a melyeket ennek az uradalomnak a területén megízleltünk és megcsodál­tunk. Étkezés után angol nyelvű, megható istentiszteletet tartottunk. Este Komáromban vallásos összejövetel volt, mert az angolszász testvéreink misszionáriusi szelleme az evangelizácziót az utazás egyik lényeges pontjául tűzte ki. A delegáczióban több kiváló és népszerű szónok volt, kik az evangeliumi igazságokat megragadó egy­szerűséggel tudták közölni .... Ezek az egyházi beszé­dek egészen az újdonság hatásával voltak a magyar hall­gatókra. Engedjék meg azt a megjegyzést, hogy a mi egyházunk is örülhetne az effajta látogatóknak. A beszéd­fordítók dolga nem volt könnyű. Ezek közt szerepelt néhány fiatal magyar lelkész, kik Edinburgban tanultak, nevezetesen: dr. Kováts, továbbá Webster, a budapesti skót lelkész. Mellőzöm azt a két szép napot, melyet a Kárpátok tiszta légkörében töltöttünk. Ezután az Alföldre szállot­tunk alá, először is a hegylábánál elterülő tájakra Sá­rospatakra és Szatmárra, azután Debreczenbe, a kál­vinista Rómába, mentünk, mely a nagy magyar Alföld szívében fekszik. Sorra látogattuk a templomokat, aka­démiákat, iskolákat, ebédlő termeket, könyvtárakat, his­tóriai nevezetességű helyeket. Mindenütt nagyszerű fogad­tatás, helyi színezet. Ma nem is gondolhatok azok méltó ecsetelésére. Gazdag megfigyeléseket tehettünk, jobban

Next

/
Oldalképek
Tartalom