Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
zetü tótok nagy kontingenséhez képest elenyésző csekély volt. A mellett abban az időben a kivándorlás még csak experimentálás volt népünk részéről s kivándorlott tót hittestvéreink csakhamar vissza is kerültek az édes haza földjére. A mint azonban a kivándorlási mozgalom hullámvetései elérték úgy a felföldön, mint lejjebb a Tisza vidékén a tiszta reformátusság által lakott községek határait is: az új haza partjain boldogulásukat kereső véreink között természetszerűleg hovatovább növekvő arányban volt képviselve a ref. magyar elem is. A 80-as években már itt-ott voltak olyan magyar telepek az új haza földjén, a liol a lelki élet eledelét és italát nélkülöző hívek elméjében és szívében megfogamzott a vágy egyházi közösség alakítása után. így New-Yorkban ez időben egy apostoli lelkesedésit magyar ref. lelkipásztor, Kecskeméthi Ferencz (jelenleg békési lelkész), angol segély mellett hirdette az igét idegen haza földjén bujdokló véreinek. A magyar reformátusok közötti rendszeres egyházi munkálkodás megkezdésének dicsősége azonban a Reformed Church in the U. S. nevet viselő amerikai kálvinista közegyházat illeti meg. Az amerikai ref. egyház hivatalosan a magyarok közötti missziói munkát az 1890-ben, Lebanonban (Pennsylv. állam) tartott egyetemes egyházi zsinaton (General Synod) kezdeményezte, a mikor is az Oliio és a Pittsburg egyházkerület egyes befolyásosabb papi képviselőinek indítványára a Belmissziói Tanács felhatalmaztatok arra, hogy Magyarországból kérjen és hozasson lelkészeket, a mind nagyobb számban ide vándorló magyar reformátusok lelki gondozására. A Belmissziói Tanács (Board of Home Missions) Moody András budapesti skót lelkészszel lépett összeköttetésbe, kinek ajánlatára Jurányi Gusztáv, akkori pápai tanár (jelenleg boszniai lelkész) nyert meghívást, 600 dollár évi fizetéssel, a Missziói Tanács részéről. Jurányi 1890. október 1-én foglalta el állását Clevelandban, a hol természetesen ő reá várt az egyház szervezése. A gyülekezet hivatalosan is szervezkedvén, elöljárókat stb. választván magának, felvétetett csakhamar az Erié egyházmegye kebelébe is. A clevelandi ref. egyház tehát a legrégibb az összes amerikai magyar ref. egyházak között. Hat hónappal később, Jurányi ajánlatára és főleg dr. Prugh pittsburgi előkelő angol ref. lelkész sürgetésére a Misszió-Tanács másik lelkészt kért és hozatott Magyarországból és pedig Kovács Jánost, ki debreczeni születésű és az ottani ref. theológián tanult papjelölt volt és ki nyelvismereteinél fogva s széleskörű tudása miatt is legalkalmasabbnak látszott a theológiai tanárkar előtt arra, hogy a Misszió-Tanács előtt javaslatba hozattassék. Kovács János működésének központjául Pittsburg városa lett kijelölve, mint a mely helyen már akkor is feltűnő nagy számban voltak letelepedve honfitársaink. Kovács nejével együtt 1891 elején érkezett ki Amerikába és haladék nélkül hozzáfogott az egyházi munkálkodás fundamentumának lerakásához. Zörgetésére angol hittestvéreink egyike ezer dollárt adományozott az építendő magyar ref. templom alapjára, másók kisebb, de mégis jelentékeny összeggel segítették elő a magyar reformátusság szent reményének megvalósulását. Rövid idő alatt mintegy 7000 dollár állott a pittsburgi hívek rendelkezésére templomépítési czélra. Természetes dolog, hogy a magyarok is, az akkori szegényes viszonyokhoz mérten, meghozták Isten dicsőségére a tőlük kitelhető legnagyobb áldozatot. így épült és szenteltetett fel 1892-ben Pittsburg városában a magyar református templom. A gyülekezetet még megalakulása esztendejében (189 i) felvette kebelébe az Allegheny egyházmegye, mely a templomépítéshez is 2500 dollár kölcsönnel járult. Jellemző a viszonyokra, a magyar és tót hittestvérek összetartására, együttérzésére, hogy az egyház hivatalos neve ez volt: Első Magyar és Tót Evangélikus és Református Szent Pál Egyház Pittsburg Pa. A pénztári napló a bevételeket és kiadásokat egyik oldalon magyar, másik oldalon tót nyelven vezeti. A harmadik lelkész Ferenczi Ferencz volt, ki 1893 őszén jött ki Amerikába és egy ideig segédkezett Kovács János mellett, majd ennek 1894 április 7-én Kanadába való távoztával a pittsburgi egyház lelkipásztorává lett, s mint ilyen az Allegheny egyházmegye által felszenteltetett és állásába beiktattatott 1894 február 25-én. Kitűnő szervező lelkész volt, kinek áldott emlékét kegyelettel őrzi mindenha az amerikai magyar reformátusság. Elborult elmével önkezűleg vetett véget életének 1898 július havában. • Ferenczi után Harsányi Sándor, e sorok írója következett, ki 1894 november 4-én foglalta el a Jurányi lemondásával megüresedett clevelandi egyház lelkészi állását. Az 1895. esztendő folyamán a sárospataki theológia adott két papjelöltet, Kalassai Sándor és Demeter Bertalan személyében az amerikai magyar reformátusságnak. Az ifjú lelkészek egyike a Mount-Carmeli magyar-tót ref.luth. gyülekezet lelkipásztori tisztet, a másik a new-yorki egyház paróchiáját foglalta el. Ettől fogva mind sűrűbben jöttek buzgó ifjú lelkipásztorok, hogy idegenbe vetődött véreink a vallás és Ige vigaszait ne legyenek kénytalenek nélkülözni. Mind e lelkipásztorok és családjaik jelentékeny összeget kitevő útiköltségeit, továbbá a lelkészi fizetéseket majdnem teljes egészében az amerikai Ref. Egyház Misszió-Tanácsának pénztára fedezte, egészen 1904-ig, a mikor nevezetesen az úgynevezett csatlakozási akczió otthonról megindíttatott. (Folyt, köv.) Harsányi Sándor, homesteadi és vidéki ref. lelkész.