Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-17 / 11. szám
után 1870-ben Döllingerrel, a német katholikus egyház kiváló férfiával együtt feltámadt és harczot indított a pápai csalatkozhatatlanság dogmája ellen. A karmelitarend generálisa erre fölszólította Loysonl, hogy hagyja abba támadásait vagy pedig végleg búcsút mondjon szeretett szószékének. Válaszában, melyet a rend generálisának Rómába küldött, kiemelte, hogy az a kérdéses dogma „szentségtörő meghamisítása az evangéliumnak". Es azt is hangsúlyozta, hogy nem a katholiczizmus az, mely a világot az anarkiába kergeti, hanem az az eljárás, melyet az emberek elég ügyetlenül és meggondolatlanul Rómában követnek. Eme levele alapján Róma Loysont exkommunikálta. Loyson nem riadt vissza elvei és meggyőződése hirdetésétől, megmaradt hite mellett és az ó-katholiczizmusnak lett egyik oszlopos tagjává. 1873-ban egy angol nővel kelt házasságra és egy ideig Genfben működött, mint az ó-katholikusok papja. Itt azonban nem sok ideig maradt és visszatért ismét hazájába, Franczíaországba. Az volt a czélja, hogy itt szervezi az ó-kath. egyházat. Fáradozását nem koronázta siker. Ettől kezdve privátim hirdette meggyőződéseit, írásban és szóval, hirdette a tiszta, szabad katholiczizmust, melynek halála órájáig hű fia maradt. Oroszország. Az anglikán és az orosz orthodox egyház egymáshoz való közeledése. Nemrégiben az angol anglikán egyház több kiküldötte, a kik között néhány püspök is volt, Pétervárott járt, hogy a már egyszer megkezdett tárgyalást folytassák a két egyház kiválóbbjai az egyházak egyesítésére vonatkozólag. Már évek óta folyik a munka, hogy a terv megvalósuljon. Mindezideig eredménytelenül. 1902-ben III. Joakim egyetemes patriárka, a kinek az összes keresztyén felekezetek egyesítése volt az eszméje, hivatalos köriratot küldött az oroszországi orthodox egyházfejedelmekhez. Kérte őket, hogy törekedjenek a keleti egyház egyesítésére a nyugati egyházakkal, különösen pedig és első sorban az angol anglikán egyházzal. De az orosz klérus nagy aggodalmakat támasztott. Nem igen mert nyilatkozni és nyíltan színt vallani. És, mint a lapok jelentik, az orosz klérus ma is vonakodik a terv megvalósításától. Azt azonban mindenek előtt megkövetelnék az orosz egyházfők és papok, hogy az anglikán egyház az ő hitvallását világosabb és szabatosabb formában terjesztené elő és határozottabban követelné az egyesülést. A míg ez meg nem történik, komoly lépésekről természetesen nem lehet szó. Egyébként az orosz és anglikán theológusok folyton érintkeznek egymással, konferencziákat tartanak, melyeken a két egyházat elválasztó dogmatikus pontokról esik első sorban szó. Az unió ügyét már komolyan megkezdették, de a megvalósulás még messze van. Dr. T. I. IRODALOM. Lapunk irodalmi pályázata. Három évvel ezelőtt állandósítottuk Lapunkban „Az Élet Könyvéből" cz. rovatot. Az egész keresztyén világ példája szerint bibliai alapú keresztyén elmélkedésekkel akartuk Lapunk tartalmát vallásilag teljesebbé tenni s keresztyén közszellemünket olvasóink által mélyíteni. Igehirdetőínknek is ösztönzést és segítséget akartunk nyújtani. Sokféle körülmény által okozott fogyatékossága mellett is becses szolgálatot teljesített ez a rovatunk, sokaknak kifejezett véleménye szerint. Még értékesebb hatású lehetne, ha lelkipásztoraink, lelkészjellegű közép- és főiskolai tanáraink és hitoktatóink segítségünkre jönnének eredeti és idegen nyelvekből fordított elmélkedéseikkel. Czélunk megvalósítását Lapunk egyik barátja az által akarja most előmozdítani, hogy 60 koronát bocsátott rendelkezésünkre elmélkedés-pályázat czéljára. Az ő kívánalma szerint ezennel pályázatot hirdetünk „Az Élet Könyvéből" rovatunk számára irandó keresztyén bibliai elmélkedésre. Az elmélkedések — a nagy ünnepek kivételével — bármely reánk vonatkozó tárgykörből valók lehetnek. Terjedelmük 2—21 /2 nyomtatott hasábnyi (4—5 negyedívalakú, egyik oldalon beírt lap) lehet. Az első díj 30, a második 20, a harmadik 10 korona. A díjat nem nyerő, viszonylag legjobb elmélkedéseket is közli majd Lapunk. A pályamunkák jeligés levél kíséretében küldendők be. A beküldés határideje május 19. Az eredményt a június 2-iki számban teszi közzé a bíráló-bizottság és a szerkesztőség. In Memóriám Prof. J. J. J\ Yaleton Jun. 1848— 1912. Den Altbernarclinern gewidmet von den Jungen. Utrecht 1912. Gedruckt von J. Zimmer. (20 1.) k. 8°. A jelenlegi utrechti Bernard-ösztöndíjasok adták ki ezt a füzetet az ösztöndíj néhai gondnoka, a januárban elhalt Yaleton tanár emlékére. Az ösztöndíj régi élvezőinek ajánlják. A füzet elején egy pár németnyelvű bevezető sor, azután Jüngst Valter alkalmi költeménye németül (a Yox studiosorum jan. 18. számából). Erre következik a két emlékezés. Az elsőt (5—12. 1.) Van Veen S. D. utrechti egyet, tanár írta hollandul. Kevés kihagyással az Ütrechtsche Courant jan. 15. esti számába irt czikkét tartalmazza. A másodikat (13—18. 1.) Wehr Ottó lelkészjelölt, az utrechti német és magyar diákok konventjének az elnöke írta és mondotta el a temetésen (németül). A Reformierte Kirchenzeitung február 11-iki száma már közölte is. Végül a temetésről szóló rövid megemlékezés következik azzal a jelzéssel, hogy Van Veen tanár nemsokára gyűjtőívet küld szét a Valeton síremléke czéljára. Jelzi azt is, hogy Valeton arczképe szállítási díjjal együtt 2 márkáért kapható. Ajánljuk ezt az emlékfüzetet, valamint a Valeton síremléke ügyét is a régi bernardisták figyelmébe. Képek a parókliiáról. Csekme Ferencz gernyeszegi ref. lelkész, a görgényi egyházmegye esperese, második kötetét adta ki e czím alatt a ref. papság életéből rajzolt képeinek. E második kötet 11 képet foglal magában. A képek elevenek, üdék s kedves, szelíd humor árad el rajtuk. A kötet 2 K. 50 fillérért a szerzőnél kapható. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. Egy érdekes előfizetési felhívás. A megyercsi (Komárom-m.) ref. egyház gondnoki hivatala Balogh László, Bese Antal gondnokok és Sedivi Pál tanító, presbiteri jegyző aláírásával előfizetési felhívást bocsátottak ki Sohár Kálmán helybeli lelkész egyházi beszédeire. Lelkészüknek templomukban elmondott beszédei közül
