Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-17 / 11. szám

az elnökön kiviil 2—2 bíró van mindkét felekezet részéről, a mi lehetővé teszi a lelkészi és világi bírák egyenlő képviseletét. A bírák számának fölemelése viszont a tanács tagjai számának leszállítása mellett a bírák váltakoznak. Míg az eredeti terv szerint csaknem minden bíró részt vesz minden tanácsban, most minden harmadik ügyben kerül rá a sor. Az elnökség kérdésében azonban még mindig a régi hibás állásponton marad a javaslat. A választott bíróság elnökeiül a protestáns közös bizottság elnökeit kívánja odaállítani. Ezzel a protestáns bizottságot bizottsági szerepéből kiemelné és quasi egyházi hatósággá avatná. Ez merőben ellenkezik egyházi törvényeinkkel (legalább is a reformátusokéval), mely ilyen hatóságot egyáltalán nem ismer, és aligha csalódunk, ha azt állítjuk, hogy nem is fog ismerni! Sohsem járulhatunk ahhoz, liogy egyetemes egyházunk sarkalatos jogai ilyen felelősség nélkül működő bizottságok kezében szétforgácsolódjanak és azok leghangosabb panaszaink, legkiáltóbb jogtalanságaink ügyében, fölemelt tiltakozó szavaink törvényes sülyesztő készülékévé, temetőjévé váljanak több esetben ! Azért ha megszületik is ez a választott közös bíróság, lehet, hogy ugyanazok lesznek az elnökei, mint a prof. közös bizottságnak; de nem azért, mert annak elnökei, hanem azért, mert az az illetékes hatóság, a mely a bírákat választotta, Őket meg elnökökké választja. A biró- és elnökválasztás joga — szerintünk — kizárólag a két egyetemes egyház legfőbb jogainak letéteményesét : a ref. és ev. zsinatot illetheti — a mi azonban nem zárja ki, hogy ezt a jogukat külön törvénnyel a konventre, illetve az egyetemes gyűlésre ruházzák. Az elnöknek azt az új javaslatban tervbevett jogát sem helyeselhetjük, hogy ő hívja be tetszése szerint a bírákat. Ez túlságos hatalmat biztosítana az elnöknek, s e mellett veszélyeztethetné pártatlansága látszatát is. Vagy sorshúzás útján alakuljanak meg a tanácsok mindjárt kezdetben, vagy sorjában következnek a bírák. Újítás az újabb tervezetben az is, hogy a bíróság tárgyalásaira mindkét egyetemes hatóság meghívandó. A bírói eljárásban pedig az a fontos változtatás történt, hogy a bizonyítási eljárást maga a választott bíróság végezné. Az hallgatná ki a tanúkat, küldené ki a bíróságnak egy ref. ós egy ev. tagját bírói szemlére. Míg az első tervezet az első fokon eljárt bíróságot, mint valami alárendelt hatóságot „utasítót'au

a kihallgatásra, a bizonyítási eljárás elvégzésére, az új tervezet már csak „megkeresihogy „a kiküldötteknek, tagok előállítása és a szemle tárgyánák megtekinthetése tárgyában,segítségükre legyen". Fontos újítás az is, hogy a bíróságnak jogában áll a perköltségeket kölcsönösen megszüntetni. Ilyenkor „a két egyház főhatóságai" egyenlő részben viselik azokat. A tanácstagok számának csökkentése folytán alábbszáll ugyan a perköltség, vis/.ont a bizonyítási eljárásnak : a kihallgatásnak, bírói szemlének odautalása tetemesen felemeli azt. Sok szó is férhetett ahhoz, hogy minő czímen viselje valaki egy felerészben idegen biróság költségeit, a melynek döntését nem ő maga kérte, hozzá még olyan ügyben, a melyben már döntött saját egyházi bírósága ? ! A perújítás lehetőségét azonban meg lehetett volna hagyni. Ezek volnának az észrevételeink az új javaslattal szemben. Szólani kívánunk azonban még arról is, vájjon van-e egyáltalán szükség ilyen közös választott bíróságra? Dr. K 1. ISKOLAÜGY. A debreezeni egyetem ügyéhez. (Folytatás.) Debreczenben állami egyetem ! . . . Nekem meglepetés volt szinte az utolsó perczig, egészen a miniszteri leiratnak a Debreezeni Prot. Lapban való közléséig. Meglepetés volt maga a hír az állami egyetemről, még inkább a részletek megismerése. De ha mások előbb tudtak is már róla, meglepetés volt a hír az országban is mindenkire. Hiszen csak három hónappal is még ezelőtt Pesten sem tudták, hogy Debreczenben nem protestáns, illetőleg nem református egyetem lesz. Bizonysága ennek az, hogy a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap mult évi október 29-ről kelt 44-ik számában valószínűleg a szerkesztő még azt kérdezte: „Elvégre azonban szeretnénk már biztos felvilágosítást nyerni a felől is, hogy milyen jellegű is lesz ez az egyetem ..." (729. 1.) Okt. végén Pesten még nem tudják, hogy a Debreczenben felállítandó egyetem milyen jellegű lesz ; és a tiszántúli egyházkerületnek november hónapban tartott közgyűlésén a protestáns, illetőleg a református egyetem reménységével eltelt református közvéleményt már az állami egyetem bevégzett ténye elé állítják. És hihetetlen! még csak eszébe sem jut senkinek, hogy megkérdezze azt, hogy kik állították e tény elé ? kik voltak azok és minemű, honnan vett felhatalmazással, a kik a miniszterrel addig „szóbeli tárgyalásokat" (1. tiszántúli egyházkerület jzk. 63. 1.) folytattak, melyeknek alapján a miniszter hajlandó lett az elfogadott megállapodásokra jutni! ? Évtizedekkel ezelőtt volt felvetve a Debreczenben felállítandó, előbb protestáns, majd csak református egyetem gondolata, terve. Erre gyűjtöttek, adakoztak. Ezt vártuk, ebbe vetettük utolsó reménységünket nagyon megerőtlenült egyházunk megerősítésére. Ennek előkészítője gyanánt hirdették és magasztalták nagy dicsekedéssel néhány év óta épen Debreczenből az ott megindított tanárképzőt, az egyetemnek reánk nézve legsürgősebb, a theol. fakultás mellett legfontosabb részét. Úgy tudom : vezérembereink is ezért lelkesedtek ; azt hirdették, hogy Debreczenben református egyetem lesz. Egyik ilyen emberünkről még csak a mult év nyarán hallottam, hogy nézete az: Inkább ne legyen Debreczenben egyetem, mint hogy állami legyen. És íme, a várt, a köztudatban élő református egyetem máról holnapra állami egyetem lett. Ám ezzé lehe-