Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-25 / 8. szám

lelkész tanított Badenben a középiskolákban. Ezek még megmaradnak állásaikban. Á legújabb rendelet szerint a lelkészek csak vallástanárok lehetnek ós ugyanazon jogaik lesznek a középiskolákban, mint a többi tanároknak. A tantárgyak közül csak a zsidó nyelvet adhatják elő, mást nem. Bomlik a fegyelem. A németországi protestáns lelkészek egy része mind jobban támadja a főegyháztanácsot és a berlini spruchkollégiumot. Legújabban Siems lelkész esete foglalkoztatja az egyházi sajtót. Siems cliarlottenburgi lelkész annak idején kérte a spruchkollégiumot, hogy a Jatho-ügy tárgyalásán megjelenhessék. Kérését teljesítették is. Az ítélet meghozása után azonban Siems a sajtóban éles támadást intézett az egyházi ítélőszék ellen. Jatho elítéltetését nagy igazságtalanságnak bélyegezte. A spruchkollegium tagjait nevetségesekké tette. Az asztalon levő márványfeszületről azt mondotta, hogy az mélyen sérti a vallásos kedélyeket. A támadások oly kíméletlenek voltak, hogy a főegyháztanács kénytelen volt a prédikátort kérdőre vonni. Az ítéletet meg is hozta ellene. Keményen" megdorgálta a lelkészt ós megintette, hogy ha jövőben sem hagy fel ilyen irányú támadásával, akkor a legszigorúbb ítéletet hozza ellene. Emez ítélet ellen a berlini Protestantenblatt hevesen kikelt és védelmébe vette Siems-et, a kitől el akarják rabolni a szólásszabadságot. A lap a többek közt ezeket mondja: „Ez az ítélet Poroszországból jött, a hol még erősen divatozik a kaszárnya-rendszer. Ilyen stentori hangok és fizikai erőmutogatások manapság már idejüket multák. Finoman érző ember az ítélet ilyen hangjában sértést lát. De melyik hadnagy merne panaszt emelni ezredese ellen?! Ne is beszéljünk a dologról, csak azt kívánjuk az egyházi hatóságnak, hogy ezentúl finomabb modort öltsön fel — keresztyén érzésről nem is szólva." A czikk végén ez olvasható: Poroszországi barátaink és híveink ne ijednek meg olyan hamar! Jatho legutóbbi berlini felolvasásán sok protestáns lelkész volt, a kik kihívólag Jathót „kedves kollégának" nevezték és mellette mindenfelé tüntettek. Belgium. A pápa legújabb motu propriojának, valamint Németországban, úgy Belgiumban sincs hatálya. Merry del Val államtitkár nemrégiben értesítette a brüsszeli kormányt, hogy Belgiumra se szól a pápa erélyes intézkedése, mely szerint nem szabad papot világi bíróság elé idézni. Erre a visszavonásra a következő eset szolgáltatott alkalmat. A novillei r. kath. plébános, Meunier Alfréd egyik vasárnapi prédikácziójában hevesen megtámadta egyik hivét, a ki e miatt panaszt emelt ellene a bíróságon. Ez még a motu proprio megjelenése előtt történt. A tanúk kihallgatása után a nivellesi bíróság a papot 350 frank pénzbírságra ítélte. Az ítélet ellen az elmarasztalt a brüsszeli magasabb fórumhoz apellált. Közben megjelent a motu proprio. A lelkész a szószékre sietett s kihirdette a pápai rendeletet és kimondotta, hogy nemcsak azokat közösíti ki az egyház, a kik egy lelkészt bevádolnak, hanem azokat is, a kik ellene tanúként fellépnek. Ennek folytán több tanú nem mert a pap ellen tanúskodni a brüsszeli törvényszéken, a kik pedig az elsőfokú bíróságnál terhelőleg nyilatkoztak a vádlottra nézve. A brüsszeli biróság azonban mégis helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Ebből az esetből kifolyólag a belga kormány megkérte a Vatikánt, hogy helyezze hatályon kivi.il a motu propriot, — a mi mégis történt. Dr. T. I. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A magyar szombathelyi evang. gyülekezet Szabó Ferencz helyettes lelkészt, — a lébenyi ev. gyülekezet Szalay Mihály bokodi lelkészt, — a bodajki ref. egyház Bakó Lajos székesfehérvári ref. hitoktató s.-lelkészt választotta meg egyhangú meghívással. Az Egyetemes Konvent tavaszi rendes ülése ápr. hó 24-én d. e. 10 órakor kezdődik Budapesten a Szabó József-utczai székházban. Aranykönyv. Czikora Sándor czeglédi polgár a czeglédi ref. egyháznak 10,000 koronát adományozott. Magyar szertartású gör. kath. püspökség ? A kormány, a r. kath. püspökök meghallgatásával, valószínűleg Hajdúdorogon, új gör. kath. püspökség felállítását tervezi a magyarajkú gör. katholikusok számára. A lapok híradása szerint már Rómában is hozzájárultak az új püspökség felállításához. — Hogy magyar nyelvű gör. kath. testvéreink végre kikerülnek a nemzetiségi püspökök határköre alól, annak őszintén örvendünk. Olyan nagy örvendezéssel azonban, mint a milyennel egyik-másik napilap fogadta a hírt, mi mégsem vagyunk, mert nem lehetünk. Nem lehetünk, mert annak az új püspökségnek dotácziója, minden járulékaival együtt, ismét csak az állampénztárra fog nehezedni; azután pedig az új püspökség magyar nyelvűsége sem olyan, hogy a magyarság diadalát mutatná. Az ugyanis, hogy az új püspökségbe osztandó gyülekezetek magyar szertartási és oltári nyelvet kapnának — nem igaz. Illetékes helyen ugyanis kijelentették, hogy az oltári nyelvben csak az a változás lesz, hogy az eddigi szláv nyelvet az ó-görög nyelv" fogja felváltani. A magyar nyelv tehát, ha érvényesül is, csak az istentisztelet és a szertartások lényegtelenebb részeire fog szorítkozni. Róma tehát, ha engedett is valamit, de nem engedte a magyar nyelv teljes diadalra jutását; mintha bizony az a közönség által nem ismert ó-görög nyelv kedvesebb volna az Isten előtt, mint a magyar embernek értelmes, magyar könyörgése vagy hálaadása! A társadalom és a leánykereskedelem czím alatt gróf Tisza István nagyérdekű előadást tartott a leánykereskedelem ellen alakult egyesületben. Az illusztris előadó az egyesület czélját nem a prostituczió megszüntetésében jelölte meg, mert ez — szerinte -— lehetetlen czél volna, hanem az ifjúság nevelésének helyesebbé tételében. Edzeni kell az ifjúság testét, lelkét és egészséges behatások alá kell venni, a melyek kellő működési tért adnak képzeletének, tetterejének; a melyek lekötik figyelmét és elvonják az érzékiség képeitől és vágyaitól. Ebben azonban a társadalomnak is hatalmasan közre kell működnie, különösen pedig a nőknek és az anyáknak, a kiknek a női ideál felmutatásával kellene