Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1912 (55. évfolyam, 1-52. szám)

1912-02-18 / 7. szám

IRODALOM. A lelkészek figyelmébe. Lagler Sándor, kölesdi nyug. ev. lelkész tudatja, hogy a megszűnt „Protestáns Pap" folyóirat egyes füzetei, postai szállítással darabonként 12 fillérjével nála kaphatók. Hajlandó a volt szerkesztő a füzeteket, kívánságra, ünnepi beszédek szerint is csoportosítani. „Küzdelem" czimmel egy új tanügyi lap jelent meg, a mely mint „A magyarországi tanító-egyesületek határozatát végrehajtó országos sajtó-bizottság közlönye" mutatja be magát. A lapnak nem jósolhatunk hosszú életet. Olyan hangtól, a mely az egész lapnak úgyszólván minden egyes czikkében feltűnik, sem tiszta objektivitást, sem méltóságteljes harczmodort nem igen lehet várni. A magyar tanítóság végtelenül komoly és nehéz helyzetét mi is ismerjük, javítását folytonosan sürgetjük is, de az ilyen hanghordozástól semmi eredményt sem várunk. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. Az igricd-i ref. gyülekezet Gecse Albert lőrinczfalvai lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Egyházmegyei főjegyző választás. A nagybányai ref. egyházmegye Soltész Elemér nagybányai lelkészt választotta meg lelkészi főjegyzőjévé. Kitüntetett lelkész. Dőczy József tolnaváraljai ref. lelkészt, érdemei elismeréséül a király a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjével tüntette ki. A dnnamelléki kerület Kecskemétért. A földrengés által sújtott kecskeméti ref. egyház megsegítésére a dunamelléki egyházkerület püspöki hivatalánál értesülésünk szerint ez ideig mintegy 23,000 korona gyűlt be. A kegyes adományokról részletes kimutatás készül egy kis füzetben, mely minden egyháznak nyugtatványul és köszönet-kifejezésül meg fog küldetni. Nyugalomba vonuló lelkész. Holuby Antal a csánki ev. gyülekezet érdemes lelkipásztora, a nagyhonti esperesség lelkészi karának Nesztora nyugalomba vonult. A szatmári ref. gyülekezet köréből. Mint a gyülekezet „Egyházi Híradó"-jában olvassuk, az egyházi tanács legközelebb elhatározza a templom fűtését és pedig úgy, hogy annak költségeit egyháztársadalmi gyűjtés útján hozza össze. — Tervbe vették a kültelken egy templom építését IS, S clZ e czélra kiszemelt telek átengedése iránt megkeresik a város elöljáróságát. — A kültelken január havában két vallásos estélyt tartottak a hivek nagy érdeklődése mellett. A dunántúli ev. egyházkerület vesztesége. A dunántúli ev. egyházkerületet és több intézményét nagy veszteség érte a Kúriának legközelebb meghozott egyik ítélete következtében. Huszonöt évvel Simonyák Antal soproni ügyvéd, oldalági rokonai mellőzésével, a kerületet tette félmillió koronát meghaladó vagyona általános örökösévé. Az oldalági rokonok perrel támadták meg a végrendeletet, azonban a pert az első fórumon elvesztették. Egyezkedni próbáltak a kerülettel; azonban az egyezkedés dolga is abbanmaradt s a kerület a vagyon élvezetében maradt. Három évvel ezelőtt azonban újból megindították a pert az oldalági rokonok, alaki okból kívánván a végrendelet megsemmisítését és a hagyománynak részükre leendő kiszolgáltatását. A bíróságok s legutóbb a kúria is, helyet adott az alaki kifogásnak; megsemmisítette a végrendeletet s kötelezte a kerületet a hagyatéknak az oldalági rokonok részére leendő kiszolgáltatására. A megsemmisítés okául az szolgált, hogy a több ívből álló végrendelet összefűző zsinórja nem volt lepecsételve, mint a hogy azt az 1876. XVI. t.-cz. 8. §-a előírja. A kúria döntése igen nagy veszteséget okoz a kerületnek ós több intézményének s újabb, hosszas pereskedésre is okot szolgáltat, miután a kerület 25 évi kezelés és a birtokokon eszközölt beruházások költségeit bizonyára meg kívánja téríttetni a most már örökös oldalági rokonok által, a mi azonban aligha fog simán, pereskedés nélkül megtörténni. A Kalvineum alapjainak gyarapodása. A beregi ref. egyházmegye f. hó 6 án hangversenyt rendezett Beregszászon a Kalvineum javára. A hangverseny tiszta jövedelme 1563 kor. 58 fillér volt, s ugyanakkor az egyházmegye lelkészi testülete 2000 koronás alapítványt tett a Kalvineumra. — Szinte csodálkozva olvassuk ezeket a számokat. A inig a Kalvineum eszméje fel nem bolygatta a lelkeket, lelkésztársainkat bizony csak nehezen vagy sokszor sehogy sem lehetett akczióba vinni, főként olyanba, a mi munkával, áldozattal járt. S íme a Kalvineum eszméje megmozgatta a lelkeket, sőt még az erszényeket is megnyitotta. Örülünk rajta, hogy a kálvinista lelkészi kar megtalálta végre a Kalvineumban azt, a mi lelkesíti s áldozatkészségre vezérli. Az eszme valóban meg is érdemli, mind a lelkesedést, mind az áldozatkészséget. Csak előre, hogy a nemes eszme minél előbb valósulást is nyerhessen! ISKOLA. ínternátusi államsegélyek. A kis-kun-halad ref. egyház, mint fenntartó, elhatározta, hogy főgimnáziuma mellé internátust állít. Az egyház törekvését most lehetővé tette a közoktatásügyi miniszter, a ki az internátusi helyiség felépítéséhez 200,000 kor. államsegélyt nyújtott, — A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-kollegium elöljárósága közelebb küldöttségileg jelent meg a közoktatásügyi miniszter előtt, hogy az intézet internátusának átépítéséhez az állam támogatását kérje. A miniszter megígérte, hogy a kérelmet jóakaratúlag fogja mórlegelni. Miniszteri iskolalátogató. A közoktatásügyi miniszter a bonyhádi ev. s a csurgói és gyönki ref. középiskolák meglátogatásával ós azokban az állami felügyelet gyakorlásával Kárpáti Kelemen székesfehérvári tankerületi főigazgatót bízta meg. Az ev. középiskolák vallástanításának reformja. Az evang. egyetemes gyűlés által kiküldött bizottság f. hó 2-án vette tárgyalás alá a középiskolai vallástanítás tantervére és az ahhoz való gyakorlati útmutatásra nézve készített munkálatot, a melyet el is fogadott, A tervezet most az egyet, tanügyi bizottsághoz és onnan az egyet, gyűléshez fog kerülni végleges megállapíttatás végett. A főváros és a felekezeti segélyek. A főváros tanácsában mindinkább szaporodik azoknak a száma, a kik igen terhesnek tartják a fővárosnak róm. kath. patronatusát és a felekezeteknek nyújtott segélyeket. S úgy látszik, hogy e tekintetben jelentőségteljes irányváltozásra van kilátás. Erre mutat a pénzügyi bizottság folyó hó 9-diki ülésének határozata is. A közoktatásügyi szakosztály ugyanis a r. kath. hitoktatók fizetésrendezésére 14,000 koronát kért; Vázsonyi Vilmos, a demokraták vezére azonban nem volt hajlandó megadni a kért öszszeget. Kijelentette, hogy elvből ellenez mindenféle felekezeti segélyezést; a hitoktatási segélyeket pedig még inkább ellenzi, miután a városnak semmi fegyelmi joga sincs a hitoktatók felett, Azt indítványozta tehát, hogv a r. kath. hitoktatók tizetésrendezésének ügyét vegyék