Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-29 / 5. szám

irott levelet, keson veheti Excellentiad, hivatalbeli kötelessegem szerint, a már fellyebb ide rekesztett Parban alazatosan altal küldök. Meltoztasson Excellentiad szokott buzgósága szerint a köz jóra hasznalni. Részemről igen szügsegesnek vélném, hogy Gravameneink a Néhai G. Teleki Josef Ur ő Excell. által utolszor be adott Instantiak során, a reajok adott kegyelmes Resolutiokkal is össze vettetvén minél elebb vetetnenek rendben, 's egy más különös Instantiában siirgettetnek a Synodalis Acták meg erősítése is; s e végre jó eleve a Deputatusok kik Becsben a Diaeta vegevei Istantiainkat nem csak be adnák, hanem vegere is hajtani igyekeznenek, ki neveztessenek. Ezeknek Bécsben fel menő uttyokban, lehetne egy kis Pesten tartandó Concursusban az eleve elkeszitendő Instantiakat is revideálni. l'n reliquis aestumatissimis Gratiis, et favoribus comendatus constanter persevero Excellentiae Vestrae Tarczal 31 okt. 796 Servus humillimus Jun. Josephus Vay III. Excellentissime ac lllme Domine Gomes Domine et Fráter mihi Sing. Collendissime! E folyó Holnap 14. napján hozzám bocsájtani méltóztatott Levelet Excellentiádnak szokott tisztelettel vettem. De az Öcsémk B. Vay Miklósnak mind eddig Posonybol semmi Levelét nem vehettem. Es igy azokrol mellyekre nezve Excellentiad az ő Levelere provocal semmit se tudhatok. En ugyan mind eddig semmi Instantia keszitésehez nem fogtam. Engedek azomban Excellentiátok parantsolattyának. Mihelyest dolgaim egy kevesse engedik hozza fogok. De ugy tettzik erre szükséges volna, hogy mind az Ágens Urak, mind pedig mind a két Duna mellyeki Superattendentia Superintendensei minél elebb hozzám a Gravameneket küldenék el. Bajosabb leszen ezeket azutan foltozni öszve, mintha előre el küldetnének, rendben szedni. Itt, én ma irok a Borsodi Esperestnek (ki nem leven a Superintendensünk már oly allapotban hogy szolgálhasson, a mennyire lehet vigyazgatott) hogy a mit tud adja elől. A Túl a Tiszán levő Superintendens Úrral pedig reménylem a napokban lehetek. A Nagyméltóságú Helytartó Tanács gondolom az Innepek meg tartása iránt, hasonló Decretumot küldött az Excellentiad Superintendentziajához is mint hozzánk. A mi feleletünk Párját '/. ide rekesztem. Talám használhat valamit a felelet egyenloségire. Quod reliquum et aestumatissimis Gratiis et favoribus comendatus constanti cultu persevero Excellentiae Vestrae A Solcza 21. nov. 796. Servus humillimus Jun. Josephus Vay A Ráday-levéltárból közli: Molnár János IRODALOM, A Protestáns Szemle f. évi 1. füzete, Szöts Farkas' szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg : I. Czikkek. 1. Ultramontán törekvések és teendőink. Dr. Pruzsinszky Pál. 2. A Madách világképe. Dr. Kristóf György. 3. Hartmann pesszimizmusának alkonya. Böszörményi Sándor. 4. Hauptmann Gerhardt: „Der Narr in Christo." Várnai Sándor. — II. Belföldi Szemle. 1. A jogi oktatás reformja. Sz. 2. Samassa újévi pásztorlevele. V—III. Irodalmi Szemle. Magyar Figyelő. B. Pap István. 2. Báron Dairoku Kikuchi: Japanese education. H. K. dr. 3. Dr. Kiss Ernő: Dávid Ferencz. Dr. Keméyiy Gábor. 4. Dr. Schneller István: Pedagógiai dolgozatok. Dr. Horváth Károly. 5. Julius Friedrich: Des Ausbau des Protestantismus zur Weltkirche. 6. Kisparti János: Szocziális levelek. Dr. Horváth Károly. 7. Loesche G.: Luther. Melanchtlion und Calvin in Österreich-Ungarn. Sz. M. ' A Népművelés f. évi január hó 15-iki (1.) száma a következő tartalommal jelent meg: Az első czikkben az új év, az új munka czéljáról, irányáról fest képet a szerkesztőség. — Dr. Weszely Ödön A reformok és az iskola cz. czikke kimutatja, hogy nincs oly reform-eszme, mely egyszerre átalakítsa az adott viszonyokat. — Körösföi Kriesch Aladár A lapp, az angol és a magyar társadalom czímen arról ír, hogy úgy intézzük a magyar nevelést, hogy a lapp és az angol jellem jó oldalait egyesítse majdan magában a magyar. — W. Reisz: Pedagógiai reformmozgalmak. — Bálint Lajos a gyermekszínházról és a gyermekdrámáról ír, de egyben azt is odateszi, hogy olyasvalamiről elmélkedik, a mi — nincs. Még a külföldön is csak a kísérleteknél maradtak meg. -— Hevesi Sándor Újházi Ede jubileumáról emlékezik meg. — Dömötör István meg Madarász Viktorról rajzol képet. — Migray Józseí tanulmánya Ostwald-ot, az iskola-reformátort mutatja be. Wilhelm Ostwald szerint a régi világból ránk maradt hamis értékeléseket és előítéleteket azért oly nehéz kiirtani, mivel a nemzeti élet s az emberi haladás egyik legfontosabb tényezője, az iskola nyugszik korhadt, egészségtelen alapokon. — Birkás Géza Demolins-iól és a francia reformiskolákról elmélkedik. Demolins az angol Reddie Cecil dr. és a német Lietz dr. reformiskoláinak tanulmányozása után alapította meg a hasonló irányú École des Roches-t. Normandiában, két órányira vasúton Páristól, egy városka mellett, a szabadban. — Horváth Károly : Az Antarktisz. Varsányi Géza: A német népszerű főiskolák IV. nagygyűlése. {K. A.) EGYHÁZ. Lelkészválasztások. Az erdélyi ref. egyházkerületben a kékesi gyülekezet Pünkösti Lajost, — az apanagyfalusi gyülekezet Geréb Andrást, — a mezei gyülekezet Varga Bélát, — az alpestesi gyülekezet Fekete Jánost, — a keszüi gyülekezet Molnár Ödönt választotta meg lelkipásztorává. — Az evang. egyház körében a radványi gyülekezet Szenes Gyulát, — a gyóndabasi gyülekezet Szilárd Miklóst hívta meg lelkészévé. Lelkészbeiktatások. A budapesti ref. egyház zuglói parokhiális körének új lelkészét: Keresztesi Samut f. hó 22-én iktatták be hivatalába. A beiktatáson, a melyet Mády Lajos esperes végzett, a betegsége miatt távol maradt dr. Szabó Aladár kivételével jelen voltak az egyház összes lelkészei. A gondnoki kart Szilassy Aladár