Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-30 / 18. szám

Bertalanról, Erőss Lajosról, báró Vay Béláról, Zelenka Pálról és Sárkány Sámuelről, a kiknek nevét és emlékezetét a konvent jegyzökönyvében örökítette meg. A tiszáninneni kerület jelentései alapján szívesen üdvözölte a gyűlés a kerület új főgondnokát: Dókus Ernőt és új püspökét: Fejes Istvánt. A megjelent tagok számbavétele s a távollevők helyébe a kerületek által felküldött tagok igazolása után hozzáfogott a gyűlés a tárgysorozatra kitűzött ügyek tárgyalásához. Tudomásul vette az evang. egyet, gyűlésnek a prot. közös bizottság tagjainak kiküldésére vonatkozó határozatát; azután pedig a káplántartási kongrua-bizottság jelentését hallgatta meg és vette tudomásul Dókus Ernő előadásában. A káplántartási kongrua-szükséglet folyton emelkedik s annak teljes kielégítésére, a rendelkezésre álló összegen felül még 23,000 koronára volna szükség. Miután azonban ez nem áll rendelkezésre, a bizottság kénytelen az igényeket mérsékelni. E mérséklés szempontjából, a bizottság javaslata alapján ki is mondta a konvent, hogy az intézményesen szervezett segédlelkészi állások kongrua-kiegészítésére legfeljebb 500, a nem intézményesen szervezett állásokéra pedig legfeljebb 260 kor. segítség nyújtható. Dr. Baltazár Dezső előadói jelentése mellett tudomásul vették az egyetemes énekügyi bizottság megalakulását, s a bizottság javaslatára elutasították a ref. énekvezérek egyesületének azon kérelmét, hogy a próbaénekeskönyv új énekei és dallamai, a közönséggel való megkedveltetés czéljából nyomattassanak ki vagy a közénekeskönyv függelékeképen, vagy külön füzetben. A kérelem elutasításának az volt az indoka, hogy a próbaénekeskönyvnek sem szövege, sem dallamai nem véglegesek, s hogy az ideiglenes szövegek és dallamok megszokása akadálya lenne a véglegesített új énekeskönyv sima befogadtatásának.* Dr. Baksa Lajos az 1910. évi államsegély elszámolásáról és az 1911. évre várható államsegélyről tett jelentést az elnökség nevében. A kultuszminiszter részben honorálta a két prot. egyháznak az államsegély felemelése iránt tett felterjesztéseit és a költségvetésbe az idényre 480,000 koronával többet állított be, a melyből 335,000 korona esik a ref. egyháznak. Daczára azonban annak, hogy a konvent tavaly kifejezetten az adóterhek csökkentésére kérte a segély felemelését, a miniszter az idei többletet mégis a nyugdíjintézet, a közigazgatás és az adócsökkentés czéljaira kívánja fordíttatni. Az adócsökkentési bizottság ennek folytán arra kérte a konventet, hogy tegyen felterjesztést a miniszterhez, az iránt, hogy az államsegélytöbbletnek a ref. egyházat illető részét kizárólag az adócsökkentésre utalványozza. Fejes István püspök ellene nyilatkozott ugyan * Az indokolást értjük s nem kifogásoljuk. Kívánatos volna azonban, hogy az énekeskönyv revíziójának ügye elvégre minél előbb dűlőre jusson, vagy a kérdésnek napirendről való levételével, vagy a revideált énekeskönyv megállapításával. Szerk. a javaslatnak, miután a közigazgatási pénztár is nagyon rás/orul a támogatásra, s kijelentette, hogy ahhoz csak abban az esetben tudna hozzájárulni, ha biztosítást nyerne a felől, hogy az államsegély újabb emelésével a többi egyházi czélok visszanyerik most szenvedendő veszteségüket, — a konvent azonban gr. Tisza István pártoló felszólalása és meggyőző indokolása alapján elfogadta a javaslatot.* Szintén dr. Barna Lajos terjesztette elő a közalap végrehajtó-bizottságának jelentéseit és javaslatait. A jelentéseket tudomásul vették; az 1911. évi költségvetést pedig olyképen állapították meg, hogy tőkésítésre 327,000, nyugdíjintézetre 57,073, tőkesegélyezésekre 59,632, egyszersmindenkori segélyekre 29,200, missziói czélokra 53,000 korona fordíttassék. Egyszersmindenkori segélyül megszavaztak a Dunamelléken 7 egyháznak 4300, Dunántúl 11 egyháznak 5400, Tiszáninnen 11 egyháznak 5300, Tiszántúl 23 egyháznak 8200, Erdélyben 17 egyháznak 6000 koronát. A Dunamelléken segélyt nyertek: Veresegyháza 1200, Yértcsacsa 1000, Őszöd 600, Velencze 500, Tolnaváralja 400, Haraszti 300, Rákosliget 300 koronát. György Endre a közalapi jelentéssel kapcsolatban azt indítványozta, hogy a pénzekről elszámoló jelentések ós javaslatok előre nyomassanak ki, miután lehetetlen, hogy a konventi tagok egyszeri hallásra tiszta képet alkothassanak magoknak a dolgokról és azokhoz hozzászólhassanak. A javaslatot gr. Degenfeld József, Baksa Lajos, Széli Kálmán. Czike Lajos és Dókus Ernő hozzászólása után oly terjedelemben fogadta el a konvent, hogy a közalapi és nyugdíjintézeti jelentések nyomassanak ki előre. De hogy ez megtörténhessék, a kerületek és a megyék szorítsák rá az ügykezelőket számadásaik és jelentéseik időben való beadására. Dr. Benedek Zsolt előadása mellett végül a közalapi járulékok kiszabása ellen beadott gyülekezeti felszólalásokat vette tárgyalás alá s teljesítette a kérelmeket ott, a hol méltányosnak találta azokat. Referens. (Folyt, köv.) KÜLFÖLD. Svájcz. Felekezetnélküliek. Svájcz Tessin nevű kantonjában tíz évvel ezelőtt mintegy hatszáz ember vallotta magát felekezetnélkülinek és a mostani népszámláláskor körül* Értjük s méltányoljuk ezt a határozatot is. De itt volna már az ideje annak, hogy a 48: XX. végrehajtása alapján abba az állapotba helyeztessék az egyház, hogy törvényben vállalt kötelezettségeinek eleget tehessen. Nem volna szabad engedni, hogy a 48 : XX. végrehajtása és a róm. kath. autonómia megalkotása között gr. Apponyi által felállított junctim még ma is fennálljon és egyfelől a protestáns egyházak szenvedjék meg a róm. kath. autonómia halogatódását, másfelől pedig arra kényszeríttessenek a liberális elemek és a prot. egyház vezetői, hogy a 48 : XX. végrehajtása kedvéért belenyugodjanak a róm. kath. autonómia olyan megoldásába, a mely mellett nemcsak az állam vagyona, hanem annak joga is érzékeny csorbát szenved, Szerk,