Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-31 / 53. szám

teinónek sejtésszerű ösztöne is mindig kellően tudta értékelni azt a nagy erőt, mely a nagy, szabad és szabadságszerető külföldi nemzetekkel fenntartott jó viszonyban rejlett, kicsiny s önállóságáért folyton küzdeni kénytelen nemzetünkre nézve. Ennek a jó viszonynak a fenntartását és ápolását a nagy elődök példája, a múltban élvezett jókért tartozó hála s hazánk és egyházunk szenvedésekben gazdag történetének tanúságai egyformán szent kötelességünkké teszik nekünk, a mai kor gyermekeinek is, kik aggódó szeretettel kívánjuk munkálni hazánk s egyházunk javát és fejleszteni annak szabad intézményeit. MISSZIÓÜGY. A mértékletességi egyesületek szövetségének évi gyűlése. A magyarországi „Kék-Kereszt egyesület"-ek szövetsége f. évi deczember hó 8-án tartotta meg idei közgyűlését a „Lorántffy Zsuzsánna Egyesület" evangelizáló termében, szép látogatottság mellett. Különösen vidékről jöttek küldöttek nagyobb számmal, mint az előző évi közgyűlésen. Ez az örvendetes jelenség főleg azon körülménynek tudható be, hogy már azóta is alakultak Kék-Kereszt egyesületek. A gyűlés dr. Kováts István szatmári ref. lelkésznek, a szövetség alelnökének, I. Mózes 4:9. alapján tartott ünnepi beszédével vette kezdetét. Rámutatott az emberek nagy részének, Kain ama szavaihoz: „Avagy őrizője vagyok-e én az én atyámfiának ?" hasonló, hideg, szeretlen közönyére, a mindenkitől megvetett iszákosok iránt. Szívhez szóló szavakban hangsúlyozta annak szükségét, hogy a Krisztus indulatának : a könyörületnek, a szeretetnek nagyobb tért kell engednünk szívünkben. Kereső és megmentő irgalmat kell gyakorolnunk ezen szerencsétlenekkel szemben, a kikért Krisztus az 0 megváltói szeretetében ép úgy meghalt, mint azokért, kik az 0 kegyelmét hittel már megragadták. A Kék-Kereszt egyesületi munka az irgalmas szamaritánusi szeretetnek elvét igyekszik megvalósítani az elesett iszákosokkal szemben. A nagyhatású beszéd után kezdetét vette a tulajdonképeni tanácskozás. Ferényi József elnök bemutatta a közgyűlésnek Nabholz Urbánt Bázelből, mint a genfi nemzetközi bizottság kiküldöttét, ki szívélyes szavakban tolmácsolta az egybegyűlteknek a svájczi testvérek üdvözletét és a magyar Kék-Kereszt egyesületi munka iránt táplált rokonszenvét. Utána Perényi József elnök terjesztette elő hosszabb — a munka minden részletére kiterjedt — évi jelentését. Hálatelt szívvel emelte ki az Istennek nagy mértékben tapasztalt segítő kegyelmét a munka kiszélesítésére tett lépések körül. Méltatta Rochat Antal genfi lelkész, nemzetközi bizottsági elnök meleg szeretetét is, mellyel a magyarországi Kék-Kereszt munkát állandóan szivén viseli és támogató, bölcs tanácsaival kiséri. Ezután az egyesületekről, a tagok számáról, a pénztár állásáról és a mult közgyűlés határozatainak végrehajtásáról tétetett rövid jelentés. A megürült tagságokra megválasztattak az elnökségbe: Makay Lajos losonczi ref. lelkész II. alelnöknek, a bizottságba Funke Márton, dr. Tompa Arthur, Pázmány Béla rendes tagoknak és Banzer Frigyes póttagnak. A Kék-Kereszt ügy tágabbkörü ismertetésére vonatkozó több hasznos indítvány elfogadása után, határozatba ment az úgynevezett „reményszövetségnek" az iskolásgyermekek körében való rendszeres megalakítása, a vidéki egyesületeknek a központi bizottság pénztárába önkéntes, vagy tagjaik számarányához mért évi hozzájárulása és a Kék-Kereszt egyesületi munkának, különösen a lelkészegyesület közgyűlésein, valamint az összes református és ág. h. ev. egyházi és iskolai lapokban való tüzetes ismertetése és meleg ajánlása. Általános helyesléssel találkozott Uray Sándor debreczeni lelkésznek azon indítványa, hogy lépések teendők az iránt, hogy minden lelkész tartson híveinek évenkint egy vasárnap alkoholellenes prédikácziót. Minden esetre kimagasló pontja ez idei közgyűlésünk határozatainak, főleg akkor, ha ehhez még a kitűzendő vasárnapon templomi adakozás is járulhat a Kék-Kereszt egyesületi munkának kiszélesítése és irodalmi termékeinek nagyobb mórtékben leendő terjesztése czéljából. Este szeretetvendégség volt, ugyancsak az evangelizáló teremben, melyen Nabholz Urbán svájczi vendég buzdítóbeszéde, Fröhlich Dóra megindító szép éneklése, szavalatok, karének és a vidéki Kék-Kereszt küldöttek rendkívül érdekes bizonyságtételei szórakoztatták a szép számmal megjelent közönséget. P. J. IRODALOM. Protestáns család és iskola. Ezen a czímen Kapi Béla körmendi evang. lelkész szerkesztésében és WeUisch Béla szentgotthárdi könyvkereskedő kiadásában egy igen érdemesnek Ígérkező könyvkiadó-vállalat indult meg s 1911 folyamán már 12 művet ki is adott. A vállalat azt a szép czélt tűzte maga elé, hogy oly iskolai és népkönyvtár alapját vesse meg, a mely gyermeknek, ifjúnak, felnőttnek vallásosságra, erkölcsre, egyházszeretetre nevelő könyveket adjon a kezébe. Az a 12 kötet, a mit eddig kiadott s hozzánk beküldött, az első áttekintésre is azt mutatja, hogy becsülendő czélját híven igyekezett szolgálni. Az ecldig megjelent kötetek a következők : 1. Aranyliget. Pósa Lajos. 2. Hol volt, hol nem volt. Dingha Béla. 8. Túl az óperenczián. Albert József. 4. Mesés történetek. Hamvas József. 5. A pozsonyi rendkívüli törvényszék ós a gályarabok története. Borsos István. 6. Képek az ókori ker. egyház történetéből. Dr. Masznyik Endre. 7. Hősök kora. Oyurátz Ferencz. 8. Mária nővér. Gagyhy Dénes. 9. Nádfedeles házak alatt. Babay Kálmán. 10. A biblia az élet könyve. Stráner Vilmos. 11. Történetek az életből. Farkas Mihályné. 12. Boldogság könyve. Kapi Béla. A vállalatban megjelent művek ismertetésére még visszatérünk. Itt még csak azt jegyezzük meg, hogy a vászonkötéses, jó papirosú és szép nyomású kötetek egy évfolyama