Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-10 / 50. szám

évtizedre (1752—1784) bezáratta. Az ilyen iskolák fentartását később mindenütt — egyes jobbmódú, hitünkért lángoló nemes urak mellett — az egyházkerület közönsége vette gondjaiba. Közép- és felső iskoláink tanárai a reformáczió korától kezdve mind a külföldi, különösen a német, svájczi, holland, részben az angol és skót egyetemeket látogatott férfiak voltak, kik ott künn a prot. vallás tanai és az előhaladó tudomány vívmányai mellett ezek oktatásügyi rendszerével is megismerkedtek s azokat itthon sorjában meghonosították. Melanchthon, Sturm, Trotzendorf és Beza hazánkban is lelkes követőkre és tanítványokra talált. Descartes eszméit, tanait már halála után négy-öt évvel megszólaltatta magyarul Apáczai Csere János. Comenius Amos János, a XVII. század legnagyobb pedagógusa I Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegyének, a kegyes Lórántffy Zsuzsannának és ifjabb fiának, Zsigmondnak pártfogása mellett Sárospatakon négy évig (1650—1654) hirdette a modern pedagógia elveit. A nagyobb iskolákban, mint a pataki, debreczeni, gyulafehérvári kollégiumokban lassankint egész oktatási rendszer, hagyomány fejlődik ki. Az ifjabb generáczió a régiek nyomán halad; a főiskolákhoz csatlakozó kisebb iskolák (partikulák) az anyaiskolában látott módszert követik. A XVI. század a ref. oktatásügy terén mindenütt gazdag tenyészetet teremt. A XVII. század, r. a kath. reakczió diadalmas előnyomulása, a török pusztítással kapcsolatban számos helyen részint visszaszorítja, részint elfojtja iskoláinkat. A XVIII. század, a nemzeti és vallásos szabadságért vívott harczok megszűnte után, az anyagi és szellemi kimerültség közepette, a meglevő intézményeket igyekszik erősíteni, konzerválni, miközben tekintete az európai felvilágosodás látókörétől nem egy ponton elmarad. Végül a XIX. században a ref. oktatásügy terén is új élet, új fejlődés, új virágzás áll be; az általános nemzeti haladás a mi iskoláinkat is magával ragadja s azok a nemzeti műveltség erős művelőivé válnak. E század végén a magyar állam is méltányolni kezdi azt a nagy szellemi és erkölcsi munkát, a melyet iskoláink végeznek és azok korszerű fennállását és hathatós működését — előbb a középiskoláknál, majd az elemi, végül a felső iskoláknál — állami segítséggel teszi lehetővé. Ma a magyar ref. egyház a következő iskolákkal szolgálja a nemzeti művelődés ügyét s egyúttal terjeszti az evangéliumi világosságot: Ref. elemi iskola van Magyarországon 1861 (magyar anyanyelvű 1859, német 2), ezekben 3025 tanító 192,846 növendéket oktatott (kik közül magyar anyanyelvű volt 187,761, német 2337, tót 1146, oláh 1159 stb.). A ref. elemi iskolákkal kapcsolatos általános ismétlő iskolák száma 1391, ezekbe 40,758 tanuló járt. A gazdasági ismétlő iskolák száma 158 — 10,563 tanulóval. Elemi iskoláink közül államsegélyben részesül 1607 és kap 1.356,858 K-t, a többi fentartási költséget — ha kapunk is itt-ott a politikai községtől vagy valamely társulattól segélyt — mind az egyes gyülekezetek viselik. Polgári leányiskolánk van 5, — 32 tanítóval és 443 tanulóval. Tanítóképző-intézetünk van 3 — egy az erdélyi, egy a dunamelléki, egy a tiszántúli egyházkerületben, mindenik az illető egyházkerület főhatósága alatt — 40 tanárral és 350 növendékkel; tanítónő képző- intézetünk — részben az egyes egyházkerületet, részben egyes nagyobb gyülekezetek patronátusa alatt 4 — 59 tanárral és 472 növendékkel. Gimnáziumunk — részint egyes gyülekezetek, részint egyes egyházmegyék, egyházkerületek patronátusa alatt — 27 van (25 fő- és 2 algimnázium) 405 tanárral ós 8456 növendékkel; a 28-ik gimnáziumot (Rimaszombatban) a ref. és evang. egyház közösen tartja fenn. Gimnáziumaink összes fentartási költsége 3.359,509 K-ra megy, a mihez az állam 712,000 K-val járul. Felsőbb leányiskolánk — a fentartó hatóság ugyanolyan, mint a gimnáziumoknál — 4 van, 36 tanárral és 674 növendékkel, mindenik internátussal kapcsolatban. Fentartási költségük 209,346 K-ra megy, a mihez újabban a tanárok fizetéskiegészítésével az államkincstár is hozzájárul. Felsőbb iskolánk van : öt theológiai akadémia, 26 tanárral és 491 hallgatóval, — ezek fentartási költségei tisztán a ref. egyházat terhelik; és 4 jogakadémia, 40 rendes és 20 kisegítő tanárral, 404 hallgatóval, — itt az állam több-kevesebb összeggel járul a tanárok fizetéséhez ; végül Debreczenben a filozófiai fakultás most van kialakulóban. Legutóbb volt 7 tanár és 14 hallgató. A felső iskolák általában mind egy-egy egyházkerület intézményei. Főrészben mind saját alapítványaikból tartatnak fenn; de miután ezek az egyre fokozódó szükségletek fedezésére nem elégségesek, az egyházkerületek is támogatják őket, sőt az állam segélyét is igénybe veszik. A dunamelléki egyházkerület theol. akadémiája Budapesten van. Néhány éve ünnepelte fennállásának 50 éves fordulóját. Jogakadémiája Kecskeméten van (1831-től), hol 1869-ig theológia is állott fenn. — A dunántúli egyházkerület főiskolája Pápán van (theol. akadémia és főgimnázium), mely a XVI. századig viszi vissza eredetét (jogakadémiája 1884-ben szlint meg). Az erdélyi egyházkerület theol. fakultása Kolozsvárt van, hol 1895-ben nyílt meg s hirdeti néhai Szász Domokos püspök szervező tehetségét. Ennek az egyházkerületnek nincs jogakadémiája, miután az enyedi, marosvásárhelyi, udvarhelyi és kolozsvári ref. kollégiumokkal kapcsolatban fennállott jogi karok a szabadságharcz után (1849) részint megszűntek, részint 1870-ben beolvadtak a kolozsvári egyetembe; az egyházkerület főiskolája a XVII. században Gyulafehérvárott volt, hová Bethlen Gábor fejedelem nagyhírű tanárokat hívott be külföldről (Opitz, Bisterfeld, Alstedt), majd később a XVIII. és XIX. században Nagyenyeden, hol 1896-ban szűnt meg a theol. oktatás. A tiszáninneni egyházkerület főiskolája Sárospatakon van, Perényi Péter alapította 1531-ben ; főiskolai rangra emelkedett 1550-ben. A XVII. században a Lórántffyak és Rákócziak voltak fejedelmi pártfogói. Theológia, jogakadémia és főgimnázium alkotja a főiskolát.