Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-23 / 17. szám

Wallace nemrégiben kikutatta azt, hogy Shakespeare Londonban egy Mountjoy Kristóf nevezetű hugenotta házában lakott és mint házasságközvetitő kereste akkor kenyerét. Nagy drámaíró ezt nem tehette volna, a kinek London legelőkelőbb társaságaiba kellett járni, azért is dr. Wallace szintén azt tartja, mit kivöle többen vallanak, hogy a Shakespearenek tulajdonított hires tragédiákat ttilajdonképen verulami Bacon lord írta. A biblia és V. György. Az angol nyelvű protestánsok az idén ünneplik az első hivatalos biblia angol fordításának háromszázéves évfordulóját. Ez a fordítás 1611-ben történt I. Jakab király uralkodásának idején. A fordítást több jeles theológus végezte, a kik Tyndale Vilmos előmunkálatainak igen sok hasznát vették. Tyndale ugyanis már 1525-ben dolgozott ezen a nagy művén. Az évforduló alkalmából a Hritish Museum " Londonban a királyi könyvtárban biblia-kiállítást rendezett, melyen közszemlére kerültek a Szentírás legrégibb kiadásai. V. György mostani uralkodó a mult hó 21-én fogadta a buckinghami palotában a különböző protestáns felekezetek ünnepi küldöttségét, melyen az egész birodalomból résztvettek a legjelesebb egyházi és világi férfiak. A küldöttséget maga a canterburyi érsek vezette a király elé. Az érsek kiemelte beszédében azokat a nagy előnyöket, melyeket a bibliának anyanyelven való megszólaltatása az angol faj lelki és szellemi világára gyakorolt. Northampton márki bársony fedelű, ezüst csatokkal ellátott biblia példányt nyújtott át a királynak., melynek külseje I. Jakab király bibliáját utánozza. A király az érsek szavaira adott válaszában a többek között ezeket mondotta: „Ez a dicső és emlékezésre méltó mű világító sugarakat lövelt a sötétségbe. Az angol nyelvű népeknek megadta azt a szabadságot, azt a jogot és alkalmat, hogy hitök igazságait és vigasztalásait közvetetleniíl élvezzék az anyanyelv betűinél. Háromszáz év leforgása alatt milliók és milliók elégítették ki lelki szükségleteiket az angol faj birodalmában ezen hivatalos fordítású Biblia forgatásával, mely kimeríthetetlen, örök forrása a bölcseségnek, lelki erőknek és örömöknek. Erős hit ól bennem az iránt, hogy alattvalóim örökké kegyeletben tartják a Biblia ősi hagyományait, mely nemzeti szempontból is közkincsünket képezi és lelki tekintetben legdrágább birtokunk ezen a világon." A kormány is megülte a nevezetes ünnepet az Albert-Hallban, melyen nagyszabású beszédek hangzottak el a Biblia dicséretére. Az amerikai nagykövet az ünnepséget a legutóbbi évek legjelentősebb emlékünnepének mondotta. A bibliát jelentette ki a jövő legnagyobb békebiztosítékául Az Egyesült-Államok elnöke Taft üzenetében kiemelte, hogy a bibliafordítás ezen jubileuma a két nagy angol-szász nemzetet még szorosabbra fűzi atyafiságos érzelmeiben. Dr. T. I. IRODALOM. Az Igehirdető f. évi áprilisi füzete, Révész János ev. lelkész és Soltész Elemér ref. lelkész szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg: Koltay Rezső somorjai ev. lelkész: Elveszett eszményképek (Böjti). — Tóth Kálmán gárdonyi ref. lelkész: A tisztító tűz (Böjti). — Nyáry Pál pécsi ref. lelkész: És te nem akartad (Virágvasárnapi). — Magyari Miklós kapolcsai ev. esperes-lelkész : Jézusra gondoljunk (Nagypénteki). — Illyés Endre balmazújvárosi ref. lelkész: Miben álljon nagypénteki gyászunk? — Zábrák Dénes soproni ev. lelkész : A húsvéti kérdés. — Soltész Elemér nagybányai ref. lelkész: Elő reménység (Húsvéti). — Vértesi Zoltán magyarbólyi ev. lelkész: Krisztus, a hű útitárs (Húsvéti). — Jancsó Sándor nagyenyedi ref lelkész: A világot legyőző hit (Húsvét után). A Theologiai Szaklap f. évi első száma, Raffay Sándor szerkesztésében a következőket tartalmazza: Prolegomena az ó-szöv.-ből származó és az új-szöv.-ben található idézetek viszonyához. Törleli Lajos. — Jézus tanítói útjának földrajzi adatai. Dr. Tüdős István. — Gyakorlati theol. irodalom. B. Pap István. — A protestantizmus fogalma és lényege. Zoványi Jenő. — Az ál-Máté. Raffay Sándor. — Lapszemle. — Könyvismertetés. Gálszécsi István Énekeskönyvének újonnan felfedezett töredéke. Egy rendkívül érdekes felfedezésről ad hirt a Magyar könyvszemle legújabb füzete. Arról,' hogy Chmiel Ádám krakkói városi levéltárnok régi könyvakták bontogatása közben magyar szövegű nyomtatványtöredékekre akadt, melyeket nem értvén meg, dr. Divéky Adorján, jelenleg épen Krakkóban kutató magyar tudós véleményét kérte arra nézve, hogy érdemes-e a töredékekért a könyvtáblát felbontani? Divéky igenlően válaszolt és — a táblából előkerült Gálszécsi István prot. énekeskönyvének első íve a czímlappal együtt. (8 levél.) Ez a fölfedezés nemcsak ránk protestánsokra, de a magyar irodalomra nézve is igen nevezetes. Ugyanennek az énekeskönyvnek négy levélnyi töredékét már 1886-ban Révay Leó budapesti antiquárius fedezte föl s dr. Erdélyi Pál ismertette és hű hasonmásban közölte a Magyar Könyvszemle 1887-iki évfolyamában. A Gálszécsi Énekeskönyve a legelső magyar prot. énekeskönyv s egyszersmind a legrégibb magyar kótás könyv is. Szerző e művet Perényi Péternek ajánlja „mint szerető nagyságos földes urának és az igazság szeretőjének". (Ez a Perényi Péter alapította a sárospataki főiskolát 1531-ben.) A nyomtatás éve nincs a most előkerült czímlapon, de miután az előszó 1536-ban kelt, valószínű, hogy 1536-ban nyomatott. A nyomatás helye kétségtelenül Krakkó. 1536-ból valónak mondja a Debreczenben 1602-ben megjelent Énekeskönyvnek Szilvás-Ujfalusi Imre által irott előszava, ennek alapján vette fel Szabó Károly is 1536-ból valónak. (RMK. I.'8.) EGYHÁZ. Lelkész-választás. A dalnoki (Háromszékm.) ref. egyházközség Szász János andrásfalvai (Bukovina) lelkészt választotta meghívás útján lelkipásztorává. Egyházkerületi gyűlések. A tiszáninneni ref. egyházkerület május 16-ikától kezdődőleg tartja közgyűlését Miskolczon a felsőbb leányiskola dísztermében. — A dunamelléki ref. egyházkerület tavaszi közgyűlését az elnökség május hó 16-dikára hívta össze Budapestre. Új theológiai tiszteletbeli doktorok. A bécsi egyetemmel kapcsolatos protestáns theológiai fakultás, az