Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-09 / 28. szám

ség támasztottak, különösen a róm. kath. kongregáczió hívei. A közgyűlés lefolyása elég higgadt és tárgyilagos volt és két eseményszerű dolgot igazolt: egy az, hogy a tanárok körében semmiféle romboló elemnek helye nincs, sem a vallásos érzés megtámadását, sem pedig nagy, nemzeti hagyományaink megbolygatását sem egyén, sem csoport nem vállalja. Sőt ezzel a bűnnel nem is mertek megvádolni senkit se. A másik az, hogy a közgyűlés óriás többsége, élén az elnökkel és az egész tisztikarral, leghatározottabban állást foglalt azok ellen, a kik egyéni, önös czéljaik elérésére eszközül akarják felhasználni a tanulóifjúság és a tanárság békességének megbontását. A gyűlés nagyszabású tüntetéssé emelkedett Négyesy elnök és vezértársai mellett, a kiknek roppant erőfeszítéssel, nagy tapintattal sikerült a tanári testület egységét megőrizni. Különösen kiemelendő Mikola Sándor, a fasori ev. főgimnázium tanárának a felolvasása, melyet a jövő középiskolájáról tartott. A fővárosi tanár a modern és a gyakorlati életnek megfelelő iskola körvonalait rajzolta meg, nagy tudással és szakértelemmel. A gyakorlatiasságot össze kell kapcsolni az idealizmussal. Követendő Széchenyi példája, a ki igazi gyakorlatias gondolkozású és a mellett a legnagyobb idealista volt. Széchenyi nevelési eszméi is egyeznek a modern reformmozgalmak szellemével. Nincs jobb módszer — mondotta Mikola — mint a tanár lelkestiltsége. Ez mindent pótol, azt nem pótolhatja semmi. Felvételi hirdetés. A nagyváradi református tanítónőképző intézet osztályaiba az 1911—1912. iskolai évre 40—40 növendék vétetik fel; az intézettel kapcsolatos internátusba pedig 60 növendék. A legkésőbb július 31-ig benyújtott felvételi kérvények az intézet igazgatótanácsához intézendők és az intézet igazgatóságához küldendők. A kérvényhez csatolandók: 1. Keresztlevél. 2. Előző évi iskolai bizonyítvány. 3. Újraoltási bizonyítvány. 4. Orvosi bizonyítvány. Tandíj a járulékokkal: 81 korona. Az internátusban az ellátási díj egy növendék után egy iskolai évre 600 korona. Kivétetnek: a) a tiszántúli egyházkerület területén alkalmazásban lévő vagy alkalmazásban volt, de nyugdíjazott vagy elhalt ref. lelkészek és tanítók gyermekei, a kiknek évi ellátási díja 400 korona, h) protestáns szülők gyermekei, továbbá vegyes házasságok (ha a házastársak egyike protestáns) bármilyen vallású gyermekei, a kiknek évi ellátási díja 500 korona. Az igazgatósághoz intézett tudakozódó levelekhez 10 filléres bélyeg csatolandó. Negyvenéves tanítói jubileum. A mezőtúri református egyháztanács meleg ünneplésben részesítette Kecskeméthy Lászlót, a ki negyven év óta tanítóskodik. A ref. tanítótestület 200 koronás alapítványt tett Kecskemétltynek, mint a testület igazgatójának nevére, az egyháztanács pedig 100 kor.-val felemelte igazgatói tiszteletdíját. Iskolaszék a rikkancsok ellen. Aradváros iskolaszékének legutóbbi ülésén Kovács Vincze városi kulturtanácsnok azt indítványozta, hogy tiltsák el az iskolába járó gyermekeket az ujságárusítástól. Az indítvány indokolása az volt, hogy a gyermekek iskolakerülők lesznek és az ujságárulás erkölcseikre és jellemökre káros befolyást gyakorol. Az iskolaszék úgy határozott, hogy az ügyet a tanácshoz teszi át, a tanács pedig a rendőrséget keresi meg, hogy a hírlapok utczai elárusításáról szabályrendeletet dolgozzon ki és megfelelő intézkedéseket tegyen az iskolaköteles gyermekekre nézve. A mikor a lapok közlései révén a hatóság állásfoglalása nyilvánvalóvá lett, az aradi lapok szerkesztőségei egész csomó kérőlevelet kaptak á rikkancsgyerékektől, a melyekben segítségért kiáltanak. Nyertes pályamű. A debreczeni ref. főiskola Kövesdy-pályázatán az első díjat a bírálók egyhangú véleménye alapján Révfy Géza temesvári tanár, zeneszerző Árpád sírja czímű műve nyerte el. EGYESÜLET. A kecskeméti ref. egyházmegyei tanítóegyesület július 13-án d. e. 9 órakor Okécskén a ref. templomban közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. Elnöki előterjesztések. 3. Az egyhuzamban való népiskolai tanításról. Előadó F. Szabó Ambrus nagykőrösi tanító. 4. A tanítógyermekek részére létesítendő internátus. Előadó Faragó László ókécskei tanító. 5. Védekezés a szőlő-peronoszpóra betegsége ellen. Előadó Papp Gedeon nagykőrösi tanító. 6. A mindennapi iskolázás idejének meghosszabbításáról. Előadó Balogh Imre czeglédi tanító. 7. „Istenért és szabadságért", vallásos melodráma. írta Szuhay Benedek, zenéjét szerzé Fövényessi Bertalan. Előadja Tóth Lajos ókécskei tanító, orgonán kiséri Nemesik Endre ókécskei kántortanító. 8. Az árvaházi gyűjtésre s a nagykőrösi tápintézet segélyalapjára vonatkozó előterjesztések. A tanári gyámintézet megalakulása. Az ország tanársága mozgalmat indított, hogy a tanári özvegyek és árvák részére gyámintézetet létesítsenek. Ennek a mozgalomnak előkészítésével foglalkozott július 2-án délután egy értekezlet, a melyet Budapesten, a Bulyovszky-utczai reáliskolában tartottak meg. Az értekezletet Theisz Gyula dr. budapesti tanár nyitotta meg és előterjesztette, hogy már annyira előrehaladtak az előmunkálatokban, hogy szeptember havában már megtarthatják az alakuló közgyűlést. Ajánlatára Eeisz Ferenczet, a czeglédi gimnázium igazgatóját választották meg az értekezlet elnökévé. Azután megvitatták a gyámintézet alapszabálytervezetét. Kimondották, hogy a gyámintézet tagja lehet minden állami, községi, felekezeti középfokú iskolának tanára, igazgatója és főigazgatója. Eszerint tehát mindenféle szakiskolának, kereskedelmi iskolának, katonaintézetnek vagy művésziskolának tanára, valamint a tornatanárok és a tanítóképzők oktatói is beléphetnek ebbe az emberbaráti intézetbe. Az intézet főczélja, hogy elsősorban a tagok özvegyeinek nyugdíjpótlót, azután pedig a tagok árváinák neveltetési járulékot, végül pedig a munkaképtelen és nyugdíj nélkül csak végkielégítéssel elbocsátott tagoknak állandó segítséget biztosítson. A tagok kötelesek lesznek 30 éven át havi két koronát az alap javára ós évente egy koronát kezelési költségekre befizetni. A tervezet szerint az özvegyi járadék kiosztása már 1913. január elsejével veszi kezdetét. Tanítók üdülőháza Keszthelyen. Az Országos lzr. Tanító-Egyesület július 2-án avatta föl ünnepélyes gyűlés keretében keszthelyi üdülőházát, a mely az első ilynemű intézménye a magyar tanítóságnak. A felavató ünnepségen a fiókkörök vezetőségén és az ország minden részéből összegyűlt zsidó tanítóság képviselőin kívül Keszthely városának elöljárósága és egész társadalma részt vett. Az ünnepélyt istentisztelet előzte meg, a melyen Büchler Sándor dr. keszthelyi főrabbi szép beszédben méltatta a tanítói hivatás magasztosságát és a zsidó tanítóság kulturmunkáját. Keszthely városa nevében Hoff'mann Arnold városi előljáró üdvözölte a tanítóságot és örömének adott kifejezést, hogy az üdülőhely a magyar tenger ezen kies pontján létesült. Az üdülőház átadása után a vendégsereg megtekintette a szépen berendezett, negyven tanítót befogadó épületet.