Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-05 / 6. szám

eszközöket, a melyek mellett a tartalékalap a gyülekezetek minden nagyobb megterhelése nélkül megvalósítható volna, úgy találtam, hogy azok között a leghatalmasabb a belkörű tüzkárbiztosítás lehetne. E végből legelső sorban az összes egyházak tűzkárbiztosítási összege felől szerettem volna biztos tudomást szerezni. Felkértem a püspöki hivatalokat, szíveskedjenek segítségemre lenni az adatgyűjtésben, mert személyem csekélyvolta igen megnehezíti azt s félő, hogy kérésem -— más úton eredménytelen marad. Erdély igen előzékeny püspöke a kerület összes egyházmegyéinek biztosítási adatait kezeimhez juttatta, a melyekből megtudtam, hunyadi egyhá gyulafehérvári nagyenyedi kalotaszegi kolozsvári szilágy-szolnoki dési széki nagysajói görgényi marosi küküllői n.-szebeni udvarhelyi erdővidéki sepsi orbai kézdi összesen 22,570'98 kor.-t, melyhez hozzávéve a kollégiumok 4207*40 korona biztosítási díját, 26,778'38 korona összegre rúg a kerület tűzkárbiztosítási díja. A többi püspöki hivatal — teljes joggal — privát ügynek minősítve kérésemet, az esperes urakhoz utasított. Kérdést intéztem tehát az összes esperesi hivatalokhoz, hogy hová fizetnek az egyházmegyék és mekkora összeget biztosításul ? Kérésemet megtoldottam azzal is, hogy az utóbbi 10 év alatt mennyi volt a tűzesetek száma és mennyit kaptak kártérítésül az egyházmegyék ? A feleletek nem teljes számmal érkeztek meg, de a nyert válaszokból is, hozzávetőleges számitassal, úgy látom, hogy a magyar református anyaszentegyház egyházi és iskolai biztosítási összege 130,000 koronán felül áll! Ezzel szemben az eddig érkezett válaszok szerint az esperesi hivatalok egyházmegyéik területéről az utolsó 10 év alatt csak 1—2 tűzesetről tudnak, kivéve a felsőzempléni és a szabolcsi egyházmegyéket, hol 7600, illetve 22,257 korona fizettetett ki kártérítésül. De mi ez a 10 év alatt befizetett 1.300,000 koronához képest?! A számtani tudomány rideg valami, nem alkalmas érzelmi húrok pengetésére, de én bizony nagy fájdalmat éreztem ily szörnyű erőpazarlás láttán. Elolvastam tehát újra dr. Kováts I. czikkeit és Összekapcsoltam az ő tervezetét és belkörű tüzkárbiztosítás eszméjét, s a kettőből olyan eredmény jött ki, a mely szinte követeli, hogy ezzel a dologgal behatóan foglalkozzunk. Ha ugyanis egyetemes egyházunk behozná az önbiztosítást, akkor a kártérítésekre ki nem fizetett összegekből oly tekintélyes tőkét tehetne félre minden évben, a mely már 50 év alatt megcsökkentené a szeparácziótól való félelmet; ha pedig hozzáadnánk ehhez a dr. Kováts I. tervezete szerint félretett összegeket, egyenesen arra képesítene, hogy mi magunk hárítanánk el magunktól az állami segítséget és vele az állami gyámkodást. A dunántúli kerület, a mely az Adria biztosítótársulattal áll szerződéses viszonyban, már gyakorolja némileg ezt a tőkegyűjtést, a mennyiben a biztosító-társaságtól nyert jutalékokból már 160,000 koronát félretett. A többi kerületekben nincs tudomásom egyöntetű eljáásról, sőt elannyira rendszertelen a biztosítás dolga, hogy sokhelyt egyes egyházak maguk végzik el biztosítási ügyeiket. Ez az oka bizonyára az esperesi hivatalok tájékoztató felvilágosításai elmaradásának. Ez azonban nem csüggeszt el. Megkeresem az öszszes gyülekezeteket és biztos adatokat gyűjtök, mert tökéletesen megbízható adatok nélkül ilyen kérdést teljes világításba állítani lehetetlen. Ezért ezen az úton is kérem az esperesi hivatalokat, kegyeskedjenek jóindulatú felvilágosításaikkal segítségemre lenni, — mert itt olyan nagyfontosságú kérdésről van szó, a melynek teljes tisztábahozatala oly eszközt juttathat kezünkbe, a melynek felhasználásával anyaszentegyházunk jövőjét biztosíthatnánk a legnehezebb időkre is. Kájel István. KÜLFÖLD. Németország. A német apologétikai szövetség előadásai. A német szorgalom és tudományosság tiszteletreméltó nevet vívott ki magának világszerte a tudományos ismeretszerzés Összes ágaiban. A kutatás mélysége és alapossága szinte példabeszédszerűvé vált az egész művelt világban. Legújabban az apologétikára vetette magát s oly szövetséget állít a szolgálatába, a mely a keresztyénség valláserkölcsi világnézetének, mint theismusnak megalapozását és megvédését czélozza, a tagadó irányú modern ú. n. természettudományos eszmeáramlatokkal szemben. A szövetség eszméjét Wernigerode városában vetették föl, a hol mult év okt. 3—15. napjain közel 200 hallgatóval már másodízben tartottak apologétikai szemináriumot. A szemináriumban a természettudományok köréből Reinke kiéli, a theológia köréből Jeremiás lipcsei és Hunzinger greifswaldi s a bölcselet köréből Lesers erlangeni tanár tartott előadást. Voltak népiesebb alakban, gyakorlati tárgyú előadások is, a melyeket Hunhogy a megye fizet 103717 kor.-t 564-94 „ 1972*54 „ 2055-78 „ 1231-66 „ 237760 „ 1022-78 „ 1632-23 „ 62703 „ 1884-47 „ 2841-3J 741-75 „ 447-63 „ 1132-80 „ 560-78 „ 1188-58 „ 428-93 „ 782-51 „