Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-03 / 49. szám

betegekért mondandó három imádság, — igazán csak szavak összehalmozása, a bibliából ós főként a zsoltárokból és dicséretekből vett idézetek rendszertelen gyűjteménye. Az imádságokból hiányzik a hit ereje, a léleknek szárnyalása s az imádság áldása: a lélek háborgásának lecsenclesülése, az Isten akaratán való megnyugvás érzése. A keresztelési beszédek nem a szereztetési igék magyarázatai — pedig talán ez volna a fő — hanem a születés felett érzett öröm szóvirágai. S ezeken felül tele van még a kötet sajtó-, sőt íráshibákkal is. Ilyen belső értéke mellett bajosan fogja megérni a második kiadást; — de nem is volna rá érdemes (K. S.). A ref. egyházi könyvtár folyó évi illetményének szétküldése megkezdődött és néhány nap múlva az öszszes egvházak megkapják azt. A folyó évi illetmény dr. Erdős Új-szövetségi bevezetése, az Egyháztörténeti Adattár egy kötetével együtt 55 ív terjedelemben. Eredetileg tervbe volt véve, hogy Pruzsinszky Pál, Kálvin élete II. kötete is ez évi illetményül fog adatni, de mivel a munka előreláthatólag csak néhány hónap múlva kerül ki a sajtó alól, a könyvtárbizottság úgy határozott, hogy a Kálvin élete II. kötetét jövő évi illetményül adja. Itt említjük meg, hogy a Cura Pastoralis és Belmisszió anyagát tárgyaló kézikönyvre hét pályamű érkezett be, melyeknek bírálata most van van folyamatban. EGYHÁZ. Templomszentelés. A derecskei ref. egyház folyó hó 3. napján szenteli fel megújított templomát. Az ünnepélyes istentiszteleten az előimádságot Dávidházy János esperes, az egyházi beszédet F Varga Lajos egyházmegyei főjegyző, az Úrvacsorai ágendát pedig Jánosi Zoltán debreczeni lelkipásztor mondja. Délután vallásos estélyt tartanak, a melyen Vadon Béla helybeli lelkipásztor, Szabó Lajos helybeli énekvezér, Szabó Lajos hajduhadházi lelkipásztor, Vadon Andor debreczeni hittanhallgató, Varga Csongor helybeli segédlelkész, Varga József helybeli tanító, F. Varga Lajos nagyrábéi lelkipásztor és dr. Lehoezky István ügyvéd, az egyház főgondnoka fognak közreműködni. Az új ref. templom. A zempléu vármegyében fekvő Garany községben nov. 26-án szentelték fel az új ref. templomot. Az alig 400 lelket számláló gyülekezet 50 ezer koronát áldozott a templom felépítésére. Gróf Almássy Györgyné, a ki pedig r. kath. vallású, 250 szekér követ adományozott az építkezéshez. E templom felállítása a tót lakosság közé beleékelt magyar egyház számára nagy jelentőségű. Péter Mihály egyházmegyei főjegyző tartotta az ünnepi beszédet a felszentelésnél, majd Fejes István püspök intézett lelkesítő szavakat a megjelentekhez. Az ünnepélyen a környék lakossága felekezeti különbség nélkül résztvett. Ott volt sorukban Dólcus László egyházmegyei gondnok is. A tiszántúli ref. egyházkerület mult hó 22-én kezdette meg és 23-án fejezte be őszi közgyűlését Debreczenben. A közgyűlés dr. Baltazár Dezső püspök szép imájával vette kezdetét. Mélységes tartalmával megindította a szíveket. Ima után gróf Degenfeld József főgondnok megnyitó beszéde következett. A magas színvonalon álló beszéd teljesen lekötötte a közgyűlés figyelmét. Emelkedett nézőpontról nézett szét abban egyházi közéletünk fontosabb jelenségein s mutatott rá a veszélyes jelenségekre, melyek az ellentábor harczosai részéről mutatkoznak. Beszélt a klerikálizmusról, mely az ország lakossága nagy részének gondolkodásmódját lassankint egészen átalakítja. A tanulóifjúság között is túlzó felekezeti irány van terjedőben, az úgynevezett kongregácziók valóságos hatalommá erősödnek. Ha a róm. katholikusok autonómiájának sikerülne a rengeteg egyházi vagyont megkaparítani s ha azt túlzó felekezeti, sőt államellenes czélokra fordítaná, valóságos nemzeti veszedelem fenyegetne. Beszélt a főgondnok a protestáns lelkészek kongrua-kérdéséről is és kijelentette, hogy az egyetemes konvent és a közös protestáns bizottság mindent el fog követni, hogy az ügyet megfelelő módon elintézze. A debreczeni egyetemre vonatkozólag Dégenfeld gróf kiemelte megnyitóbeszédében, hogy a jogi és bölcsészeti kar átadásában veszteséget szenvedett ugyan a református egyház, de ezzel szemben a theológiai tanügy magasabb színvonalra fog emelkedni és még megmarad az egyház kezében annyi anyagi erő, mellyel intézményeket lehet létesíteni az elvesztett előnyök pótlására. — A főgondnok megnyitóbeszédeért a gyűlés nevében Sulyok István esperes mondott köszönetet. Az esperesi kar javaslatára elhatározta a gyűlés, hogy a lelkészi fizetések haladéktalan rendezése érdekében a szükséges lépések megtételére kéri fel a konventet és a prot. közös-bizottságot. — Fontos kérdést hozott szőnyegre a felső-szabolcsi egyházmegye, azzal az indítványával, hogy vonja meg az egyház .a sakramentumokat az olyan egyháztagoktól, a kik születendő gyermekeikről más egyháznak reverzálist adnak. A gyűlés azonban nem fogadta el az indítványt, mert nem tartotta az egyház elveivel megegyeztethetőnek. — A pénzügyi-bizottság jelentése kapcsán a kerület a Kálvineumra 50,000 korona alapítványt és ezenkívül 1500 korona évi járadékot szavazott meg. — A második napi ülés elején, mint már jeleztük, a bölcseleti szak egyetemes történeti tanszékére Pokoly Józsefet, a kolozsvári ref. theol. fakultás kiváló tanárát választották meg. Ugyanebben az ülésben tárgyalták le, dr. Jászy Viktor jogtanár előadása mellett, a debreczeni főiskola tanszakainak egyetemi fakultásokká átengedésének nagyfontosságú ügyét is. Az erre vonatkozó miniszteri leiratot, valamint az arra vonatkozó igazgató-tanácsi javaslatot megilletődve, de egyhangúlag elfogadta a közgyűlés és köszönetét nyilvánította az elnökséggel, gróf Tisza Istvánnal, a debreczeni egyházzal és Debreczen városával szemben, a kik szellemi és anyagi áldozataikkal lehetővé tették a debreczeni egyetem megvalósulását. Majd letárgyalták a debreczeni főiskola tanárainak, tisztviselőinek és alkalmazottainak fizetésrendezésére vonatkozó javaslatokat és elhatározták, hogy az egyetemi internátus építkezését a jövő ősszel megkezdik. A gyűlést 23-án este dr. Baltazár Dezső püspök hálaadó imádsága rekesztette be. Dr. Clark Ferencz nov. 22-én érkezett Debreczenbe. 23-án d. e. a főiskolában dr. Kováts István tolmácsolása mellett a buddhizmusról és a keresztyénségről beszélt. Nem elméleti tanulmányok, hanem személyes tapasztalatok alapján. Végig tekintett utazásai alkalmával szerzett tapasztalatain, melyek arról győzték meg, hogy a tiszta buddhizmus már csak itt-ott van meg, de ott is csak láz és nem élet. A hol legerősebb, mint Birmában, vele szemben dicsőségesen halad előre a keresztyénség. De nem szabad azért kicsinyelnünk azt az erőfeszítést sem, melyet a buddhizmus fanatizmusa kifejt. Délután az oratóriumban tartott nagy közönség jelenlétében előadást, belmissziói ünnepély keretében. Ismertette a keresztyén szövetségek előállását és czélját. Utána dr. Szabó Aladár tartott mélységes gyakorlati bibliamagyarázatot. Este még egy előadást tartott a diákok közt alakult biblia-olvasó körben.