Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-11-26 / 48. szám

Rabiger: Theologika, vagyis a theológia enciklopédiája 1880 ; Rothe R.: Theol. encziklopédia (Ruppelius kiadása) 1880 ; Luthardt: A theológus bevezetése az akadémiai életbe és tanulmányozásba. Kezdő theológushoz intézett levelekben. 1892.; Frank R.: Vademecum kezdő theológusok számára. 1892.; Schuster (hannoverai gen. superint.): A theológia jelenkori tanulmányozása 1893; Heinrici Gy: Theol. encziklopédia 1893.; Bernoulli: A tudományos és egyházi módszer a theológiában 1897.; Dorner A. : A theol. encziklopédia alapvonalai 1901. ; Káhler M.: A keresztyén tan rendszere 1. kiadás 1883., 3. kiadás 1905., a mely az első lapokon a theológiának mint tudománynak alapjait mutatja fel; Wernle P. : Bevezetés a theológia tanulmányozásába 1908. ; Lemme L.: Theol. encziklopédia és hermeneutika 1909.; Eckert A.: Bevezetés az ev. theológia alapelveibe és módszereibe 1909. ; s magyar nyelven dr. Bartók Gy.: Theológiai tudomány és lelkipásztori képzés 1906. cz. műveit. De a tapasztalat arra tanit, hogy a kezdő theológus tanulmányi útmutatónak nem vaskos könyveket használ, hiszen rendszerint kimerül ilyen formális jellegű tájékoztatók olvasásánál. A középső és végső szemeszterekben pedig encziklopédiára a legtöbbször egyáltalán nincs már szüksége, mivel már van némi tájékozódása a theológiában, vagy e téren tapasztaltabb barátai tanácsával él. A kezdőnek azonban egy rövid tájékoztató munka jó szolgálatot tehet. Erre a czélra szolgál ez a kézikönyv. Ennek kidolgozásában, a nélkül, hogy egyenként idézném, különösen Hagenbach, Hofmann, Káhler, Schuster, s főleg Heinrici művét használtam. Heinrici könyve mesteri mű a maga nemében. Nem tudom, mit csodáljak jobban benne, tisztáit theol. alapnézeteit-e, vagy pedig kitűnő irodalmi választékát ? De ez a fényesen sikerült munka sem kerülheti ki az irodalommal túlterhelt többi encziklopédiáknak azt a sorsát, hogy korán elavúlnak, mivel irodalmi adataikat a később megjelent munkák túlszárnyalják. Hogy ezzel szemben Schleiermacher: „A theol. tanulmányozás menetének rövid előadása" (1. kiadás 1811., 2-ik 1830.) cz. műve örökké ifjúnak bizonyul, azt nemcsak a korszakalkotó szerző mesteri tollának, hanem annak a körülménynek is köszönheti, hogy irodalmi résszel nincs megterhelve. Az előadásoknál az egyetemi — és akadémiai — hallgatónak oly bőven nyújtják a szakirodalmat, hogy könnyen megszerezheti a neki egyénileg megfelelő müveket. Egy, a theológia összes ágaira kiterjedő irodalmi jegyzék a kezdőre nézve teljesen felesleges, mert nem tud mit csinálni vele. Szándékosan hagytam el tehát az irodalmi adatokat. Czélom csak az, hogy a kezdő tlieológust a jól megalapozott tanulmányozás útjára vezessem; egyebekben az előadás, a gyakorlat s a magánszorgalom segítik majd tovább. 1. Altalános bevezetés: A tudományos foglalkozásról általában. A theológiával való foglalkozáskor mindenekelőtt mulhatatlanúl szükséges az, hogy helyesen fogjuk fel magát a tudományos tanulmányozást. Tudományos tanulmányozás alatt értjük a tudomány dolgaiban való fáradozást, vagy a tudományért folyó munkában való szellemi részvételt. Tudomány alatt pedig értjük az alapos és személyesen szerzett megismerést, ellentétben a pusztán tekintélyektől átvett ismeretekkel. Ennek megszerzéséhez s önálló íiiunkálásához olyan lecsillapíthatatlan ideálizmus szükséges, a milyet Raabe rajzolt „Hungerpastor" czímű művében: boldogok, a kik éheznek . . . Miután a tudomány terjedelme végtelen, ebből a különböző szaktudományok szükségszerű volta következik. Azért a theológia is külön szaktanulmány tárgya, a tudomány többi különböző szakai mellett. A theológia viszont tartalma szerint különböző tudományágakra vagy diszcziplinákra oszlik. Ezek rendszerének felépítése e tanulmányi kalauz feladata. E tanulmányi kalauz, mint rendszeresen megépített egész, tudományos bevezetésül szolgál a theológia nagy egészébe. Egyúttal azonban arra nézve, ki a theológiával foglalkozott, a theológia egészének befejező összefoglalására is alkalmat ád; arra t. i., hogy megbírálja, vájjon kellő rendben és tárgyilag kimerítően folytatta-e tanulmányait? A tanulmányi kalauznak tehát nem lehet az a feladata, hogy kivonatot adjon a theológia egyes ágaiból. Ez a feladat a theol. reálencziklopédia körébe tartozik (1. a prot. Herzog-félét 3-ik s a kath. Wetzer-Welte-félét 2-ik kiadásában), mely alfabetikus sorrendben a theológia anyagát nyújtja és mint betűrendes segédkönyv igen hasznos, de a theológiába való bevezetésre nem alkalmas, mivel épen csak egyszerű előadása a theol. tudomány anyagának. Ép oly kevéssé tartozik e kalauz körébe a theol. módszertan. Mert a módszertant, mint a tudományos eljárás leírását, legjobban tárgyunkon, az egyes tanulmányágak körében tanulhatjuk meg. P. o. az exegetikai módszert az exegetikai előadásoknál s kommentárokban, a történetit az egyháztörténet forrásainak tanulmányozásánál, stb. (Lényeges kölönbség van a theológiai encziklopódiában a maga tárgyát csak külső keretében felépítő alaki, s a maga rendszerét konkrét tárgya alapján felépítő tárgyi módszer szerint írt vagy előadott encziklopidia között. Példa rá Schleiermacher és Heinrici műve.) (Tudományunknak „theologika" (Rabiger) elnevezése inkább a theológiának tudományos önállósága, encziklopédia elnevezése (a ref. Mursina óta) ellenben annak a többi tudományokkal való szerves összefüggése mellett bizonyít. Neve: s-ptÚTUiot; 7raiSsia === orbis doctriane.) A rendszeresen kidolgozott tanulmányi kalauz tárgya: a theológia általában mint tudomány s annak egyes részei. (Folyt köv.)