Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-29 / 44. szám

Rúzsa József, Olasz Sándor, Szabadszállás ifj. Szigeti Károly, Szeremle Simon Zsigmond. — Tolnai egyházmegye: Dunaföldvár Rácz Károly, Fadd Paksy Sándor, Kajdacs Székely László, Kölesd —, Ocsény Dévay Lajo% Szekszárd —, Tolnaváralja Koppány Károly. — Vértesaljai egyházmegye: Baracska ifj. Mészöly Győző, Bicske Tótli László, Páty Csötönyi János, Seregélyes Kirner A. Bertalan, Tök Paczolay Péter. — Külföld: Benkő István, Munkácsi Lajos. Utasíttatnak a segédlelkészek, hogy itt megnevezett állomási helyeiket f. 1911. év november hó 1-én elfoglalják s ennek megtörténtéről a püspöki, egyszersmind az illetékes esperesi hivatalnak jelentést tegyenek. A nagykörösi ref. egyház megújított templomát, a reformáczió emlékünnepével egyidejűleg, október hó 29-én, d. e. 9 órakor istentisztelettel nyitja meg. Hálaadó imát mond: Patonay Dezső. „Erős várunk nekünk az Isten", éneklik a tanulók s népiskolás növendékek. Prédikál s úrvacsorát oszt: Bakó József. A reformáczió emléknapján, október 31-én d. e. 10 órakor a templomban ifjúsági istentisztelet lesz. Kedden délután 5 órakor pedig a tornacsarnokban vallásos estély, a melynek rendje a következő: Ének. Imádkozik: Bakó József. Emlékbeszédet mond: dr. Kökény Dezső. „A gályarab". Irta: Váradi Antal; szavalja Kollár Pál gimnáziumi tanár. Huszár Gál magyar reformátorról felolvasást tart: H. Kiss Kálmán. „Legenda" Wieniawszki-tól. Hegedűn előadja : Vajda István, zongorán kíséri: Hegedűs Zefike. Az egyház jótéteniényeseihez s segélyezett árváihoz szól: Patonay Dezső. Ima, ének. ISKOLA. Felavatási ünnepélyek. A felsőlövői evangélikus főgimnázium felavatása október 18-án folyt le szép ünnepély keretében, melyet emelt a tanulók szülőinek, a szomszédos ev. gyülekezetek képviselőinek megjelenése. Az ünnepély az ev. imaházban vette kezdetét, a hol a helybeli lelkész tartott beszédet. Ezután az intézetet átadták rendeltetésének, mely alkalommal Gyuráiz püspök mondott beszédet. Utána Németh S. igazgató átvévén az intézetet, szép beszédet mondott az iskolának és a társadalomnak egymáshoz való viszonyáról. — Az eperjesi főgimnázium új épületét pedig folyó hó 19-én avatták fel. A tanári kar fényes ünnnepélyt rendezett. A megnyitó beszédet Tahy József kollégiumi felügyelő mondotta. Ezután Gedtdy Henrik püspök áldotta meg az új épületet. Az ünnepi beszédet Gömöry János főgimnáziumi igazgató tartotta. Schöpflein Géza alkalmi költeményét pedig az egyik főgimnáziumi tanár szavalta el. Az ünnepélyen a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Semsey Boldizsár főispán jelent meg. A tanárok sérelmei. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület választmánya f. hó 21-én a Természettudományi Egyesület nagytermében ülést tartott, a melyen a tanárságot érdeklő kérdésekkel foglalkozott. Néyyesy László elnök üdvözölte az új választmányt. A napirend első pontja a tanári állásoknak pályázatok mellőzésével, áthelyezések útján történő sérelmes betöltése volt. A kérdést Nagy Dénes budapesti főreáliskolai tanár adta elő, a ki fejtegetései közben kijelentette, hogy a tanári karban támadt egyenetlenkedósért és' visszavonásért egyedül Barkóczy báró miniszteri tanácsos felelős. Általa bitorol a kongregáczió közhatalmi jogokat és űz szimoniát a középiskolai tanárok javaival, a nűdőn a megüresedett középiskolai tanszékeket pályázat mellőzésével a kongregáczió tagjainak a kezére játsza. Nemcsak törvényes jogokat sért ez által, de az iskolák vezetésébe, tudományos irányításába alacsony emberi szempontokat hurczol be, melynek végső eredménye gyászos visszafejlődés lesz. Utána Baumgartner Alajos foglalkozott az utóbbi időben történt igazgatói kinevezésekkel. Szerinte az utóbbi években feltűnően sok fiatal embert neveztek ki középiskolai igazgatókká, a mi nagy meglepetést keltett a tanárvilágban, minthogy a kinevezettek között igen sokan csak közepes egyéniségek voltak. Ezek a fiatal emberek köztudomás szerint klerikális érdemek szerint lettek igazgatókká. A kinevezéseken való megütközés oly nagy volt, hogy Zichy János gróf kultuszminiszter kénytelen volt a képviselőházban reflektálni ezekre a hangokra és beszédében kijelentette, hogy ezentúl csakis legalább 15 évig működött tanárokat fog kinevezni igazgatókká. Erre a májusi beszédre következett szeptemberben a tett, a mely szerint nyolcz igazgatói állás közül ötöt fiatalokkal töltetett be. Mint az öt újonnan kinevezett igazgató a klerikalizmusnak elismert harczosa. Ezek a klerikálisok teszik tehetetlenné a békés munkát az iskolában. A klerikális harcz jelenségei: harcz a tanári karban, antiszemitáskodás az iskolában, a róm. katholikus hittanároknak befolyása és a külső fórumoknak az iskola ügyeibe való beavatkozása. Dénes Lajos tartott ezután előadást a tanári állás kívánatos függetlenségének biztosítékairól és hangoztatta, hogy ma a tanár ki van téve a pártpolitikai és felekezeti tekintetekből eredő büntetéseknek és megtorlásoknak. Ennek bizonyításául három esetet említett fel. — Az előadások után a választmány a határozati javaslatokat tárgyalta. Megállapította, hogy az utóbbi években pályázatot csakugyan nem hirdettek és az áthelyezéseknél sok esetben nem a tanári, nem is a tudományos és irodalmi érdemek voltak a döntők, a mi a tanári karra sérelmes, a tanügyre káros. Ennek alapján elhatározta a választmány, hogy ismételten lépéseket tesz illetékes helyen a tanári állásoknak a régi gyakorlat szerint, pályázattal leendő betöltésére, ilyen alkalommal a tanári testületek véleményének meghallgatására és a hivatással összefüggő komoly érdemek tekitetbevételére. A választmány egyelőre megnyugvással fogadta az illetékes helyről jövő kijelentést, hogy a tanárt a törvényes keretek között maradó állásfoglalásáért bántódás nem éri. Ennek intézményes biztosítása czéljából azonban a választmány felszólítja az egyesület igazgatóságát, hogy kövessen el mindent egy igazságos, a tanügy érdekeit szolgáló liberális szolgálati pragmatikának törvényhozás útján való mielőbbi életbeléptetésére. Kéri a választmány a közoktatásügyi minisztert, hogy a mi nemzetiségek és vallásfelekezetek által a kulturai épségben széttagolt hazánkban a helyes nemzeti kultúrpolitika követelményeinek megfelelőleg új felekezeti középiskolákat ne állítson, illetőleg ilyeneknek államsegélyt ne adjon, hanem a hol kell, csak állami középiskolákat létesítsen. A debreczeni egyetem ügye. F. hó 26-án monstredeputáczióval keresték fel: a tiszántúli ref. egyházkerület, Debreczen városa és az érdekelt megyék küldöttei a közoktatásügyi minisztert és a miniszterelnököt, hogy a harmadik egyetemet Debreczen számára kérjék. A nyert válaszok azt mutatják, hogy az új egyetemek közül az elsőt csakugyan Debreczen kapja meg, a mennyiben úgy a közoktatásügyi miniszter, mint a miniszterelnök kijelentették, hogy az egyetemet nyerendő városok közül Debreczen lesz a legelsők között. — Hogy Debreczen egyetemet kap és pedig mindenesetre protestáns, vagy református theologiai fakultással, a felett szivünkből őr-