Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-10-29 / 44. szám

Összehasonlításra és eszmélkedésre alkalmas anyagot adnak elibénk a róm. hatli. és a protestáns felekezetek missziói működéséről szóló jelentések. A pápás egyház a missziói munkálkodás mezején úgyszólván alig tesz valamit, míg különösen az amerikai protestáns felekezetek nagyszerű áldozatokat hoznak úgy bel-, mint külmissziói munkájuk eredményessé tételére. A Propaganda fidei róm. kath. misszió-társulat mult évi bevétele egy millió 342 ezer dollár volt, mely összeghez Francziaország 600 ezer, az Egyesült Államok katholikusai 151 ezer dollárral járultak. Igénytelen csekély összeg ez, a protestáns egyház e czélra hozott áldozatához képest. Csak csodálni lehet, hogy a büszke róm. kath. egyház ily kicsiny eredménnyel éri be épen ott, hol hivatása volna sokat tenni. Hiszen Amerikában egyetlen felekezet, a presbiteriánus egyház, háromszor anynyit fordít bel- és külmissziói munkája propagálására, mint a világ összes róm. katholikussága! Bizony csak a maradiság egyháza az, melynek feje Rómában szókel! * * * Az Amerikai Egyetemes Lutheránus Egyház e sorok írásakor tartja zsinati gyűléseit Lancaster városában, Pennsylvániában, hol a ref. egyháznak hatalmas főiskolája és papnevelő intézete van. A zsinat elhatározta, hogy megkezdi az előkészületeket a reformácziónak 1917-ben tartandó 400-ados megünnepléséhez. Az ünneplés maradandó emléke egy 2 millió dolláros alapítvány megteremtése leend, melynek kamatai az egyetemes egyház lelkészi nyugdíjintézetét fogják illetni. A gyűlésen sajnálattal konstatálták, hogy a disztinktiv lutheránus érzület elhalaványulóban van még a lutheránus szülőktől származott egyháztagoknál is, a mennyiben, különösen a diasporákban, minden nagyobb nehézség nélkül szívja fel magába a lutheránus elemet bármely közelben működő protestáns felekezet. Ennek ellensúlyozására elhatározták, hogy egy erőteljes hitvallástételi könyvecskét szerkesztenek, melyben a felekezeti elválasztó különbségeket élesen körvonalozzák és feltűntetik a lutheránus álláspontnak az evangéliummal való egyezését. Ilyen konfesszionális könyv magyar református egyházunkban is elkelne és bizonyára nálunk is jó szolgálatot tenne. A mire minékünk is szükségünk van, az az erős, öntudatos református egyházi érzület, a kálvinista közszellem. Harsányi Sánclor, Homestead és vidéke ref. lelkésze. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A sárvári evangélikus gyülekezet Vargha József őriszigeti lelkészt hívta meg lelkipásztorává. Lelkészkinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Pap Árpád rinyakovácsi segédlelkészt az illavai kir. orsz. fegyintézethez, egyelőre ideiglenes minőségben, reform, lelkészszó nevezte ki. Az új hajdúböszörményi lelkész. A dr. Baltazár Dezső püspök távozása következtében megüresedett egyik hajdúböszörményi lelkészi állásra az egyházközség Kiss Ferencz püspökladányi lelkészesperest hívta meg. Baltazár püspök lelkészi beiktatása. Baltazár Dezső dr. tiszántúli püspököt folyó hó 22-én iktatták be a debreczeni lelkészi állásba. A templomban istentisztelet volt, azután a presbitérium ülésén K. Tóth Kálmán mondott üdvözlő beszédet. Baltazár püspök székfoglaló beszédében a vallásfelekezeti tiirelmességet ajánlotta, kijelentvén, hogy a reformáczió góczpontján mindent elkövet a kulturális haladás és az egyetem dolgában. Délben lakoma, este fáklyásmenet volt. Meghiúsult lelkészválasztás. Abos, sárosmegyei evangélikus községben érdekes eset történt. F. hó 22-ére volt kitűzve a lelkészválasztás és a négy pályázó közül az esperes egyet, az egyháztanács pedig hármat jelölt. A választásra az esperes Szentiványi József zsegenyei egyházfelügyelőt küldte ki. A közgyűlést az elnök a 139 megjelent szavazó előtt meg is nyitotta és felhívta őket a szavazásra, de egyetlen szavazó sem jelentkezett. Az elnök jelentést tett Geduly püspöknek a hívek passzív ellenállásáról, melynek az az oka, hogy egyik jelöltet sem akarják és hogy az előbbi pap és tanító között éveken át viszálykodás volt, melyről a felsőbb hatóság tudott, de semmit sem tett, a mi a híveket nagyon elkeserítette. Lelkész-szentelés. A dunamelléki ref. egyházkerület, közgyűlésével kapcsolatban, f. hó 22-én szentelte fel új lelkipásztorait, illetve állandó vallástanárait és lelkészjellegű középiskolai tanárait. A felszentelő-istentiszteleten Sebestyén Jenő budapesti vallástanár, theol. magántanár prédikált; a felszentelendőkhöz pedig dr. Baksay Sándor püspök intézett intő és buzdító beszédet. Felszentelésben részesültek: Boda Péter nagyberényi, Csánki János dráva-palkonyai, Csikesz Sándor kiscsány-oszvói, Deák Imre majosházai, dr. Hetessy Kálmán ókécskei, Illyés Kálmán félegyházai, dr. Kacsóh Lajos gyóni, Koczóh János drávaiványi, Máthó Ákos nagytótfalusi, Rúzsa Lajos vukovári, Sebestyén Sándor zengővárkonyi, Soós László szolnoki, B. Szabó János peterdi, Szabó József piskói, Székely Ödön hévízgyörki, Takács József kovácshidai lelkészek, Deák Mihály kecskemét-szentkirályi, Losonczy Lajos budapesti, Sebestyén Jenő budapesti, Veress Jenő budapesti hitoktató lelkészek, Gyimóthy Jenő gyönki, Kiss Ödön kunszentmiklósi lelkészjellegű gimn. tanárok és Tuba András budapesti tábori lelkész. Lelkészértekezlet. A dunántúli egyházkerületi lelkészértekezlet f. hó 15-én tartotta meg ülését, mely istentisztelettel vette kezdetét. Az alkalmi szónok Csomasz Dezső moóri lelkész volt. A főiskola dísztermében Antal Gábor dr. püspök tartotta a megnyitó beszédet. Megemlékezett benne arról, hogy az ORLE alapszabályai immár megerősíttettek. Nem helyeselte, hogy eddig különbséget tettek ORLE-isták és nem ORLE-isták között. Szüntessük meg a különbséget — mondá — úgy, hogy lépjen be mindenki az ORLE-be. E kijelentést az értekezlet nagy tetszéssel fogadta. Ezután Rácz Kálmán ismertette a genfí egyházi életet, Pongrácz József pedig a keresztyén diákmozgalmat. Kis József a patronage-munkára irányította a figyelmet. Ismertette azokat az intézkedéseket, a melyeket az állam és a társadalom e munka sikere érdekében már tettek. Csizmadia Lajos az egyházmegyei lelkészi értekezletekről felterjesztett indítványokat ismertette. Egyházkerületi közgyűlés. Mult számunkban már szólottunk a dunántúli ref. egyházkerület közgyűlésének lefolyásáról az első napon, okt. 16-án. Rákövetkező napon, kedden már Tisza István gróf világi fögondnok is megjelent a gyűlésen és egész napon vezette a tanács-