Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-10-08 / 41. szám
kisebb, mint a kis Benjámin : az Angol Presbiteriek, a Walesi Kálvini Methodisták, az ír Presbiteriek, az ír és Skót Reformált Presbiteriek, a Skót Egyház, az Egyesült Szabad Egyház, a Szabad Egyház és a Régi Kivált Egyház. Vájjon mikor fogják ezek egyesíteni szétszaggatott bástyáikat, hogy százszorosan növekedjék gyümölcsük a tömörülés és egyesülés által? Mégis, bár nem egyfélék, nem felejtik el Vezérük utasítását: hogy tanítványokká tegyék a népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevébe. Jóllehet, mérhetetlenül többet tehetnének, mégis sokat tesznek. Misszióik körülövezik a földgolyót. Képzeletünk tekintete Keleten is, Nyugaton is megtalálja őket. Jövendőt mondanak arról az aranykorról, a midőn Kelet és Nyugat találkozni fognak Urunknak, a Szabadító Jézus Krisztusnak keresztje és Isten-emberi személye előtt. Oczeániában, az Újhebrida szigetek közt, Aneityumban, Fortunában és Santaban két fő központi- és 15 mellékállomást találunk, négy odaköltözött fehér misszionáriussal és 50 benszülött segítővel. Ez az újszülött keresztyén közösség 687 lelket számlál. Formosába, mely most a Japán birodalom egy része, 19 evangéliumi követ ment Britanniából; ők és 80 Formosából való segítőjük a velük munkáló Úrnak és Léleknek segítségével 6271 lelket vonzottak Krisztus egyházához. Kínában, mely most ébred az ezredévek álmából és most rázza le maradisága czopfjait, van brit presbiteri misszió Mandzsúriában, messze északon J-ehangban, közel a birodalom szívéhez és délen népes városokban, mint Amoyban és Swatowban. Van 165 külmisszionárius, 1017 benszülött segéd misszionárius, 28 főközpont, 423 mellékállomás és 49,373 megtért kínaiból és katechuménusból álló egyház. Intés ez egy kiszámíthatlan aratásra, melyet gyorsan kévékbe kell dönteni, mert a mező fehér és várja a munkások sarlóit. Singaporban az Angol Presbiteri Egyháznak négy képviselője van, kik 22 barna arczú társukkal együtt szolgálják azt az 1300 férfit és nőt, a kik a maláyi hitközösséget képviselik. Nyugat-felé menve, Indiához érünk. Természetes, hogy Britannia keresztyénsége készséggel és buzgósággal ajánlja fel magát e nagy tartomány evangélizálására; de Garey Vilmos és Duff Sándor ideje még aránylag nem régen volt és nagy terület maradt még a meghódítására. Mit tesznek az anyaország presbiteri egyházai, hogy Krisztus igazsága és kegyelme terjedjen Hindosztán 315 milliója között ? Az említett egyházak közül hat egyházat képviselnek misszionáriusaik, kik evangélizáló, nevelő, orvosi és zenana munkát végeznek. Assamtól és Dardzsilingtől a Himalája magas lejtőjéig, Madras tartomány városaiban és falvaiban, Bombay-től Kalkuttáig a jó mag el van vetve és a maroknyi kovász csendesen terjeszkedik a három mérő lisztben. 352 híve és szolgája van ott Krisztusnak, a kik az Ö nevéért láttak hozzá a Király eme dolgához. Egyesül velük 2739 lélek, egykor hinduk vagy mohamedánok, mint maguk a misszionáriusok. 79 nagyobb jelentőségű állomás védelme alatt van 474 kisebb hely, hol a világosság fénylik a sötétben, mely egyelőre nem akarja befogadni, de nemsokára örülni fog ragyogásának. Az Indiai Presbiteri Egyház, az angol, walesi, ír és skót egyházakkal együtt 58,491 új életre ébredt megszentelt lelket foglal magában. Ez valami; de ez csak előjátéka azoknak a sokkal nagyobb dolgoknak, a miket fiaink és leányaink fognak látni. Azok a teriiletek, a hol az izlam önkénye és vakhite a legmélyebb gyökeret vert, az ázsiai és európai Törökország, Szíria, Palesztina szent téréi s az arab félsziget kevés misszionáriust kapott a brit presbiteriektől. A Református Presbiterieknek hat munkása van Antiochiában s ahhoz közel, kiknek 15 szír születésű munkatárs áll segítségére. Sheikh Ottmanban, Arábia déli részén az Egyesült Szabad Egyház figyelemreméltó missziót folytat; lerakja az alapokat, a melyért az ifjú John Keith-Falconer, gróf Kíntore fia, életét áldozta. Hosszú időt töltött be rövid idő alatt. „Mohammed holdja felkelt, de le is fog nyugodni." E két misszió az előhírnöke annak a boldog órának, a mikor a templom győz a mecset felett. Arábiától rövid az út az Afrikai partokhoz. Mily lassan muló századokon át tartotta Afrikát a rettegés, a tudatlanság és a szégyen bilincseiben a kegyetlen és lealjasító pogányság 1 Napjainkban e világrész sok törzse között új elevenségnek és új törekvéseknek adta bizonyságát a mohammedánizmus. Krisztus seregének zászlói azonban kitartóan nyomulnak előre. A brit Kelet-Afrikában, Nyassa földjén, hová oly nemes hatások áradnak be Livingstoniából és Blantyrből, a Fokgyarmaton és Natalbau, O-Kalabárban az Atlanti-óczeán partján a skót egyházak buzgólkodnak. 231 brit misszionárius van itt, férfi és nő, 2301 benszülött tanító és munkatárs. A központi állomások száma 51, melyeket nem kevesebb, mint 996 mellékállomás környez. Az afrikai egyház, melyet a missziók térítettek a Pásztor nyájába, 61,794 lelket számlál. Etiópia vágyva és éhesen terjeszti ki kezeit Isten felé, ki bizonyára kielégíti vágyait és véget vet szegénységének az O házának jóságával. Nem hagyhatjuk el az ó-világot a nélkül, hogy meg ne említsünk még egy missziói területet. Oly helyeken van ez, melyek külön-külön, elszórtan állanak Egyiptomban, Aleppóban, Tibériásban, Názáretben, Damaskusban, Konstantinápolyban, Magyarországon, Németországban, Londonban és Glasgowban. Ez a terület a zsidóság és a zsidó faj. A brit presbiterieknek 156 misszionáriusa működik 15 központban Ábrahám fiai között, kiké a fiúság, a dicsőség és a szövetségek s a törvény adása és az Isten szolgálata s az Ígéretek, a kiké az atyák s a kik közül a Krisztus is jött test szerint. Bukásuk a világ gazdagsága lett, — és mi lesz az ő bűnbánatuk és megtérésük a halálból az életre ? Messze nyugaton, távol az amerikai partoktól, Jamaika