Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-10 / 37. szám

Megilletődve hallgattuk a lemondó levél szavait. De a lemondást egyházmegyénk nem fogadta el. Le­gyen mienk tovább is szeretett gondnokunk, kivánt gyó­gyulásában. Az esperesi jelentés, mint mindig, úgy most is kima­gasló pontja volt tárgyalásunknak. Kiterjeszkedett az ország veszteségeire és újabb őrállók elhivatására. Majd kerületünk s közelebbről egyházmegyénk egy évi életét híven tárta fel. Azután elhatározta az egyházmegye, hogy Petri Eleket főjegyzői tisztében üdvözli. Tudomásul veszi, hogy csak Német-Székely nem veszi igénybe az adócsökkentési államsegélyt, mert megél a maga erejével. A tandijkárpótlást még ez évben kéri a kerület útján a konventtől. Érdekes a somogyi tanfelügyelő panasza a püspök úrhoz, hogy egyházmegyénkben 28 egyházban nincs iskolaszék. Az esperes azután megérttette vele, hogy a presbitérium az iskolaszék. Felkértük a konventet annak kimondására, hogy azok az egyházak, a melyek állami segéllyel fedezik a tanító fizetését, tartoznak azt kiszolgáltatni addig is, míg az állami segély megérkezik. Nagyfontosságú volt a gyönki gimnázium áthelye­zésének kérdése. Lapunk bőven foglalkozott e kérdéssel. Most végérvényes határozatot provokált a már előrehala­dott ügy. A gimnáziumért lépéseket tett Tolna-Tamási 160 ezer korona hozzájárulással, Dunaföldvár 300 ezer koronával. Az ügy előadójának az volt az indítványa, hogy a gimnáziumnak Gyönkről Dunaföldvárra áthelye­zéséhez ne járuljon hozzá az egyházmegye. Hatalmas méretű vita indult meg ez indítvány kap­csán. Végül 42 szavazattal 17 ellenében az egyházmegye a gimnázium Gyönkön maradása mellett foglalt állást. Tanítókul megválasztattak, Bálványosra: Méhész Mária, M. GyÖnkre: Fere Kálmán, Büssűre: Kecskés Lajos, Bálványosra kántortanítónak: Komáromi Gábor, Megy erre : Székely Kálmán. Lelkészekül megválasztattak: Boda Péter Nagy­berénybe, Kovács Ferencz Tolnánémedibe, csere útján Kozma Endre Kőröshegyre. Választásuk megerősíttetett. A tanügyi jelentés kapcsán örömmel veszi tudo­másul az egyházmegye, hogy 25 iskola jeles és jó. A gyönki tanárok esetleges fegyelmi vizsgálata ügyében a fentartó-testület delegált bíróságot kért a tolnai és külsősomogyi egyházmegyéből. Egyházmegyénk azonban az V. t.-cz. 46. §-.a értelmében a külsősomogyi egyházmegye bíróságát tartja illetékesnek a gyönki taná­rok esetleges fegyelmi ügyének elintézésére. A missziói bizottság jelentéséből örvendetesen lát­tuk a siófoki és dombovári misszió fejlődését. Ide állandó misszionáriust kérettünk. A nyugdíjintézeti új ügyrend kis változtatással elfo­gadtatott. A Kálvineum kérésére egyszersmindenkorra 100 K-t szavazott meg egyházmegyénk ; de évi hozzájárulást nem tudott kilátásba helyezni. A belkörű tűzbiztosítás kérdését egyházmegyénk a kerület útján a konventhez terjeszti fel, azzal a kérés­sel, hogy a konvent e kérdésben készíttesssen javaslatot. Kerületi képviselőkül Lamperth Gyula lelkész és dr. Kiss Ernő tanácsbirák küldettek fel. A jövő évi közgyűlés helyéül Siófokot jelölte ki a közgyűlés. Kájel István. KÜLFÖLD. Svájcz. Bázeli sionista kongresszus. A X-ik sionista kon­gresszust az idén Bázelban tartották augusztus 9—15-ig. Az egész világból 429 kiküldött érkezett meg. Két irány­zat nyilvánult meg a gyűlésen : az orthodox és a inun­kás-szocziálista. Wolfsohn elnöki megnyitójában ünnepé­lyesen kijelentette, hogy a sionisták minden reményüket az alkotmányos új török uralomba helyezik, a mely nem fogja a zsidókat megakadályozni abban, hogy Palesz­tinában az üldözött zsidóság új hazát nyerjen. Leghatá­rozottabban visszautasítja azonban azt a vádat, mintha a zsidóság el akarná szakítani Palesztinát az ottomán birodalomtól és annak földjén független államot akarna ala­pítani. A sionizmus kereken visszautasítja azt a tervet, melyet Herzl a Zsidó Állam czímű művében hangoztat. Ilyen értelemben szólalt föl Nordau Miksa is. Rágalom­nak bélyegzi azt a híresztelést, mintha a zsidók lázadást szítanának Palesztinában Törökország ellen és mintha annak földjén — elszakadván a török uralomtól — akár zsidó köztársaságot, akár független zsidó királyságot akarnának szervezni. A kongresszus hódoló feliratot szer­kesztett a szultánhoz, melyben a fönti vádat, mint telje­sen alaptalant, visszautasítják a gyűlés tagjai. Beszá­moltak ezután a különféle alapokról ós bankokról, melyek a zsidó kolonizálást hivatottak elősegíteni. A sionizmus­nak az a törekvése, hogy Palesztinában valóságos Edent teremtsen. Fejleszti az ipart, a kereskedelmet és a föld­művelést. Építenek munkáslakásokat, ipariskolákat, ipar­művészeti iskolát, Jaffában zsidó nyelvű gimnáziumot, Jeruzsálemben nagy zsidó könyvtárt, zeneakadémiát, nem­zeti múzeumot. A Holt-tenger tudományos kutatásával egy tudós társaságot bíznak meg. A kongresszuson sokan zsidó nyelven tárgyaltak és elhatározták, hogy ezt a nyelvet meg­tartják, művelik, fejlesztik. Új szótárt fognak kiadni, mely­ben a modern fogalmak zsidó nyelven is megfelelő módon kifejeztetnek. A tudomány, a művészet körébe vágó sza­vakat is lefordítják. Az egész nagygyűlésen nem sokat tárgyalták a vallási kérdéseket, inkább a közművelődés szempontjai jutottak érvényre. A mózesi törvénynek in­kább erkölcsi oldalát hangsúlyozták. Francziaország. Methodisták zsinata. A methodisták ez évi zsina­tukat Párisban tartották. Brés Emil, livroni lelkész fog­lalta el az elnöki széket. A hivatalos kiküldöttek között

Next

/
Oldalképek
Tartalom