Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-09-03 / 36. szám

nem független a politikai hatalomtól. Nekünk az a meggyőződésünk, hogy minden egyházközségnek olyan lelkésze van, a milyent megérdemel és a milyent magának választ. A szabadság veszedelme nem olyan nagy. Ha az egyes községek teljes szabadságnak örvendenek is, azért a hagyományok és a vallási élet analógiái csak összetartják az embereket. A szövetkezés pótolja az erőszakos természetű központosítás hiányát". Fráncziaország. Evangelizálás mozgó kocsin, üllern protestáns lelkész mozgó kocsin bejárja Francziaország egyes vidékeit és arról prédikálja az evangéliumot. Májusban kezdette meg körútját Savoie megyében. A vásáros időket előnyösen felhasználja, sok bibliát árúsít el az emberek között. A közönséghez a kocsiról beszél, hogy messzebb elhathasson a szava. Az énekdarabokat harmónium és hegedű kíséri. Az értelmiség közül is szívesen hallgatják a szónokot. Hivatalnokok, tanítók, tanárok többször ellátogatnak hozzá és privát beszélgetést folytatnak vele. Egy-egy községben huzamosabb ideig marad az evangelizáló és nem egyszer vendég-lelkész is segíti munkájában. Új biblia-fordítás. A párisi protestáns bibliatársaság legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy százéves fennállásának emlékére a bibliát újra lefordíttatja francziára. Az ó-testamentumot egészen a kritikailag megtisztított alapszöveg után fordítják és így némileg el fog ütni a már meglevő franczia szövegtől. A fordítómunkát Lods Adolf tanár vezeti. Munkatársai a legjelesebb franczia protestáns tudósok, a kik a héber nyelv alapos ismerői. A fordítást előszó előzi meg és benn a lapokon jegyzetek világítják meg a fontosabb részeket. A mi pedig az új-testamentumot illeti, az csak revízió alá fog kerülni, a legújabb kutatások felhasználásával. Alapul a most közkézen forgó fordítás szolgál. Ezt a részt is bevezetés és jegyzetek fogják kísérni. Egy tudós vallómása. Fabre J., a híres franczia természettudós, a kit Hugó Viktor a rovarok Homérjának nevezett el, ebben az évben üli meg természettudományi munkásságának 60-ik évfordulóját. Ezt a hosszú időt teljesen a rovarvilág titkainak felkutatására fordította. Egy ismerőse meglátogatta az ősz tudóst és megkérdezte tőle, vájjon hisz-e Istenben? A tudós ezeket mondotta: „Nem azt mondom, hogy hiszek az Istenben, hanem inkább azt, hogy látom az Istent. Isten nélkül semmit se értenék meg a világon, sem az én szakmámban. Nála nélkül minden vak sötétség. Ezt a meggyőződésemet mindig szilárdan megtartottam, sőt erősebbé, mélyebbé tettem. Minden kornak meg van az ő bogara. A mai kor bogara a hitetlenség, az atheizmus. Ez valóságos kórtünet manapság. Olyan erős az én hitem, hogy előbb elvehetik tőlem az életet, mint az Istenben való hitet." Németország. Prágai Jeromos börtöne. Konstáncz németországi város nemsokára elveszti egyik történelmi nevezetességű épületét. Bontják ugyanis a Jeromos-házat, mely a régi Sz. Pál-templom falához volt építve. Ennek a tornyát még ma is a hussziták tornyának nevezi a nép. Ez a torony ugyanis az üldözött hussziták menedékhelyéül szolgált az üldözések idejében. Az épület falába illesztett emléktáblán olvashatni, hogy Prágai Jeromos, Huss János barátja és útitársa ide volt bezárva a konstánczi zsinat alkalmával 1414-ben. Több mint egy évig sanyargatták itten.' Nem is szabadult soha ki, mert 1416 május 30-án máglyán égették el. Az intranzigens és a türelmes r. katholikusok. Németországban jelenleg két táborra oszoltak a r. katholikusok. Az egyik tábor a türelmetlenség zászlaját lobogtatja, mely nem akar tudni a protestantizmusról és az ellen minden fegyvert megragad. Ennek a tábornak a vezére Kopp bíboros. A türelmesebb sereg vezető férfia Fischer kölni bíboros. Ezek nem akarnak a felekezetek között egyenetlenséget szítani, hanem békés úton óhajtják a vallási, politikai és társadalmi kérdéseket megoldani. Fischer bíborost nemrég Rómába hívták, hogy álláspontját tisztázza. Sikerült neki a pápai átok elől megmenekülni. Azért is ellenfelei most még nagyobb erőfeszítéssel dolgoznak ellene. Legutóbb egy füzetet adtak közre, melynek ez a czime: „Köln, a német katholiczizmus veszedelme". Ebben összegezve van az ultramontánok minden érvelése. Valószínű, hogy az intranzigensek háta mögött a római kúria áll, mely még nem tartja alkalmasnak az időt, hogy nyíltan fellépjen. Különös prédikácziók. Burggraf, a brémai sz. Ansgar-templom lelkésze a télen különös prédikácziókat tartott híveinek. Beszédeinek tárgyát a német irodalom klasszikusaiból vette. Különösen Goethe Faust-ja és Iphigéniá-ja szolgált kiindulási pontjaiul. Beszélt pl. ez az ultra-liberális szónok Faust Margitjának tragikus sorsáról. Ez volt a beszéd tárgya nagypénteken. És igy tovább sorra vette a megragadóbb részleteket, hogy azok alapján feltűnést keltő, eredeti prédikácziókat tartson. Úgy látszik azonban, hogy az eredetiség örve alatt és annak kísértése mellett nagyon elveti a sulykot és erős visszatetszést szül még a liberálisabb gondolkodású brémaiak között is. Ázsia. A protestantizmus a Philippi-szigeteken. Dr. Homer-Stuntz a missziók világgyűlésén kimutatta, hogy mióta az amerikaiak bírják a Philippi-szigeteket, körülbelül három millió r. katholikus tért át a protestáns vallásra. Ez tehát csak rövid kilencz év munkája volna. A keresztyénség Japánban. A legújabb statisztikai kimutatás szerint Japánban 168 ezer keresztyén van. Ezek közül 74 ezer protestáns, 63 ezer római katholikus és mitegy 30 ezer görög nem egyesült. A protestáns egyháznak 570 misszionáriusa, 560 japán lelkésze működik. Iskoláit 87 ezer japán gyermek látogatja. 1908-ban 7749 felnőtt és 939 gyermek vette fel a keresztséget és lett tagja a protestáns egyháznak. Tíz óv lefolyása alatt 80%-m tehető az evangélikus vallás szaporulata.