Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

vértanúk vesztőhelyén. Meghagyta a feleségének, hogy azt tegyék a koporsóba a feje alá. így halt meg egy magyar missziói lelkész a törvények szerint magyar és — fájdalom — mégis annyira idegen földön. Néhány évtizede még az anyaország testéhez tartozott az a teriilet is, ma már csak a Magyar Birodalomhoz s mégis olyan idegen, mintha valami más világrészben volna. Nem úgy halt meg, mint az a misszionárius, a kit a sivatag közepén ér utol a halál, kinek a puszta homokja a szemfedője. Koporsóját a kartársak, drávántúli missziói lelkészek, tanítók és Nikinezének meg a környékének népe állotta körül nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül. A kik számára annyi szeretet élt a szívében, a míg dobogott, mindannyian adóztak emlékezetének egyegy könnycseppek Mikor e sorokat írom, az én szemeim is megtelnek könnyekkel. Jertek, lelkésztársaim! Ha késve is, hullassunk egy forró kartársi könycseppet a Jánosi szelídségű lélek és a rajogva szerető szív felett. Hisz, ha később lett is a miénk, kevesen szerették úgy a sokat szenvedett Magyar Siont, mint ő és aligha voltak annak nálánál hívségesebb szolgái. Hullajtsunk egy-egy könnycseppet, tán megérzi ott a messze távolban is, hol oly híven őrizte a reája bízottakat . .*. A reája bízott kevesen csodálatosan hív volt; az Úr bizonyára sokra bízta azután az 0 mennyei hajlékában. Nem baráti szeretet és elfogultság, hanem a legszentebb meggyőződés mondatja vélem: ha sok ilyen hűséges önállóság lenne Magyar Sionunknak, mint az elköltözött volt az alatt a néhány év alatt, míg a miénk volt, újra hatalmas, erős és a nemzet lelke tudna lenni kálvinista egyházunk, mint az elnyomatás hosszú, sötét éjszakájában volt! Dr. K. I. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A nagynémet-szentmihályi ev. gyülekezet Schmidt János szomolnoki lelkészt hívta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. Az erzsébetfahai ref. gyülekezet, új harangjainak felavatásával kapcsolatban, folyó hó 20-án iktatta be hivatalába új lelkészét: Szinok Zoltánt. A beiktatást Mády Lajos esperes végezte. — A budapesti skót misszió második angol lelkészét: Campell Jamest szeptember 9-én iktatja be liivatalába dr. Wells James, a skót egyesület szabad egyház elnöke. Kerületi és megyei választások. A tiszáninneni ref. egyházkerület gimnáziumi zsinata képviselővé Csontos Józsefet választotta meg. Szavazást ejtett meg a kerület egy lelkészi rendes és egy világi pót-zsinati képviselői tisztre is, a jelöltek közül azonban egyik sem nyerte meg az általános szavazattöbbséget. így szűkebbkörü szavazás rendeltetett el, a tanácsbiróságra Czinke István és Idrányi Barna, a zsinati képviselőségre Csabai Pál és Bálint Dezső, illetve dr. Puky Endre és Bárczay László között. — A pápai ref. egyházmegye lelkészi tanácsbirájává Seregély Bélát, világi tanácsbirájává Körmend;y Bélát, tanítóképviselőjévé Szeremley Lajot választotta meg. — Az őrségire?, egyházmegye Csukás Endrét lelkészi, Kovács Gyulát világi tanácsbiróvá, dr. Korbay Károlyt világi jegyzővé választotta meg. Lemondás a gondnokságról. Tóth János, volt vall. és közokt. államtitkár, a hevesnagykunsági ref. egyházmegye gondnoka, lemondott állásáról; az egyházmegye azonban felkérte lemondása visszavonására. Egyházi aranykönyv. Dr. Fischer Gyula, a nagygyőri ev. egyházközség nj felügyelője, hivatala elfoglalása alkalmából 10,000 koronás alapítványt tett az egyházközség javára. Egyházmegyei ülések. A csanád-csongrádi ev. egyházmegye augusztus 4-én gyűlést tartott Szegeden. A gyűlés örömmel értesült az esperesi jelentésből az egyházmegye valláserkölcsi viszonyainak kedvező állapotáról. Letárgyalta és elfogadta a tanítók szolgálati pragmatikájára ós képesítő vizsgálataira vonatkozó szabályrendelettervezeteket ; aktuálisnak jelentette ki egy tanítónőképző felállítását; a segélyegyletek egyesítésére és az egyet, tanügyi előadói állás szervezésére vonatkozó javaslatok azonban nem nyerték meg a gyűlés tetszését. Megszüntették azt a gyakorlatot, a mely szerint a hódmezővásárhelyi ref. főgimnáziumon az ev. tanulókat a ref. vallástanár részesítette vallástanításban, s utasították az ev. lelkészt a vallástanítás átvételére. — A békési ev. egyházmegye augusztus 9-én rendkívüli gyűlést tartott Szarvason, a melyen a szarvasi gyülekezet magyar- és tótnyelvű istentiszteleteinek vitás kérdését tárgyalta s abban az egyházközség határozatát hagyta jóvá. Következő egyházmegyei ülések. A kecskeméti ref. egyházmegye szeptember 5—6. napjain tartja közgyűlését Czegléden. Szeptember 4-én délután a tanügyi bizottság tartja ülését; szeptember 5-én délután pedig a bíróság tartja meg tárgyalásait. — Az alsózempléni ref. egyházmegye szeptember 12-én Sárospatakon tartja meg őszi közgyűlését. — A vértesaljai ref. egyházmegye szeptember 12-én délelőtt 7s10 órakor tartja közgyűlését Székesfehérváron, a vármegyeház dísztermében. Az előző napon, szept. 11-én délelőtt ugyanott egyházi értekezlet lesz, a melyen Varga Sándor iváncsai lelkész „Legsürgősebb belmissziói feladataink" czímen előadást tart és több közérdekű ügy kerül megbeszélésre. Ugyancsak 11-én délután a bizottságok üléseznek. A bírósági ülés 12-én délutánra van kitűzve. Lelkészi értekezlet. A bodrogközi ref. lelkészek augusztus 10-én Nagygéresen tartották meg értekezletüket. A megelőző istentiszteleten Karászi Benő imádkozott és prédikált. Olbey János elnök megnyitó beszé'dében több fontos ós időszerű kérdést (a klerikálizmus, reverzálisok, Özvegy-árva-gyámintézet) vetett szőnyegre, a melyek felett élénk eszmecsere indult meg. Janka Károly felolvasást tartott, a melyben komoly aggodalmait fejezte ki a felett, hogy egyházi életünk és intézményeink annyira az állam támogatására vannak alapítva, hogy annak megvonattatása végzetessé válna reánk. Pedig ez a veszedelem talán nincs is olyan távol, mint sokan gondolják. Szükség volna tehát, hogy anyagi alapjainkat más fundamentumokra fektessük, a míg nem késő. Miskolczy Endre költeményt olvasott fel; azután pedig indítványokat tárgyaltak. Janka Károly közös iíj. egyesületi alapszabályok-szerkesztésére, továbbá az egyházmegyei ügyész kötelességeinek körülírására, Sütő Kálmán az új iskolai törvények által támasztott vitás ügyekre nézve utasítások kiadására, ifj. Bálint Dezső a konfirmácziónak a 14-dik életévre kitolására nézve tett indít-