Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-06 / 32. szám
Az 1909-ben előfordult halálesetek közül 457,786 az anyaországra, 69,012 pedig a társországokra esik. A halálesetek számbeli emelkedése kizárólag az anyaországban észlelhető, míg a társországok mórlege 600-al jobb az 1908. évinél. A halálozásoknak országrészek szerinti megoszlása nagy eltéréseket nem mutat. Legjobb az arány ezúttal is a Duna jobb partján — ezer lélekre 23'2 —, legrosszabb a Tisza balpartján — 26 5 —, a többi e kettő között váltakozik. Törvényhatóságok szerint vizsgálva az arányokat, legmagasabbat Szabadka (34*8) és Pancsova (31'3) törvényhatósági jogú városokban, továbbá Ugocsa (30'3) és Csik (30'0) vármegyékben találunk; Pancsova kivételével valamennyinek a születési aránya magasan fölötte áll az illető országrészek arányának, a mi bizonyságot tesz a születések és halálozások közötti összefüggés mellett, mert ha sok a születés — nagy lévén nálunk a gyermekhalandóság — sok a halálozás is. Legkedvezőbb az arányszám az anyaországi törvényhatósági törvényhatóságok körül Budapesten (17*3), Sopron (17*8), Selmecz és Bélabánya (18'8) törvényhatósági jogú városokban, továbbá Besztercze-Naszód (20*9) és Somogy (21*2) vármegyékben. A városok magasabb halálozási arányát az a körülmény magyarázza meg, hogy a nagyobb forgalmú városi kórházakban elhalt idegen illetőségűek és a talált hullák az illető város halottai közé számíttatnak. Ennek a zavaró körülménynek a kiküszöbölésével, vagyis az ilyen halottak leszámításával, az első helyen áll Budapest 14*9, Sopron 16*4, ötödik helyen Miskolcz 18'9, azután Kassa 19 0; tizenharmadik helyen Debreczen 2T5, tizenötödik helyen Pozsony 2T6, azután Kolozsvár 21*6, legutolsó helyen Szabadka 34*1. Legfeltűnőbb a halálozási arány javulása Selmecz- és Bélabánya (24'3-ról 18'7-re), továbbá Kassa városban (22'7-ről 19'0-ra). A halálozási viszonyok javulását vagy romlását nálunk rendesen a gyermekhalálozások döntik el. Statisztikánk a 7 éven aluli gyermekek kötelező gyógykezelésére való tekintettel a gyermekhalálozások horhatárát a hetedik életévig tolta ki. Ha ezt figyelembe vesszük, látjuk, hogy a fenti tétel valóban igaz, mert a halálozások számánál tapasztalt 10,670 főnyi emelkedést kizárólag a gyermekhalálozások nagy növekedése okozta. A 7 éven aluli korban elhaltak száma az előző évnél idősebb korú halottak száma 4617-tel kevesebb, s különösen az egy éven aluli halottak száma növekedett, úgy az anyaországban, mint a társországokban. Az anyaországban 1909-ben az összes halottak 31'3%_ a ; a társországokban 30'6°/<ra volt az egy éven aluli. A legnagyobb gyermekhalandósággal a Tisza-Maros szögén (száz élveszülöttre 37'6), a legkisebbel pedig a Duna jobb partján (301) találkozunk. A törvényhatóságok között a szélsőségeket egyrészt Torontál (40" 1) és Szabadka (44"4), másrészt Besztercze-Naszód (25*1), továbbá Selmecz- és Bélabánya (22-5) képviselik. Hitfelekezet szerint a gyermekhalálozás az anyaországban legnagyobb veszteséget okozott a görög keletieknek, kiknél száz élveszíilöttre 38'0 hét éven aluli halott esett; legkisebb volt a gyermekhalálozás az izraelitáknál (19*50 /0 ). Nemzetiség szerint legrosszabbul állnak e tekintetben a szerbek (45*7), legjobban a tótok (31*1).; a magyarság e tekintetben az ötödik helyre került. Nem szerint ezúttal is nagyobb volt a férfi-, mint a nőhalottak száma, á mely különbség azonban csak a 7 éven aluliaknál volt meg, a mennyiben itt 17,596-tal több fiú halt meg, mint leány, míg a 7 éven felülieknél a nők többlete 4030, a mely adatok azt a régóta észlelt jelenséget bizonyítják újra, hogy a férfiak halandósága a gyermekkorban, viszont a nőké a későbbi korban nagyobb. A népszámlálási aránynál az anyaországban a gör. kel., valamint a különböző szertartású katholikus hitfelekezetek vannak erősebben képviselve a halottak között, a társországokban pedig a görög keleti és a görög kath. hitfelekezetek. Nemzetiségeink közül az oláhok, szerbek és horvátok szerepelnek az anyaországban kedvezőtlenebb halálozási arányszámmal, a társországokban pedig a szerbek, horvátok és tótok. A magyarságnak halálozási aránya'amott 5T7% (1908-ban 5T0%), emitt 2*7% (2*9%). Még tisztább képet ad a hitfelekezetek és nemzetiségek halálozási viszonyairól az ezer lélekre eső halálozási arány. Esett ugyanis ezer lélekre halálozás Magyarországon : róm. kath. 25'1 (25*9) [24*0] (a ( ) zárjelben levő számok Horvát-Szlavonországokra vonatkoznak, a [ ] zárjelben levő szám a birodalmi arányt mutatja), görög kath. 26*9 (27*9) [26*9], ref. 24*4 (19*3) [24*4]. ág. h. ev. 22*8 (24*5) [22*2], gör. kel. 28*7 (28*9) [28*7], unit. 23*4, (—) [23*4], izraelita 14*8 (12*9) [14'7]. Magyar 24-0 (1*58) [23*9], német 23*2 (19*8) [22*9], tót 25*0 (27*7) [25*0], oláh 27*5 (-) [27*5], rutlién 24*9 (29*8) [25*0], horvát 25*7 (26*3) [26*2], szerb 34*5 (28*6) [310], egyéb 27*6 (16*6) [25*5]. A hitfelekezetek között, mint eddig is, az izraelitáknál találjuk a legkedvezőbb arányt, viszont a legrosszabb a görög keletiek halandósága. 1909-ben a halálozásoknak csak 56'9%-ában állapította meg az orvos a halál okát (1908-ban volt 56*2%) s orvosi kezelésben részesült az anyaországban 56'1%» míg a társországokban csak 27*0% • Nagy még e téren a mulasztás, sok még a teendő. A halálokok között jelentékeny számmal szerepelnek a fertőző betegségek, a melyek az összes halálozásnak 24*6%*a t teszik a Magyarbirodalomban; az anyaországban 24'0%5 a társországokban pedig 28*6% ez az arány. Ezek az arányszámok az 1908. évhez viszonyítva a Magyarbirodalomban ós a társországokban némi javulást mutatnak (1908-ban: 24*7 és 29'4°/o)? m ig a z anyaország arányszáma változatlan maradt. A fertőző betegségek sorában most is a gümökór áll első helyen, a mely az anyaországban 64,807, a társországokban pedig 11,147, a birodalomban tehát 75,954 emberéletet oltott ki. Ennél a betegségnél fokozatos csökkenéssel találkozunk már évek óta s most is úgy abszolút számban, mint viszonylagosan kedvezőbb a helyzet 1908-hoz képest, a mennyiben a gümőkórban elhaltak
