Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-06 / 32. szám

PROTE TANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz.. a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak : Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Klófizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak: Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Elet Könyvéből: Isten nemzetsége vagyunk. V. J. — Vezérczikk: Külföldi vendégeink. Dr. K. I. — Kecske mét — Messina. Balogh Ferencz. — Könyvismertetés: Varga Zsigmond: Vallásos világnézet és történeti kutatás. Nánay Béla. — Belföld: — Az ország 1909. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. Homola István. — Misszióügy: A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség V. nyári konferencziája. Ifj. Benkö István. — Külföld: Németországi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Szerkesztői üzenetek. — Pályázatok. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Isten nemzetsége vagyunk. — A fajok londoni világgyűlése alkalmából. — miképen a ti költőitek közül is mondották némelyek: Mert az ő nemzetsége is vagyunk." Ap. Csel. 17.s

8

. Pál merész igéket hirdet a faji és nemzeti kiválóságukra büszke athéneieknek. A görögnek és a zsidónak, az árjának és a sémitának egy nemzetséghez, az Isten népéhez való tartozását hirdeti. Felülemelkedik a zsidó faji, nemzeti és vallási sziikkeblűségen és elfogultságon, de épen úgy a görög nemzeti elbizakodottságon és elzárkozottságon is. A faji és nemzeti különállással és ellenségeskedéssel szemben szószólója a világnemzet, vagy a nemzetközi embertársadalom nagy gondolatának. Szószólója a keresztyénség nemzetközi szellemének, világvallási igényének. A pogány költő lelkesült énekére, képzeletének nagy álmára hivatkozik, mikor az egy Istennek, az egyetemes váltságnak és a Jézus Krisztusban való általános üdvösségnek nagy evangéliumával akarja meghódítani az ismeretlen isten ingatag lelkű imádóit. És Pál világapostoli munkájának kétségtelenül óriási része volt abban, hogy a Jézus Krisztus vallása, a keresztyénség, világvallási jellegét kifejlesztette, az akkori világot hősies küzdelmek árán meghódította és az egész világ meghódítására irányuló nagy munkát ma is legfelségesebb feladatának tartja. Nagy elméleti és gyakorlati nehézségei lehettek és voltak Pálnak. De mik mindezek azokhoz az óriási nehézségekhez képest, a melyekkel a 20. századbeli keresztyénségnek és emberiségnek kell megküzdenie ? 1 A 19. század a nemzeti eszmét vitte bele az emberiség életébe. Ez az eszme eddig ismeretlen küzdelmet és fejlődést hozott létre az államok politikai és társadalmi életében ós az emberiség nemzetközi viszonylataiban. Az utolsó száz év nagyarányú tudományos kutatása eddig ismeretlen éles világításba helyezte a fajok kérdését. A különböző emberfajok tényleges megismerése a közöttük levő életbevágó különbségeket ós ellentéteket napfényre hozta. Az emberiség állami, társadalmi, tudományos és egész közművelődési életének új nagy problémái állottak elő, a melyeknek megoldásával az emberiség legjobbjai foglalkoznak. v A nemzetközi diplomáczia, az interparlamentáris unió, a békekongresszus, a nemzetközi közgazdasági, tudományos, irodalmi, művészeti és közművelődési társulatok és gyűlések: mind-mind ezeknek a nagy problémáknak a megoldására tett részletkísérletek. Az emberiség, közelebbről a keresztyén emberiség vallásos életére is nagy hatást gyakoroltak a nemzet és faj előtérbe jutott fontos problémái. A különböző keresztyén egyházak ós felekezetek egymáshoz való közeledése, együttes tanácskozásai és alkalmi vagy állandóbb jellegű szövetkezései: szintén a faj- és nemzet-problémának a megoldására és a keresztyénség világvallási hivatásának megvalósítására tett nemes kísérletek. A keresztyénség világmissziói munkája egyfelől, a különböző vallási irányzatok világgyűlése másfelől a faj- és nemzetközi vallásos egyesülés hatalmas lépései. A most lezajlott londoni faj-kongresszus ismét megragadó erővel ráirányítja az emberiség s vele együtt a keresztyénség figyelmét is ezekre az óriási problémákra és ezekre a roppant feladatokra. A fajkülönbséget nem venni számba, a benne rejlő nehézségeket figyelmen kívül hagyni vagy felületesen elsimítani: teljes lehetetlenség. Az európai indogermánnak és ural-altájinak, az ázsiai japánnak és hindunak, az afrikai négernek és az amerikai indiánnak fontos különbségei nagy vízválasztó-hegyek gyanánt állanak a különböző fajok állami és közművelődési, szellemi és vallásos