Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-09 / 28. szám

dig csak a hazai viszonyokat szidják s a külföldieket egekig magasztalják. A felköszöntők során ismét a magyarok kedves nesztora, Könyves Tóth Kálmán beszélt nagy lelkesedéssel, poharát a Stipendium gondnokságára ürítvén. A német részről elhangzott számtalan felköszöntő közül érdemes kiemelni Röhrich potsdami udvari lelkészét, a ki igen rokonszenves hangon emlékezett meg a magyarokról és a magyar és német protestáns lelkészek közelebbi érintkezésének szükségességét hangsúlyozta. Beszédében érdekes volt az, hogy még 25 év múlva is idézni tudta Eötvös egy költeményének néhány sorát, a melyet még az ő idejében Utrechtben élt magyar ifjaktól tanult. 22-én a Stipendium gondnokságának szívességéből az egész társaság kirándult Amsterdamba s onnan külön hajón a Zuidersee-re és Marken szigetére. Ez a vidék Hollandia egyik legérdekesebb része. Itt láthatók a legérdekesebb népviseletek. A falvakat jórészt halásznépség lakja, a mely még mindezideig megtartotta őseinek szokásait, életmódját és viseletét. Este 6 órára visszatértünk Amsterdamba és Krasznapolszky híres éttermében bucsúebédhez ültünk. Még egy pár pohárköszöntő hangzott el s este kilencz órakor mindnyájan visszajöttünk Utrechtbe, a hol az állomásnál végleg eloszlott a társaság. Elbúcsúztunk egymástól, abban a reményben, hogy 25 vagy 50 év múlva újra találkozunk. Áz egész úton különben sok szó esett a magyar és német papság közelebbi érintkezésének módjairól és lehetőségéről. Röhrich udvari lelkész magánbeszélgetéseink folyamán is készséggel válalkozott arra, hogy német lelkészekből társaságot szervez a végre, hogy Magyarországot meglátogassák. Rendkívül bő alkalom nyílott arra is, hogy hazai egyházi viszonyainkról tájékoztassuk őket. Temérdek félreértést és balvéleményt sikerült így eloszlatni. De be kellett látnunk, hogy mindez nem elég. Arra kellene törekednünk, hogy csakugyan személyesen győződjenek meg hazai egyházi viszonyaink jelenlegi helyzetéről. Igazán nagy kár. hogy oly kevesen jelenhettünk meg Utrechtben az ünnepélyen. De még nagyobb kár, hogy figyelmesség tekintetében a néni etek felülmúltak bennünket. A császári kitüntetés nem tévesztette el hatását Utrechtben, különösen természetesen azoknál a profeszszoroknál, a kiket a kitüntetés ért: Dr. Valeton-i\k\ és Dr. Van Veen-nél. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy ezt a hibát jóvá többé nem tehetjük. Sőt, egy érdekes körülmény épen egyenesen kezünkre játszik. Az ünnepélyek végeztével ugyanis kiderült az, hogy az egész jubileumot tulajdonképen 5 hónappal korábban rendezték, mint kellett volna. Hogy ez miért történt, arra nézve nem akarom itt a különféle verziókat felsorolni. Nekünk most elég annak a ténynek a megállapítása, hogy az egész ünnepélynek tulajdon képen csak a következő 1911/12. isk. évben lett volna ideje. Úgy, hogy e szerint még nem késtünk el azzal sem, hogy az utrechti theol. fakultás dékánjának és Dr. Valetonnak személyét legfelsőbb helyen kitüntetésre ajánlja a magyar kormány. Ezzel tartozunk Hollandiának s lerójjuk tiszteletünket és hálánkát az utrechi egyetem iránt, mely évszázadokon keresztül papokat és tanárokat nevelt a magyar ref. egyháznak. Reméljük, hogy a magyar ref. egyház vezető férfiai is belátják e figyelmesség jelentőségét s az üdvözlő irat megküldése mellett ily módon is igyekszenek ápolni azt a jó viszonyt, mely a holland és magyar ref. egyház között mindezideig fennállott. Utrecht, 1911. június. Sebestyén Jenő. IRODALOM. Az „Igehirdető" f. évi július havi füzete a következő tartalommal jelent meg: Jancsó Sándor nagyenyedi ref. lelkész: Az igaz gyöngy. (Vasárnapi.) — Schád Boldizsár lajoskomáromi ev. lelkész : Mi szükséges az irgalmasság gyakorlásához ? (Vasárnapi.) — Varga Antal bátkai ref. lelkész : Föld, örülj ! (Aratási.) — Zábrák Dénes soproni ev. lelkész. Mulasztásaink. (Vasárnapi.) — Melkó István vasmegyeri ref. lelkész: Élj az idővel! (Nyári.) — Smicl István rozsnyói ev. lelkész: A szoros kapu. (Vasárnapi.) Anonymus ref. lelkész: Vetés és aratás. (Nyári.) „Vasárnap délután" czímű gyakorlati lelkészi folyóirat 8-ik száma Ágoston Sándor ref. lelkész szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg: Egészségtelen vizek (közönséges). — A kedves áldozat (aratási úrvacsora után). — Idegen nyelv (közönséges). — Istennek hatalma (közönséges). — Minden beszédhez a tartalomnak megfelelő elő- s utóima van mellékelve a hozzáillő elő- s utóének megjelölésével. Megrendelhető Ágoston Sándor ref. lelkésznél Kórógy (u. p. Gabos), Szerém m. Az adventtől kezdődő évfolyam visszamenőleg is kapható. Előfizetési ár: 3 korona. EGYHÁZ. Baltazár Dezső dr. püspök üdvözlése. A szavazatok felbontása után Dégenfdcl József gróf a legközelebbi vonattal kiutazott Hajdúböszörménybe, hogy a megválasztott püspököt, elnöktársát üdvözölje és vele a közelebbi tennivalókat megbeszélje. Egész nap sürgöny sürgöny után jött. Mindenfelől siettek üdvözölni az új püspököt. Az üdvözlők közt első volt Szabolcsba Mihály, a ki két táviratot is menesztett. Az egyházi méltóságok közül senki se maradt el. Ritkán keltett választás szélesebb körű érdeklődést és ritkán követett nagyobb elégedettség választást, mint a mostanit. Csak a böszörményiek nem örülnek, mert elvesztik szeretett lelkipásztorukat, mert régi szokás szerint a püspöknek debreczeni papnak kell lenni. Kendkívüli egyházkerületi gyűlés. A tiszántúli egyházkerület új püspökét beiktató közgyűlés aug. hó 15-én fog megtartatni. Aug. hó 8-án lesz az igazgatótanács értekezlete, a melyen a debreczeni egyetem ügye kerül tárgyalásra. Lelkészegyesület értekezlete. A kaposvárvidéki lelkészegyesület Somogykutason tartotta meg értekezletét. A gyűlés istentisztelettel kezdődött, melyen Szabó Bálint hetesi lelkész mondott egyházi beszédet. Mozsonyi Sándor kadarkuti lelkész elnöki megnyitóját osztatlan