Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-09 / 28. szám

gyón kívánt táplálék élvezéseért, be fogjuk látni, hogy az érzékeknek tett hasonló szolgálat cseppet sem hat buzdító] ag reánk, sőt újabb bűnök kiinduló pontjává lesz. Monod Lipót után francziából: Horváth Lajos. Prohászka püspök meghátrálása. Július 2-án jelent meg a székesfehérvári püspök ezidei IV. számú pásztorlevele. Ebben, miként az előzetes hírekből is gondolhattuk, a legteljesebb mértékben meghódolt Bóina nagy feltűnést keltett, súlyos ítélete előtt. Pásztorlevelének erre vonatkozó része szó szerint így hangzik: Az „Acta Sedis Apostolicae" június 6-án kiadott 8. számában olvasom, hogy az Index-Congregatio „Az intellektualizmus túlhajtásai" s „A modern katholicizmus" cz. műveimet, nemkülönben a „Több békességet" cz., az Egyházi Közlönyben megjelent karácsonyi czikkemet kárhoztatta és indexre tette. Mivel mi legfőbb tanító tekintélynek a római szentszéket valljuk és központi szerveinek, a milyen az Index-Congregatio is, tételeit s irányításait engedelmességgel fogadjuk: azért én is kötelességet teljesítek, midőn a szentszék ez ítéletének alávetem magamat s az igazság és a tévelyek mai harczában készséggel s tisztelettel fogadva a legfőbb tanító ítéletét és irányítását, a müveket a könyvpiaczról is visszavonom. Bíz ez szomorú végső akkordja egy nem közönséges arányokat öltő, fényesnek Ígérkező s az Evangélium minden igaz híve részéről egyaránt rokonszenves fogadtatásra talált „apostoli" munkásságnak. Mi, a kik ismerjük a római egyház világát, előre tudtuk, hogy mi sor vár Prohászka munkáira. Minket nem lepett meg, a mikor hallottuk, hogy a merész szavú püspök egyes munkáit indexre tették, hiszen másféléve is, meg féléve is megírtuk azt előre. Már Lapunk 1910. évfolyamának 67-ik lapján azt írtuk : „A jezsuiták — úgy hallottuk — már több ízben megfenyegették, hogy ha nem hagy fel újítási törekvéseivel, munkáinak kritikusabb helyeit lefordítják latinra és elküldik Rómába ... S vájjon lehet-e kétségünk, hogy mi lesz Rómából a válasz? ... A „vakmerő" újítókra ma már nem várakozik se Husz Jánosnak, se Savonarolának máglyája, se Breseiai Arnold borzasztó halála : egyszerűen leintik, lehetetlenné teszik őket Rómából. Nem kell prófétának lennünk, hogy lássuk: ez lesz Prohászka Ottokárnak is a sorsa!" Ennek az évfolyamnak a 3. lapján is a kiátkozott karácsonyi czikkről szólva, azt írtuk: „Több okunk van reá, hogy kíváncsian várjuk Prohászka püspök újabb karácsonyi czikkének a hatását. De nem igen merünk optimisták lenni; sőt több okunk van a kétkedésre. Bár nem kívánjuk, de alighanem úgy lesz, hogy Krisztus ügyéért küzdő lelkének nemes eszméinél több eredménye lesz annak a feljelentésnek, a melyet nem ugyan a jezsuiták, de bizonyára az ő befolyásuk folytán, egy esztergomi tanár tett ellene „modernizmusa miatt'4

Rómában." íme mindezt előre láttuk, csak az iránt voltunk bizonytalanságban, hogyan fog Prohászka viselkedni? Ebben csalódtunk. Őszintén szólva, többre becsültük a lelkierejét. Azt hittük, csontjaiba rekesztett égő tűz készteti szólásra szerte az országban és kiderült, hogy csak — görögtűz! Azt hittük, hogy benne is van valami Péter és János apostol lelkéből s ő is oda tudja vágni a papi fejedelmeknek : „Nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk." Akkor tűnik ki, hogy ki az igazi nagy lélek, a mikor valamely eszméért áldozatot kell hozni: rangról, hatalomról vagy magáról az életről is le kell mondani. Az első századok vértanúi, az előreformátorok: egy Savonarola, egy Husz János voltak nagy lelkek, a kik a máglya tüzétől sem tántorodtak meg 1 A reformáczió ezer meg ezer mártírja és a mi vértörvényszékre, gályákra hurczolt hitvallóink voltak nagy lelkek ! Prohászkára nem várakozott mindez, mi mégis kétségeskedve néztünk reá, hogy meg tud-e erősen állani, ha Róma fölemeli tiltakozó szavát? Ez jutott kifejezésre a másfél éve írt czikkiink végén is, melyet néki is elküldöttünk: „S vájjon ha látni fogja, hogy eszméi süket fülekre találnak, sőt az ellenkezés szava zúg majd felé főpaptársai és Róma részéről is, lesz-e elég ereje a következményeket is levonni avagy újból — zarándoklást vezet majd Rómába, mint a mikor a pápa a modernizmus ellen az encziklikát kiadta? Ez a kérdés!" Már nem kérdés többé! Pásztorlevele bebizonyította, hogy az Index-Congregatio ítélete elnémította benne még Pál apostol szavát is: „A szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával!" Pásztorlevele bebizonyította, hogy mennyire csalódtunk, a mikor azt hittük, hogy igazi nagy lélek s Őt is komolyan lehet venni! Dr. K. I. ISKOLAÜGY. Vallástanítás az iparostanoncz-iskolában. Új Magyarország fejlődik, a melynek czéljai és értékei mások lesznek, mint a maiak. Ennek gerincze az iparosság lesz, mert a munka értéke a kellő magasságba emelkedik. Nemcsak önző érdekünk, hanem a vallás feladatának érzése is parancsolja, hogy az iparos osztállyal többet foglalkozzunk, mint eddig tettük. Épen azért szervezkedett az vallásellenes alapon, mert a vallás nem törődött vele, azután pedig ellene fordult. S most ingadozunk és téves utakat keresünk, hogy a hibát helyrehozhassuk. Zavarunkban eszünkbe sem jut az iskola. Pedig a felnőttekkel vitatkozni lehet, de meggyőzni őket csak ritkán sikerül. Kiforrott gondolkozásnál az érv csak