Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

még mind ez ideig ellenszenvvel viseltetnek, szelidséggel nyerjék meg a jó ügynek. Világosítsák fel Őket azokra a pontokra vonatkozólag, melyeket az állami iskolák tankönyveiben a papok kifogásolnak és mutassák meg nekik, hogy az állam igazi tárgyilagossággal állította össze a tananyagot. A miniszteri körlevélről, melyet jó szándék sugalt, a köztársasági lapok elismerőleg nyilat­koznak és remélik, hogy ezek után kevesebben lesznek azok, a kik az állami iskolákat vallási szempontból támadják. Vallási szabadság Madagaszkárban. Escande, a madagaszkári franczia misszió elnöke hosszabb kihallga­táson volt a sziget új főkormányzójánál Piquiénél. Kérte, Escande a kormányzót, hogy helyeztesse hatályon kívül azokat a rendeleteket, melyeket elődje hozott a misszió elnyomására. Szabad legyen újra megnyitni a templomo­kat, melyeket az bezáratott, tovább építeni és kijavítani azokat az egyházi épületeket, melyeket eltörölni igyeke­zett. Szabad legyen a templomon kívül is egyesületeket alapítani ós összejöveteleket tartani és az iskolaügyet tovább fejleszteni. Piquié nagy jóindulatot tanúsít a misszió iránt és a kérések legnagyobb részét maga is indokoltnak tartja és megígérte, hogy működésével az okozott sérelmeket jóvá fogja tenni. Oroszország. lliodor barát hatalmaskodása. Iliodor, orthodox val­lású szerzetes újabban egész Oroszország figyelmét magára vonta. Még csak 25 éves, fanatikus, nagyon művelt ember, elragadó ékesszólással beszél, a tömeg vakon követi; különben a népet nem zsákmányolja ki, személyét illetőleg igen szerény. Naponként rengeteg pénzösszeget juttatnak kezébe, melyet a szegények kö­zött szokott szétosztani. Húsz éves korában már a leg­előkelőbb helyeken alkalmazták elöljárói, hogy védje az orthodoxiát ós hogy az önmegtagadásnak szolgáljon példányképül. A kormány maga is szívesen látta őt Szentpéterváron, Moszkvában és a vidék nagyobb váro­saiban. Legtöbbet mégis Zarizyában működött és itt már a tüzes vérű szónok lassanként forradalmi hangba csapott át, melynek éle a vallásfelekezeteket és a kor­mányt támadta. A kormányról azt hirdette a népnek, hogy az ördög lelke tartja megszállva. A szent zsinat elmozdította erről a helyről és csöndes zárdába küldte priornak, ámde innen néhány hét niulva a tilalom elle­nére visszatért Zarizyába. Kijelentette a tömeg előtt, hogy ezentúl nem hajlandó a zsinatnak engedelmeskedni. A zsinat nem akarta kenyértörésre vinni a dolgot és csak azt követelte Iliodortól, hogy legalább rövid időre hagyja el kedves városát és azután újra visszatérhet. Iliodor engedett és elment egy előkelő klastromba prior­nak, a mely állásában különösen alkalma nyílik a róm. kath. egyház támadására. Dr. T. 1. IRODALOM. A Protestáns Szemle f. é. 5-ik füzete a következő tartalommal jelent meg: I. Czikkek : A római katholikus autonómiáról. Dr. Zsilinszky Mihály. 2. Korunk és az anyaszentegyház. Egy budapesti. 3. A nemzetközi bojkott. Dr. Buza László. II. Belföldi Szemle. A protestantizmus és a katholiczizmus szövetsége. Sebestyén Jenő. III. Külföldi szemle. Külföldi egyházi élet. p—f. IV. Irodalmi Szemle. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A piskói ref. gyülekezet Szabó József jászkiséri s. lelkészt, — a páczini ref. gyüleke­zet Csorba Ferencz bodrog-keresztud lelkészt, — a hrasztováczi ev. gyülekezet pedig Plivelits Fülöp ottani adminisztrátort választotta meg lelkipásztorának. Új főrendiházi tag. Véssey Sándor a dunántúli ev. egyházkerület felügyelője a főrendiház igazoló bizott­ságának határozata folytán a főrendiház tagjává lett. Az új főrend további munkásságára Isten áldását kérjük s őt ez alkalomból a legszívélyesebben üdvözöljük. A tiszántúli ref. püspökválasztás dolga immár eldöntöttnek tekinthető. Azonkívül ugyanis, hogy az egy­házkerületi értekezlet mintegy „hivatalosan" is dr. Bal­tazár Dezső mellett foglalt állást s 324 lelkész és 245 világi egyén jelentette be csatlakozását, dr. Baltazár Dezső óriási többséggel való megválasztása most már bizonyosra vehető, annál is inkább, mert az ellenjelöltek egymásután vonulnak vissza a küzdelem színteréről. így Dicsöfi József egyh. kerületi főjegyző már kijelentette, hogy jelöltséget nem vállal; Sulyok István bihari esperes hasonlóképen nyilatkozott. Egyedül Szabolcska Mihály maradt még meg, a hatalmas békés-bánáti egyházmegyére támaszkodva. Június 20-án majd hivatalosan is közhírré tétetik, a mi már most is bizonyosra vehető, hogy dr. Baltazár Dezső lett a tiszántúli ref. egyházkerület új püspöke. A tiszáninneni egyházkerület tavaszi közgyűlése május 16—17-én folyt le Miskolozon, mely alkalommal úgy Fejes István püspök, mint Dókus Ernő főgondnok első ízben foglalták el az elnöki széket. A közgyűlés üdvözölte Geduly Henrik ág. ev. püspököt. Konventi rendes lelkészi taggá megválasztotta Kérészy Barnát; a Fejes István püspökké választása által megürült több­rendbeli tisztségekre szavazást rendelt el; az énekügyi­bizottság elnökévé megválasztotta Radácsi Györgyöt. Püspöki titkárrá megválasztották Lengyel Istvánt, a ki helyettes minőségben eddig közmegelégedésre vezette a titkári teendőket. Ugyanekkor fizetését is rendezték. Marton János, az egyháztörténelem rendkívüli tanára a sárospataki theol. akadémián, magántanári oklevelének bemutatása után, az igazgató tanács javaslatára rendes tanárrá választatott. A közgyűlés ezenkívül még nagy­számú kisebb jelentőségű kérdést és néhány fegyelmi ügyet intézett el. A tiszántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyű­léséről lapunk mult heti számában már közöltünk rövid tudósítást, most kiegészítjük gróf Dégenfeld József két értékes kijelentésével, melyet a közgyűlést megnyitó beszédében tett. Egyfelől ugyanis indítványozta azt, hogy az őszi egyházkerületi közgyűlés a Kálvineum megvaló­sítása fölött való örömének kifejezéséül 40—50,000 koro­nát szavazzon meg a nemes czélra. Rendkívül nagy jelentőségű volt továbbá a főgondnok részéről annak hangoztatása, hogy mily fontos dolog lenne egy diako-

Next

/
Oldalképek
Tartalom