Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-15 / 3. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára : Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Az istenfiúság reggele. V. J. — Vezérczikk : Protestáns egyház és modern világ. H. I. — Táreza: Magyar hangok a Kálvin-jubileumon. Claparede Sándor—Dr. T. I. — Könyvismertetés: Földes Béla: A szoczializmus B. Pap István. — Külföld: Svájcz, Németország, Ausztria, Svédország, Nagybritánnia és Amerika. Dr. T. I. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Különfélék. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. Az isteníiúság reggele. „És lön azokban a napokban, eljőve Jézus a galileai Názáretből és megkereszteltetek János által a Jordánban. És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni és a Lelket, mint egy galambot ő reá leszállani; és szózat lön az égből: Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm." Márk 1. 9-11. A gyermeki élet évei leperegtek. A szülői ház enyhe melege csendben növelte a serdülő fiút. Az édes anyai szeretet gondoskodása áldásosán fejlesztette. A családi körben vidámság és meleg vonzalom töltötték el szívét. Názáret társas életében a messiási remények harmatozták be s termékenyítették meg a fogékony lelket. A zsinagógában az isteni nevelés szent irataiból mennyei szellő lengette körül. A próféták és a zsoltárok fénye, tüze beragyogta s lángra gyujtá az istenes szívet. A természet színes képekkel és magas sejtelmekkel gazdagította. Az építőmesteri munka s a családfentartás gondja az élet szívrendítő komolyságával s a mindennapi élet harczában küzködő emberrel ismertette meg. Az utazások a nép helyzetét és lelkületét tárták föl előtte. A lélek titkos mélyén az Örökkévaló szellemkeze végezte a maga titkos munkáját. Mindez azonban olyan, mint egy kőfallal kerített virágoskert, a melyből csak egyetlen magas liliomszál látszik a fal fölött: a tizenkét éves fiúnak jeruzsálemi templomi története (Stalker). Olyan ebben a későbbi keletűnek tartott elbeszélésben az a fiúi bizonyságtétel, mint hajnali fényvillanás a derengő keleti égen. És jön János a maga zord bűnbánati beszédével s az eljövendő istenországra előkészítő bűnbánati keresztségével. Szava tömegeket ráz meg a Jordán partján s igaz népet tisztít az ítélő erővel jövő messiási birodalom számára. Prófétai kürtszava Názáretig harsog. Hallatára a názáreti ifjú is ott hagyja mesterségét, házát, anyját, környezetét és megy a Jordánhoz és Jánoshoz s a lelke mélyéig ható isteni szó viszi a szédületes gyorsasággal közeledő istenországa munkájában való részvételre. Ott áll a Jordán partján. Ott szorong a tolongó sokaság között. Ott tör előre Jánoshoz és... felveszi az ő bűnbánati keresztségét. Nem azért, mert megbánni és elhagyni való bűn szennyezte be s terhelte lelkét. Hiszen olyan tisztán élt, mint a kristálytiszta hegyi patak s a völgyek hófehér lilioma. Lelkét nem a mult bántotta, mint Pálnak, Ágostonnak, Luthernek és Kálvinnak, hanem a jövő foglalta le. A messiási ország, az istenországa mint fényes látomás beragyogta lelkét és vitte a jövő felé. S ha az út a felé a jövő felé Jánoson, a Jordánon s a bűnbánati keresztségen át visz : leszáll ő is a keresztség vizébe, hogy felszállhasson onnan... az istenországába. Megragadja János kemény keze. Átcsap feje fölött a Jordán hulláma. Átcsap lelkén a názáreti ház ós zsinagóga, társadalom és természet, ember és Isten-keltette minden szent élmény, emlék és erő megáradt hulláma ... Lelkében szétszakad a hajnali ködfátyol. Megnyílik fölötte a Jordán vize. A hullámokból fölemelkedőnek lelke előtt megnyílik az ég. S a megnyílt égből egyenletes biztos szárnyalással, mint egy fehér galamb, rászáll a Lélek. A megnyílt égben, a megnyílt lélekben látja azt, a ki csupa Lélek, a ki Atya. És a Lélekkel és az Atyával megteljesedett lélekben felcsendül az isteni szó : „Te vagy az én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm". A ki megtalálta a megnyílt égben, a megnyílt szívben az Atyát, az megtalálta magában is, a földi anya fiában az Isten Fiát. Nem Mária gyermeke többé, hanem az Atyának szerelmes Fia. Nem az Isten ítéletes ereje alatt nyögő boldogtalan ember, hanem az Atya gyönyörködő, boldog szeretetének fényében sugárzó Fiú!