Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

az önálló beszédekre szoktatás tekintetében is ! Senki sem állana a más szószékébe idegen írók beszédével, hanem a saját legsikerültebb alkotásait mutatná be. A több helyütt való ismételt elmondás azután lecsiszolná a be­széd szögletességeit és így a próba többszörös tüzében megedzett beszédeket nyugodtabb lélekkel bocsáthatnák lelkészeink a nyilvánosság elé. Odahaza nem mondhat­ják el beszédeiket többször, gyors egymásutánban. A szép gondolatok pedig, ha az íróasztal mellett születnek is, a szószék levegőjében nőnek életerősekké, szívekbe, lel­kekbe hatókká. íme, ezekért volna szükség nálunk is a csereprédi­kálásokra! Dr. K. 1. BELFÖLD. A vallás- és közoktatásügyi költségvetés tár­gyalása a képviselőházban. Folyó hó 19-ón vette kezdetét a képviselőházban a vallás- és közoktatási költségvetés tárgyalása. Az alábbiakban, tömören összefoglalva, adjuk a beszédek tartalmát, hogy lássuk, mi a miniszter programmja, melyek azok a vallási és kulturális kérdések, a melyek a képviselőház tagjait foglalkoztatják, s milyen szellem az, a mely a törvényhozókat eltölti. Mindezek felől jó tájékozást szereznünk, hogy láthassuk, vájjon a reánk, protestánsokra nézve fontos ügyek megoldásában mit várhatunk a kormánytól és a törvényhozástól. A költségvetést, mint előadó, Kammerer Ernő ter­jesztette elő és ismertette. A tárcza költségvetése, a mely harminczezer korona hijján száz millióra rúg, hat százalékát képezi az állam költségvetésének és felül­haladja a belügyi, földmivelésügyi és honvédelmi tárczák költségvetését. A költségvetés 8.415,000 koronával emel­kedett az idén. Belőle 10'1% esik a vallásügyi, 6"8 az oktatásügyi, 5'7 a közművelődési, 7"4 az adminisztratív költségekre. A közoktatásra szánt összegből a népnevelés költségeire 63, a középiskolákra 17 7, a felsőbb okta­tásra 15*5, a szakoktatásra 3'9% esik. A költségvetés ismertetése után legelőször maga Zichy János miniszter szólalt fel, hogy ismertesse minisz­teri programmját. Beszéde bevezetésében hangsúlyozta, hogy tárczája keretéből feltétlenül ki akarja hagyni a pártpolitikai szempontokat ; továbbá, hogy a magyar nemzetnek egész erejével rá kell magát vetnie a kultu­rára, mert csak ennek segítségével erősödhetik meg gazdaságilag és állhatja meg azt a nehéz nemzetközi és közjogi pozicziót, a melybe a gondviselés állította. Kul­túrpolitikájának alapelvei: a magyarság szupremacziájá­nak biztosítása, a monarchikus és a keresztyén tradicio­nális alapok megőrzése és a demokratikus haladás elő­készítése. A nemzetiségi kérdés megoldása' csak a kultúrpolitika útján lehetséges. Azért keresi a nemzeti­ségekkel a megértést, de a nélkül, hogy áldozatul dobná a magyar szupremacziára való törekvésnek még csak az árnyékát is. A nemzeti kultúrpolitikában magáénak vall minden oly irányzatot, a mely lehetővé akarja tenni minden, a nemzet igazi haladását és fejlődését szolgáló, erkölcsi tartalommal bíró erő érvényesülését; — de el­utasít minden olyan törekvést, a mely ezzel ellenkező. Tárczája egyes részleteire térve át, a tanárok és tanítók státusrendezése, fizetésjavítása és egyéb anyagi kérdéseit illetőleg a következőleg nyilatkozott. A 15 évig működött egyetemi tanárokat az V. fizetési osztályba kívánja emelni. A középiskolai tanárok óraszámemelését elejti, de a szolgálatnak 35 évre emeléséhez ragaszkodik, az új tanárokat illetőleg. A középiskolai, felsőbb leány­iskolái, felsőkereskedelmi iskolai és tanítóképezdei taná­rok státusrendezését azonnal megkezdi*és 1912-ben be akarja végezni. A középiskolai hittanárok státusrendezé­sét, miután a terv ellen kifogások merültek fel, újabb megfontolás tárgyává teszi; addig is azonban gondos­kodni kiván a hitoktatók javadalmazásáról és állásuk tekintélyének biztosításáról. A tanítók fizetésrendezése szükséges. A törvényt azonban nem kívánja ez idő szerint módosítani, hanem úgy kívánja a dolgot megoldani, hogy a tanítók lakás­segélyben részesüljenek. Segíteni kíván az óvónőkön is és nekik is pótlókot kiván adni. Az egyetemi ügyekről szólva, kijelentette, hogy egyelőre csak egy új egyetem felállítását találja szük­ségesnek. Az új egyetem, vagy az az után létesítendő egyetemek azonban állami és pedig teljes egyetemek legyenek, a melyekhez, a helyi viszonyoknak és az illetékes tényezők óhajtásának megfelelőleg, theologiai fakultások is kapcsoltatnának. Az új egyetem helyét illetőleg nem nyilatkozott határozottan ; csak annyit jel­zett, hogy a hely megválasztásánál sem az illető város által felajánlott anyagi hozzájárulás, sem az ott levő kultúrintézetek száma nem lesz előtte döntő, hanem csak a magyar nemzeti érdek. A jogi oktatás körében a hatodik félév végére egy új, harmadik alapvizsgát kíván beiktatni, a közigazgatási és a bírói kar nívójának emelése végett, s egyszersmind gondoskodni kíván az igazságügyi ós a közigazgatási tisztviselők iskolán kívüli továbbképzéséről. Nem tartja különben örvendetesnek az ifjúságnak a diplomás pályákra özönlését és inkább óhajtaná, ha a szülők a gyakorlati életpályákra irányítanák gyermekeiket. Itt a középisko­láknak is segíteniök kellene, a felsőbb tanulmányokra nem alkalmas elemnek már az alsóbb osztályokból való kiselejtezésével. A középiskolák körében az eredményt koczkáztató­nak tartja a túlzsúfoltságot, a túlterhelést és a tanítás rendszertelenségét. A túlzsúfoltságon egyfelől az oda nem való elem kiselejtezése, másfelől a középiskolák szapo­rítása segíthet. Az alsóbb osztályba legfölebb 40, a fel­sőbb osztályokba legfölebb 30 tanuló felvételét tartja czélszerűnek. A túlterhelésen a tananyag és a tankönyvek revideálása, valamint a tanítás rendszeresebbé tétele és a lehető jó tanárképzés útján kívánna segíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom