Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-28 / 22. szám

az önálló beszédekre szoktatás tekintetében is ! Senki sem állana a más szószékébe idegen írók beszédével, hanem a saját legsikerültebb alkotásait mutatná be. A több helyütt való ismételt elmondás azután lecsiszolná a beszéd szögletességeit és így a próba többszörös tüzében megedzett beszédeket nyugodtabb lélekkel bocsáthatnák lelkészeink a nyilvánosság elé. Odahaza nem mondhatják el beszédeiket többször, gyors egymásutánban. A szép gondolatok pedig, ha az íróasztal mellett születnek is, a szószék levegőjében nőnek életerősekké, szívekbe, lelkekbe hatókká. íme, ezekért volna szükség nálunk is a csereprédikálásokra! Dr. K. 1. BELFÖLD. A vallás- és közoktatásügyi költségvetés tárgyalása a képviselőházban. Folyó hó 19-ón vette kezdetét a képviselőházban a vallás- és közoktatási költségvetés tárgyalása. Az alábbiakban, tömören összefoglalva, adjuk a beszédek tartalmát, hogy lássuk, mi a miniszter programmja, melyek azok a vallási és kulturális kérdések, a melyek a képviselőház tagjait foglalkoztatják, s milyen szellem az, a mely a törvényhozókat eltölti. Mindezek felől jó tájékozást szereznünk, hogy láthassuk, vájjon a reánk, protestánsokra nézve fontos ügyek megoldásában mit várhatunk a kormánytól és a törvényhozástól. A költségvetést, mint előadó, Kammerer Ernő terjesztette elő és ismertette. A tárcza költségvetése, a mely harminczezer korona hijján száz millióra rúg, hat százalékát képezi az állam költségvetésének és felülhaladja a belügyi, földmivelésügyi és honvédelmi tárczák költségvetését. A költségvetés 8.415,000 koronával emelkedett az idén. Belőle 10'1% esik a vallásügyi, 6"8 az oktatásügyi, 5'7 a közművelődési, 7"4 az adminisztratív költségekre. A közoktatásra szánt összegből a népnevelés költségeire 63, a középiskolákra 17 7, a felsőbb oktatásra 15*5, a szakoktatásra 3'9% esik. A költségvetés ismertetése után legelőször maga Zichy János miniszter szólalt fel, hogy ismertesse miniszteri programmját. Beszéde bevezetésében hangsúlyozta, hogy tárczája keretéből feltétlenül ki akarja hagyni a pártpolitikai szempontokat ; továbbá, hogy a magyar nemzetnek egész erejével rá kell magát vetnie a kulturára, mert csak ennek segítségével erősödhetik meg gazdaságilag és állhatja meg azt a nehéz nemzetközi és közjogi pozicziót, a melybe a gondviselés állította. Kultúrpolitikájának alapelvei: a magyarság szupremacziájának biztosítása, a monarchikus és a keresztyén tradicionális alapok megőrzése és a demokratikus haladás előkészítése. A nemzetiségi kérdés megoldása' csak a kultúrpolitika útján lehetséges. Azért keresi a nemzetiségekkel a megértést, de a nélkül, hogy áldozatul dobná a magyar szupremacziára való törekvésnek még csak az árnyékát is. A nemzeti kultúrpolitikában magáénak vall minden oly irányzatot, a mely lehetővé akarja tenni minden, a nemzet igazi haladását és fejlődését szolgáló, erkölcsi tartalommal bíró erő érvényesülését; — de elutasít minden olyan törekvést, a mely ezzel ellenkező. Tárczája egyes részleteire térve át, a tanárok és tanítók státusrendezése, fizetésjavítása és egyéb anyagi kérdéseit illetőleg a következőleg nyilatkozott. A 15 évig működött egyetemi tanárokat az V. fizetési osztályba kívánja emelni. A középiskolai tanárok óraszámemelését elejti, de a szolgálatnak 35 évre emeléséhez ragaszkodik, az új tanárokat illetőleg. A középiskolai, felsőbb leányiskolái, felsőkereskedelmi iskolai és tanítóképezdei tanárok státusrendezését azonnal megkezdi*és 1912-ben be akarja végezni. A középiskolai hittanárok státusrendezését, miután a terv ellen kifogások merültek fel, újabb megfontolás tárgyává teszi; addig is azonban gondoskodni kiván a hitoktatók javadalmazásáról és állásuk tekintélyének biztosításáról. A tanítók fizetésrendezése szükséges. A törvényt azonban nem kívánja ez idő szerint módosítani, hanem úgy kívánja a dolgot megoldani, hogy a tanítók lakássegélyben részesüljenek. Segíteni kíván az óvónőkön is és nekik is pótlókot kiván adni. Az egyetemi ügyekről szólva, kijelentette, hogy egyelőre csak egy új egyetem felállítását találja szükségesnek. Az új egyetem, vagy az az után létesítendő egyetemek azonban állami és pedig teljes egyetemek legyenek, a melyekhez, a helyi viszonyoknak és az illetékes tényezők óhajtásának megfelelőleg, theologiai fakultások is kapcsoltatnának. Az új egyetem helyét illetőleg nem nyilatkozott határozottan ; csak annyit jelzett, hogy a hely megválasztásánál sem az illető város által felajánlott anyagi hozzájárulás, sem az ott levő kultúrintézetek száma nem lesz előtte döntő, hanem csak a magyar nemzeti érdek. A jogi oktatás körében a hatodik félév végére egy új, harmadik alapvizsgát kíván beiktatni, a közigazgatási és a bírói kar nívójának emelése végett, s egyszersmind gondoskodni kíván az igazságügyi ós a közigazgatási tisztviselők iskolán kívüli továbbképzéséről. Nem tartja különben örvendetesnek az ifjúságnak a diplomás pályákra özönlését és inkább óhajtaná, ha a szülők a gyakorlati életpályákra irányítanák gyermekeiket. Itt a középiskoláknak is segíteniök kellene, a felsőbb tanulmányokra nem alkalmas elemnek már az alsóbb osztályokból való kiselejtezésével. A középiskolák körében az eredményt koczkáztatónak tartja a túlzsúfoltságot, a túlterhelést és a tanítás rendszertelenségét. A túlzsúfoltságon egyfelől az oda nem való elem kiselejtezése, másfelől a középiskolák szaporítása segíthet. Az alsóbb osztályba legfölebb 40, a felsőbb osztályokba legfölebb 30 tanuló felvételét tartja czélszerűnek. A túlterhelésen a tananyag és a tankönyvek revideálása, valamint a tanítás rendszeresebbé tétele és a lehető jó tanárképzés útján kívánna segíteni.