Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-21 / 21. szám

markra dr. Szlávik Mátyást, Rozsnyóra Hornyánszky Gyula dr.-t, Iglóra Hirschmann Nándort; a dunáninneni ev. egyházkerületben Pozsonyba Pruzsinszky János dr.-t, Selmeczbányára Medveezky Lajost, a dunántúli ev. egyházkerületben Bonyhádra Kovalovszky Jánost, Felsölövöre Haitsch Samut, Sopronba Wiesinger Károlyt, az erdélyrészi ev. egyházkerületben Brassóba Moravcsik Géza dr.-t, Beszterczére Krebs Ernőt, Medgyesre Nosz Gusztávot. Nagyszebenbe Schuster Alfrédet, Segesvárra Theisz Gyula dr.-t; a kolozsvári unitárius főgimnáziumhoz Máthé Györgyöt. — A kiküldöttek között feltűnő sok az állami főgimnáziumi ós reáliskolai tanár; az állami iskolák kormányképviselői között pedig a szerzetes-tanár. Úgy látszik, hogy a kultuszminiszter középiskolai ügyosztálya itt sem jár el a kívánatos elfogulatlansággal. Pedagógiai előadások. F. hó 5-én és 6-án dr. Förster Frigyes Vilmos zürichi egyetemi tanár érdekes és tartalmas előadásokat tartott a Szocziális Missziói Társulat meghívására „a modern és keresztyén pedagógiáról" és „a társadalmi (szocziá'is) nevelésről". Előadása nyomtatásban is megjelenik. F. hó 9-én Sadler E. Mihály manchesteri pedagógia-tanár, az 1908. londoni erkölcsnevelési kongresszus elnöke a konstantinápolyi keresztyén diákgyűlesről hazajövet, a középponti tudományegyetem kupolatermében értékes előadást tartott a vallásnak a nevelésben való szerepéről. Ezekről a keresztyén pedagógiai szempontból igen fontos előadásokról a Foerster előadásainak nyomtatásban való megjelenésekor részletesebben fogunk szólani. Oláh polgári leányiskola Aradon. Az arad-egyházmegyei oláh zsinat ülésén Oncu Miklós meginterpellálta Pap püspököt az Aradon építendő oláh polgári leányiskola ügyében. Az oláhok régóta elhatározták, hogy Aradon internátussal ellátott polgári leányiskolát létesítenek. A szükséges összeg már össze' is gyűlt s most már mi sem áll útjában az iskola felépítésének. A püspök megnyugtatta a zsinati tagokat, hogy az iskola ügye rendben van és az építéshez még ebben az évben hozzáfognak. íme az oláhok is tudják, hogy mily óriási jelentősége van nemzetiségi s egyházi szempontból a vallásos szellemben vezetett nőképzésnek. Bizony rendkívül nagyjelentőségű lenne ránk nézve is, ha a sok gimnázium, általában fiúiskolák felállítása helyett most már a ref. szellemű nőnevelésért is hoznánk meg minden áldozatot. Zoványi Jenő ügye. A dunamelléki ref. egyházkerület bírósága f. hó 16-án tárgyalta Zoványi Jenő perújítási kérelmét. Az ügy előadója Mészáros János tanácsbíró volt. A bíróság a perújítási kérelmet elutasította, úgy ítélvén, hogy Zoványi Jenőnek bemutatott tanári eskü-szövege, a melyre perujítási kérelmét alapította, nem képezhet olyan újabb perdöntő bizonyítékot, a mely a konventi bíróság Ítéletének érdemi részét megdöntené, s a fegyelmi eljárásnak újból való fölvételét indokolttá tenné. A bíróság elutasító végzése ellen Zoványi Jenő a konventhez való fellebbezését jelentette be. Az újabb egyetemek ügye. A Felsőoktatásügyi egyesület f. hó 15—17. napjain értekezletet tartott az új egyetemek ügyében. Az értekezleten jelen volt gróf Zichy János kultuszminiszter is, továbbá gróf Tisza István, Berzeviczy Albert, Plósz Sándor, Balogh Jenő államtitkár, Tóth Lajos min. tanácsos és számos egyetemi tanár. Berzeviczy A. egy, legfölebb két új egyetem felállítását tartja lehetőnek. Ezek teljes egyetemek legyenek és minden felekezet számára theol. fakultásokkal legyenek ellátva, hogy felekezeti jellegű egyetemek állítása kikerültessék. Szükség volna szerinte még egy új műegyetem és egy mezőgazdasági főiskola felállítására. Grosz Emil egyet, tanár csak egy új egyetemet kíván. Goncha Győző egyet, tanár szerint több egyetem kellene; felekezeti egyetemek fölállítása közjogi nehézségekbe nem ütközik. Wlassics Gyula a csonka egyetemeknek nem barátja. Az egyetemi oktatást állami föladatnak tartja, de a felekezeti igények kielégítése mellett. Szükség volna egy új műegyetemre is. König Gyula műegyet. tanár szintén nem pártolja a csonka egyetemeket. Az egyetemeket ki kellene vinni a nagy városokból, olyan helyekre, a melyek valóságos egyetemi városokká volnának fejleszthetők. Jendrassik Jenő az új egyetemek orvosi fakultása érdekében szólalt fel. Kmety Károly egyet, tanár, Berzeviczyvel együtt, szükségesnek tartja az egyetemi törvény alkotását, a mely nemcsak az államnak adná meg az egyetemállítás jogát. Ilosvay Lajos műegyet. tanár legalább két új egyetemet tart felállítandónak; de egyszersmind megszorítandónak tartja az egyetemre lépés feltételeit. Székely István egyet, theol. tanár a jogi fakultások számát nem tartja szaporítandónak. Általános kulturális érdekből még egy, legfölebb két új egyetemre volna szükség. Az új egyetemek mellé r. kath. theol. fakultások szervezését nem látja szükségesnek, mert a budapesti is néptelen; de nem zárkózik el a prot. fakultás szervezésétől, inkább azon csodálkozik, hogy a protestánsok még eddig nem tudták ezt megnyerni. Az új egyetemek első sorban államiak legyenek, vagy ha felekezeti is lesz valamelyik, biztosíttassék az állami ellenőrzés, még a theol. fakultásra nézve is, mert nagy szükség van arra, hogy az állam még a papképzésre is befolyást gyakoroljon. A debreczeni egyetem ügyében a mult vasárnap járt Debreczenben dr. Balogh Jenő államtitkár, hogy a kerület s a város képviselőivel értekezzék. Az államtitkár azt a nézetét fejezte ki, hogy az egyetemet jobb volna a város külsőbb, levegős részén építeni, s a nagyerdő felé szemeltek ki erre alkalmas területet. EGYESÜLET. A nagybányai Kálvineum-ünnepély, mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben úgy sikerült, hogy büszke lehet reá az ORLE és a nagybányai rendezőség. Valóságos ünnepe volt ez a nap, nemcsak Nagybánya, hanem a környék egész közönségének. Anyagi eredménye is vetekszik az eddig elért legnagyobb eredménnyel, a mennyiben a tiszta jövedelem meghaladja a 3000 koronát. Illesse elismerés és hálás köszönet, úgy a rendezőséget, mint az áldozatkész közönséget, a mely felülfizetések és jegymegváltások czímén 2200 koronát juttatott a nemes czél előmozdítására! A protestáns országos árvaegylet f. hó 20-án tartotta meg 52-dik évi közgyűlését és néhai Alistáli Laky Adolf, az árvák bőkezű gondviselője arczkópének leleplezésével kapcsolatos emlékünnepélyét. A közgyűlés tárgyalta a 1910. évről szóló választmányi jelentést; megválasztotta a számvizsgáló bizottságot az 1911. évre ; megállapította az 1911. évre szóló költségirányzatot; határozott a Wagner János-féle alapítvány alapítólevele tárgyában; s az indítványok letárgyalása után megválasztotta a férfi- és. női választmányt öt évre. — A Laky Adolfünnepélyen az emlékbeszédet dr. Iíovácsy Sándor, az egylet elnöke mondotta, a mely alatt leleplezték az áldott emlékű férfiú arczképét. A clési konfirmáltak egylete szép és dicséretes munkát végzett a mult esztendőben is. A tél folyamán öt felolvasó-estélyt rendezett, ez alatt a közös czím alatt: „A szoczializmus és az evangélium." Tartott ezenkívül