Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-07 / 19. szám

közbelépni, hogy a prédikátorokat kiragadja a fanatikus nép kezeiből és a nagyobb veszedelemből. Egyházi statisztika. Olaszországban, eltekintve Róma városától, annak templomától, papjaitól és egyéb vallásos intézeteitől, összesen 306 püspöki székhely van, 5000 magasabb rangú pap, 20,500 plébánia templom és 2000 kápolna, 43,500 világi pap, 4900 klastrom, 1078 r. kath. kollégium és konviktus ós 300 szeminárium. Van még ezenkívül 2200 oratórium. Az egyházi vagyont, az egyházi ügyeket a papokon kívül még mintegy 21,000 ember intézi. A lelkészek 8272 jótékonysági intézetnek állnak az élén és van még 2000 gyermekmenhely, 1850 klerikális egyesület, 513 r. kath. fogyasztási szövetkezet és 300 papi takarékpénztár. Az egyház szolgálatában él 420 könyvkiadó. Van 540 klerikális lap és folyóirat. így állítja össze ezt a statisztikát a „Frankfurter Zeitung". X. Pius és a protestantizmus. A „Neues Jahrhunelért" czimű lap megbízható forrásból meríti — mint írja — a következő érdekes dolgot: X. Pius az ágostai katholikus nagygyűlés táviratára adott válaszában a többek közt azt ajánlja a nagygyűlés figyelmébe, hogy működésével a protestáns vallás összeomlását akadályozza meg (ut a totali collapsu praeservetur). A nagygyűlés elnöksége azonban jónak látta, hogy a pápai táviratnak ezt a helyét ne olvassák fel nyilvánosan. Nagybritannia. Az írországi önkormányzat és a klerikalizmus. Sokan attól tartanak, hogy az Írországnak adandó politikai engedmények a római katholikusokat a protestánsok elnyomására fogják vezetni, A „Christian World" egyik munkatársa és a szabad egyház hívei azonban ennek a lapnak a hasábjain megnyugtatják az aggodalmaskodókat. Az írországi katholikusok — írja a czikkíró — sohase szerették a római igát viselni. Már O'Connell vezérük azt mondotta hajdanában, hogy Írország szívesen elfogadja Rómától a vallást, de nem kér annak politikájából. A XIX. század második felében a r. katholikusok vezérembere Parnell nevű protestáns férfiú volt, a ki minden tettében és szavában antiklerikálisnak mutatkozott. Ma is az írországi nemzeti irányú képviselők jó része protestáns, a kiket maguk a katholikusok küldöttek a parlamentbe. Ezekről a nemzeti párti képviselőkről pedig mindenki tudja, hogy antiklerikálisabbak, mint az angol tory-pártiak. Mikor az írek az ő önkormányzatukat, a „Home Rule"-\ sürgetik, első sorban és mindenek felett nemzeti czélokért küzdenek és Róma politikájára vajmi keveset gondolnak. Ebben az országrészben különben is nem a papok vezetik a népet és a czivil urakat, hanem megfordítva: a világi elem uralkodik és az után indul a papság. A katholikusok éppenséggel nem türelmetlenek a protestánsokkal szemben. Az angol parlament is kimondotta már, hogy az Írországnak adandó önkormányzat a szabadság és a vallásegyenlőség nagy elveit semmi tekintetben sem fogja megsérteni. Német templomépítések. A németek egymás után építik föl templomaikat Nagybritánniában. Márczius havában szentelték föl Hullban nagy, román stílban épült egyházukat, melyet a legmodernebb berendezéssel láttak el. Ennek a templomnak építkezési czélokra maga a berlini főegyházi hatóság 5000 márkát ajándékozott. A többi részét a kiadásoknak a hívek, hatalmas pártfogók és alapítványok fedezték, rohamosan, alig két év leforgása alatt. A legutóbbi három év alatt ez már a negyedik német templom az országban. 1909-ben Glasgowhan építettek egyet, ugyancsak abban az esztendőben ősszel emelték a shouth sieldsi szentegyházat és a német tengerészek otthonát, 1908-ban a newcastle-on-tynei templomot a lelkészlakkal együtt. A shieldsi templom építésre egy angol nő kerek 100 ezer márkát adott és a glasgowira egy német házaspár 40 ezer márkát. Dánia. Rasmussen Arboe, skibstedi protestáns lelkész Jiitlandban „a dogmák egyháza és az út, mely onnan kivezet" czíinen Kopenhágában felolvasást tartott a télen a deákok egyesületében. A dogmákat illetőleg felolvasásában azon a csapáson haladt, a melyen Harnack, német theologus. A lelkész püspöke csakhamar tudomást szerzett a szabadelvű pap kopenhágai szerepléséről és bekövetelte tőle a fölolvasás kéziratát. Kisérőlevélben Rasmussen kijelentette, hogy ő Harnack: „A kettős evangélium" czímű munkája után indult. Minthogy a lelkész válasza a kényes pontokban nem -volt elég világos és kielégítő, a superintendens újabb fölvilágosításokat követelt. A lelkész meg is küldötte a kívánt magyarázatokat, a melyekből a többek között kitűnt az is, hogy ő Jézus föltámadását nem veszi betű szerinti értelemben, nem hiszi a testi föltámadást. Fölfogásának támogatására hivatkozik Pál apostolra, az alexadriai egyházatyákra ós Harnack-ra. A püspök az aktákat a kultuszminiszterhez tette át. Ha a fegyelmi ügy a skibstedi lelkész ellen tovább folytatódik, akkor a miniszter a dánországi protestáns superintendensek ítéletét fogja az ügyben meghallgatni. Megjegyzendő, hogy Rasmussen Dániában a modern német theológiának legfőbb képviselője és ilyen irányban már több munkát is közreadott. Amerika. Eddy asszony hagyatéka. A „Christian World" értesítése szerint a nem régiben elhunyt Eddy prófétaasszony, a scientisták megalapítója sokkal több vagyont hagyott hátra, mint azt gondolták. New-Hampshire-ben levő birtokát 12 millió frankra, massachusetti birtokát pedig egy millió frankra becsülik. Ehhez járul még szerzői joga irott munkái után : körülbelül hét millió frank. Ennyi vagyont még egy vallásalapítónak se sikerült összegyűjteni a világon. Örményország. Az örmények száma körülbelül 3l

/s millió, a kik közül 200 ezer róm. katholikus és 50 ezer protestáns. Két millió él közülök török Örményországban és Törökországban, 1.200,000 orosz Örményországban és Orosz-