Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-07 / 19. szám

a kérdés. Ha egyöntetű munkával csak egy nemzedéket sikerült emanczipálnunk a hangzónyujtogatás régi szokása alól, akkor a hatalmas zsoltárok, az ékes dicséretek valódi fényükben ragyognak és az ajkak hű tolmácsolói lesznek a szív érzéseinek. Az irányítás munkája e téren is reánk várakozik. A míg azonban az egyházi ének ügye theológiánkon, tanitóképezdéinkben — tisztelet a kevés kivételnek, — elhanyagolt mostohagyermek marad, addig hiába várjuk a szebb jövő virradását. Losonczi Lajos. A ref. egyetemes konvent ülései. (Folytatás és vége.) Április 27-én, csütörtökön folytatták a tanácskozást. Tárgyalás alá került többek közt az országos református nyugdíj- és özvegy-árva-gyámintézeti végrehajtó-bizottság jelentése az intézet 1910. évi állapotáról. Ebből megtudjuk, hogy az intézet vagyona 1910 végén 4.472,993 kor. 85 fillér volt. Gyarapodás 1910-ben : 997,441 kor. 28 fillér. Segélyképen özvegyek és árvák számára kiadatott a mult évben 257,626 kor. 81 fillér. Az 1911-re előirányzott bevétel 1.326,209 kor. 20 fillér. Ezután dr. Lencz Géza debreczeni theol. tanár, Szász Béla sepsiszentgyörgyi vallástanár és Szolga József tábori lelkész kérelme következett, a kik arra kérték a konventet, hogy miután új állásuk folytán a lelkészi nyugdíjintézettel szemben levő helyzetük megváltozott, a rájuk kirótt ny. járulékok fizetése alól mentessenek föl. A konvent a kérelemnek helyt adott. Ugyanezt az engedményt tette a konvent más czímen Zoványi Jenőnek is. Az özvegyi évjáradékok fölemelése tárgyában a a tiszáninneni és tiszántúli egyházkerületek által beadott felterjesztésre vonatkozólag a konvent úgy határozott, hogy belátja ugyan a járulékok elégtelenségét, minthogy azonban azok felemelése oly nagy összeget igényelne, hogy azt a lelkészi nyugdíjintézet anyagi ereje ez idő szerint nem birná el, a kultuszminiszterhez fordul s felkéri, hogy a református egyházat illető államsegélyt, a járulékok fölemelése czéljából és a legszükségesebb mértékig terjedő összeggel addig is sürgősen emelje, a míg az államsegély emelése tárgyában már megindult tárgyalások befejeztetnek. A parókhiális könyvtár-bizottság jelentése dr. Antal Géza előadásában elfogadtatott. Hasonlóképen a liturgiaügyi-bizottság jelentése is az ágendás-könyv ügyében. Miután még a belmisszióügyi-bizottságnak a misszióügy 1909. évi állapotáról beterjesztett jelentése is tudomásul vétetett, a tanügyi-bizottság jelentése került sorra, Dóczi Imre előadásában. A gimnáziumokról és felsőbb leányiskolákról szóló jelentés meghallgatása után a gimnáziumok rendtartása került szóba. Az új átdolgozott rendtartást már egy kerületben életbe léptették (Tiszántúl). A többi kerületeknél munkában van. Erdélynek megengedtetett, hogy 1907-ben alkotott külön rendtartását, néhány fontos pótlással kibővítve, tovább is használhassa. Az államsegélyek s az állammal kötött szerződések revíziója, illetve az államsegélyek felemelése tárgyában benyújtott előterjesztésekre került ezután a sor. A békési, csurgói, hajdúnánási, miskolczi, sárospataki, kisújszállási, kecskeméti és mezőtúri gimnáziumok államsegély kérvénye elfogadtatott. Szó esett továbbá arról is, hogy egyes ref. gimnáziumokban, mint pl. Hajdúböszörmény, Halas, Sárospatak, Szászváros, a ref. növendékek száma feltűnően apadt. Az ok, egyes igazgatók jelentése szerint, abban rejlik, hogy sok a gimnáziumokba nem való anyag, s ezt a tanári karok eltávolítani igyekeznek. Az erdélyi egyházkerület a tanárok nyugdíjazására ki akarta mondani, hogy 30 évi szolgálat után érvényesülhessen a kényszer-nyugdíjazás elve minden tanárral szemben. A konvent azonban az indítványt nem fogadta el. — Az iskolai növendékek nyári kolduló utazása is végre eltiltatott. — Végül még az országos református tanáregyesületnek az ónektankönyvre vonatkozó javaslatát tárgyalták. A konvent a javasolt három tankönyv kiadását jóváhagyólag tudomásál vette, a tanügyi bizottságot a pályázat meghirdetésével megbízta, s elhatározta, hogy e tankönyveket minden intézetnek ajánlani fogja. A harmadik napi ülés legfontosabb tárgyát az ORLE. alapszabályai, a prot.' közös bizottság hatáskörének kiterjesztése és a theol. akadémiák új tanulmányi és vizsgálati rendje képezte. Az ORLE. újból felterjesztett alapszabályait a belügyminiszter a kultuszminiszterhez tette át véleményezés végett; a kultuszminiszter pedig a konventhez küldötte le az alapszabályokat, most már nem megerősítés, hanem csak esetleges megjegyzések megtétele végett. Az ügyet, a jogügyi bizottság véleményével, dr. Nagy Dezső terjesztette elő. A bizottság most már nem helyezkedett arra az álláspontra, hogy a konvent erősítse meg az alapszabályokat, de a konvent felügyeleti jogát mégis biztosítani kívánta volna az által, hogy az egyesület mutassa be választmányi és közgyűlési jegyzőkönyveit, A kérdés felett megindult vitában gr. Tisza István, gr. Degenfeld József, dr. Darányi Ignácz, Révész Kálmán, György Endre ós dr. Nagy Dezső vettek részt. Tisza István kijelentette, hogy a lelkészegyesület megalakulását szerencsétlen dolognak tartja ugyan, de miután a lelkészek túlnyomó többsége akarja az egyesületet s annak czéljai között nincs semmi olyan, a mi meg nem volna engedhető, az egyesületi jog alapján nem tagadható meg az ORLE. alapszabályaitól a láttamoztatás. Hogy a láttamozás és a főfelügyelet jogát a belügyminiszter magának tartja fönn és nem bízza a konventre, nemzetiségi ós felekezeti okokból csak helyeselni tudja. A mi a bizottság észrevételeit illeti, azokhoz hozzájárul, azt az egyet kivéve, hogy a jegyzőkönyvek bekívánásával a konvent ellenőrző jogot kívánjon magának biztosítani. Ilyen hatáskört az egyházi törvény a konventnek nem biztosít; de ha még biztosítana is, akkor se kellene alkalmazni akkor, a mikor a bizottság töröltetni óhajtja az alapszabályokból azt a pontot, a mely szerint az egyesület az egyházi hatóságokkal karöltve kíván működni. Ha a hivatalos egyház megtagadja az egyesülettel való együttműködést, akkor szükségtelen az ellenőrzés biztosítása. Különben is az egyesület oly nyilvánossággal működik, hogy ellenőrzése az illetékes hatóság által a jegyzőkönyvek bekívánása nélkül is megtörténhetik. A vita eredményeként a konvent az alapszabályokat illető észrevételeit a következőkben foglalta össze s terjeszti fel a kultuszminiszterhez: 1. az egyesület czéljai közül kihagyandó a protestáns szövetség létesítése; 2. a 3. §.-ban kifejezésre kell juttatni, hogy az egyesület alapszabályszerű czéljai megvalósítása végett csak a fennálló egyházi törvények megtartása mellett és azok sérelme nélkül működhet; 3. a 4. §.-ból törlendő az a pont, hogy az egyesület az egyházi hatóságokkal karöltve kíván működni, bár munkájában hivatali függés nélkül, s csak annyi