Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-07 / 19. szám

érezni fogjuk, hogy élünk, hogy mint a szőlőtőnek ága, virágzó és gyümölcsöző a mi életünk, hogy már a testben van igazi életünk, s a porsátor lehullása után lesz örökéletünk, mert megismertük Istent és a kit ő elbocsátott : a Jézus Krisztust! Keresztesi Samu. A buddhizmus kapuinkon belül! A világ lakosságának egyharmada Buddha vallásának a híve. Ez a vallás világvallás igényével lép fel. A jelenkorban különösen erőssé vált ez az igény a buddhizmus követőiben. És pedig nemcsak elméleti igény ez, hanem gyakorlati cél is. A magát világvallási szerepre hivatottnak érző buddhizmus missziói munkát kezdett. Hozzá még nem elégedett meg a keleti világgal, annak nem keresztyén emberiségével, hanem hozzáfogott a keresztyénség által nagyra nevelt ó-világnak, a keresztyén Európának meghódításához. Az ó-világ keresztyén lakosságának a köréből számos titkos és nyilvános hívet szerzett magának. A szellemi terjeszkedés ós hódítás után az intézményes meggyökerezés és társadalmi szervezkedés útjára lépett. A mai európai művelődésnek, az európai keresztyénségnek ma már komoly versenytárs és ellenfél számba kell venni a buddhizmust. Tudományos téren fel is vette az európai ós amerikai keresztyénség a buddhizmussal szemben való küzdelmet. A gyakorlati hitvédelem terén is megindult a tevékenység. A keresztyénség egész életmezején indulófélben van a védő és támadó, a diadalért való munka és küzdelem. Bennünket is közelről érdekel ez a korszerű kérdés. Hazánkban is eleven erő és tevékeny versenytárs kezd lenni a buddhizmus. Annál éberebb figyelemmel és tettre kész elhatározással kell szemügyre vennünk a buddhizmusnak európai s közelebbről nálunk való terjeszkedését most, midőn a buddhizmus 2500 éves jubileumát üli ebben az évben! Egyes külföldi napi- és hetilapok, világi és egyházi sajtószervek az utóbbi időkben nagy figyelmet keltő adatokat közöltek a buddhizmusnak európai terjeszkedéséről. így pl. a „Frankfurter Zeitung" és a „Chronik der christlichen Welt". Nagybritanniában bámulatos hódítást tesz a buddhizmus. Három évvel ezelőtt alapították ott a „The Buddhist Society of Great Britain and Ireland"-ot, a „Nagybritanniai ós írországi Buddhista Társaság"-ot. Ez adja ki a „The Buddhist Review" (Buddhista Szemle) cz. folyóiratot Londonban. A Társaság elnöke a nagyhírű buddhizmus kutató Rhys Davids tanár. A Társaságnak vidéki körei is vannak. Liverpoolban és Edinburghban. Egy gazdag indiai nő, Qung Hla asszony alapítványából házat építettek a bhikksuk, a buddhista kolduló barátok számára Angliában. Ugyanez az asszony buddhista iskolákat tart fenn hazájában 400 leány és 250 fiú számára. Douglas Gordon, a buddhizmus angol híve, 1900-ban buddhista szerzetes lett. Pár évvel később példáját^, követte a skót Mac Gregor Bennet Allan, a ki most Ananda Meteyya néven Byrmában a buddhizmus érdekében fáradozik. Ugyanott dolgozik egy másik skót is, Mac Kechnie. Ez legközelebb állandó hittérítő gyanánt Angliába jön el. Az első buddhista misszió 1908 tavaszán jött Angliába. A Buddhista Társaságnak több száz angol már a tagja. A Társaság alelnökei Melborough grófja és a sikkimi herczeg. Németországon Seidenstticker Károly 1905-ben Lipcsében „Der Buddhist" czímű folyóiratot alapította. Ugyanabban az évben alakult meg a „Németországi Buddhista Társaság", a „Buddhistische Gesellschaft in Deutschland". Később keletkezett a „Die buddhistische Welt", amely most a német Pali-Gesellschaft közlönye. Ez a Társaság Breslauban ülésezik. Alapszabályai szerint az a czélja, hogy a pali-irodalom ismeretét és a pali-buddhizmus rendszerének megértetését előmozdítsa. A filo-buddhista irodalom rendkívül megnövekedett és elterjedt. Francziaországban, különösen Párisban, szintén van buddhista társaság, lap és irodalom, a mint a többi európai nagyvárosokban (London, Amsterdam, Berlin stb.) buddhista gyülekezet is. Svájczban és Olaszországban szintén terjeszkedik a buddhizmus. Az előbbiben Luganoban lapjuk is van, a „Coenobium". Itt alakult 1909/10 telén az első európai buddhista-telep. További letelepedés történt még Lausanneban. Ezt követi a másik nemsokára Olaszországban, Umbriában. Svájczban kolostoruk is van már a buddhistáknak. — Oroszországban az 1905 októberi vallásszabadság-törvény életbelépése után sokan buddhisták lettek. Most Pétervárott a czár támogatása s az orthodox papság ellenzése mellett buddhista templomot építenek. Magyarországon, mint a Frankf. Ztg. írja, Subhadra Bhikshu Buddhista Kátéja már öt kiadást ért. Hangsúlyozva mondja továbbá ez a lap, hogy Európában itt próbálták meg először, hogy a buddhizmust mint vallásos közösséget állami elismertetéshez juttassák, de a r. kath. egyház ellenállásán meghiusult a kísérlet. A buddhista, illetőleg a buddhizmushoz szító irodalom is mindinkább gyarapodik. Ujabban már nemcsak ismertető iratok jelennek meg, hanem művészi hatásokkal dolgozó regények is. A Theozófiai Társaság szintén ennek az indiai világnézetnek a terjedését munkálja. A napokban Lénárd Jenő egy nagy könyvet adott ki „Buddhó tanítása" czímen, melyben a buddhizmus kutatásának vezéralakjáról, a magyar Körösi Csorna Sándorról, az egykori nagyenyedi ref. theologusról is hálás kegyelettel emlékezik meg. A könyvön a buddhizmus iránt való nagyfokú rokonszenv vonul végig. A Budapesti Hírlapnak erről a könyvről szóló ismertetésében (1911 ápr. 30) szintén erős filo-buddhista érzés és felfogás nyilatkozik meg. Különben ez a lap a minap is (márc. 11) meleg érdeklődéssel emlékezett meg „A Sárga Isten hódítása" cz. czikkében a buddhizmusnak mostani terjeszkedéséről. — Fővárosunkban szintén van budd-PAPA