Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-04-02 / 14. szám

nek, különösen azonban nagyobb gyülekezeteink lel­készeinek és presbitériumainak szíves figyelmébe ajánljuk. Az abauji egyházmegyéből. Az egyházmegye gyü­lekezeteinek többsége az üresedésbe került tanítókép­viselői állásra Rozgonyi István magyarbődi tanítót válasz­totta meg. — Az egyházmegye tavaszi közgyűlése április hó 5-én, Kassán lesz. A homestead és vidéki magyar ref. gyülekezetben, a melynek Harsdnyi Sándor a lelkipásztora, a mult évben kereszteltek 96, konfirmáltak 14 gyermeket, es­kettek 47 párt, temettek 32-őt. Áttért az egyházba 3. Bevétele volt a gyülekezetnek 8831*67, kiadása 8628*38 dollár; maradványa 203*29 dollár. Nyár folyamán 60 gyermeket részesítettek magyar nyelvű oktatásban. Volt a gyülekezetnek vasárnapi iskolája, betegsegélyző egy­házi egylete, egyházi takarékpénztára és magyar szövet­sége. A gyülekezet tagjai 230"40 dollárt adakoztak Isten dicsőségére, s azonkívül, hogy az egyház adósságából 1500 dollárt törlesztettek, még több amerikai és magyar­országi egyház támogatására is szép összegeket gyűjtöttek. A r. kath. püspöki birtokok parczellázása s kisbirtokosoknak való bérbeadása úgy látszik komolyan foglalkoztatja a r. kath. főpapságot. Nagy örömmel üdvö­zöljük ezt a tervezetet is, mert ez is haladás az eddigi állapotokhoz képest. Csak egy kerésztyénetlen vonás van az egész tervezetben: az, hogy a birtokokat csakis r. kath. keresztyén-szocziálista kisgazdáknak akarják jut­tatni. Hát nincs ennél az egyoldalú felekezeti érdeknél magasabb szempontú, a fajmagyarság érdeke? Nem nemzeti jelentőségű lenne-e az, ha ebben a kedvezmény­ban a birtokokon és környékén levő református falvak lakossága is részesülne ? A klerikálizmusnak kongregácziók szervezése útján történt vakmerő terjeszkedése ellen végre egy bá­tor és határozott lépés is történt. A zombori állami fő­gimnázium tanári kara ugyanis feliratot intézett a tan­kerületi főigazgatóhoz, a melyben az intézet kebelében alakult kongregácziós egyesületek betiltását kéri. A fel­irat szerint ugyanis beláthatatlan károkat okoz ez a tit­kos, klerikális czélokat szolgáló egyesülés, a melynek nem ismeretesek az alapszabályai és csak arra jók, hogy az ifjúság figyelmét eltereljék tanulmányaitól. E bátor kezdetnek tán mégis lesz majd folytatása? Orgonarendelések, A nagyszalánczi ref. egyház a templomába állítandó orgona elkészítésével Rieger Ottó cs. és kir. udvari orgonaépítőt bízta meg. Az új orgonát augusztusban adják át rendeltetésének. — Az újpesti r. kath. egyház, 21 szóló- és 21 mellékváltozatú, II. manuálos orgonáját Országh Sándor rákospalota-ujfalui orgonaépítővel készítteti. ISKOLA. Pályázati hirdetés. A stubnyafürdői állami tanító­képző-intézet első osztályába a jövő tanévre 35—40 növen­dék fog részint künnlakó, részint kedvezményes bennlakó növendékül felvétetni. A pályázás feltételeire vonatkozó­lag bővebb felvilágosítással szolgál Párvy Endre igazgató Z ni óv áralján. Magyar ifjak a külföldi egyetemeken. A kor­mánynak az ország közállapotairól szóló jelentésében olvassuk, hogy az 1908—09-iki tanévben 990 magyar ifjú látogatta a külföld egyetemeket, és pedig: Ausztriában 639, Németországban 243, Francziaországban 65, Svájcz­ban 43, Hollandiában pedig 3 ifjú igyekezezett maga­sabb ismeretekhez jutni. Az osztrák egyetemek közül az első helyet Bécs foglalta el 421, utána Grácz követ­kezett 82, Innsbruck 70, végre a prágai cseh egyetem 34 hallgatóval. Ez utóbbiak azonban horvátok lehettek. Berlinben 77, Lipcsében 41, Halle-Wittenbergben 34, Münchenben pedig 24 magyar ifjú járt az egyetemekre. A párizsi egyetemet 59-en, a svájcziakat 72-en, a hol­landus egyetemeket pedig 3-an látogatták. Külön emlé­kezhetünk meg azokról, a kik a külföldi műegyetemeken vettek részt. Ézeknek száma 422. Az iskolai internátusok szükségességének gondo­lata úgy látszik mindig erősebb és erősebb lesz a refor­mátus egyház vezetőinek tudatában. Kezdjük újra belátni, hogy a régi kollégiumoknak egyesületi szellemében hatal­mas nevelő és fegyelmező erő volt s egyszersmind az ily bentlakások anyagilag is nagy jelentőségűek voltak a szegénysorsú diákság megélhetésének megkönnyítésére vonatkozólag. Szükség van tehát arra, hogy ezeket a konviktusokat és internátusokat, a hol csak lehet, újra felállítsuk és szervezzük s a mi egyházkerületünk közép­iskoláinál is már ideje lenne erre gondolni és ez irány­ban tenni is valamit. Kivándorló theológiai tanár. Dr. György János, az unitáriusok kiváló tehetségű s nagy reményre jogo­sító theol. tanára — Amerikába vándorolt. Szomorú szív­vel kell feljegyeznünk ezt a veszteséget, mert valóban az ez a magyar theológiai irodalomra nézve. Dr. György János különös lelkű ember volt s épen azért különcz­ködő is. Utoljára akkor hallottuk, a mikor a Magyar Prot. Irodalmi Társaság által rendezett januári vitaesté­lyen felszólalt. Túlságosan egyszerű külseje után Ítélve, sokan nem tudták, hogy egy képzett theológus, de elé­gedetlen lélek beszél oly fanatizmussal a militarizmus ellen. Abban a néhány sorban, melyet Fiúméból egy barát­jához intézett, benne van éltének egész tragédiája. „. . . A mi módomban volt s lelkiismeretem tilalmán kívül állott", — írja— „mindent megpróbáltam. Sok mindenben csalód­tam, vagyonilag is érzékenyen megcsalattam, míg végül rászántam magam, hogy ennyire mostohának tapasztalt egyházamtól, hazámtól, családomtól elszakadva, megyek túl a sötét vizeken, a hol bővebb a táplálék a léleknek s a testnek. . Országos ref. nőnevelő-intézet terve. A mult óv őszén Luby Géza nemrég elhalt szatmári egyházmegyei gondnok ós özv. Aigner Émilné úrnő felhívására többen összejöttek Mátészalkán, hogy egy országos ref. nőne­velő intézet létesítésének módozatait megbeszéljék. A Luby Géza elnöklete alatt tartott értekezlet beható tár­gyalás után egy bizottságot küldött ki alapszabály kidol­gozása végett. Komoróczy Jenő győrteleki körjegyző el is készítette s azt egy kiküldött bizottság márczius 3-án felülvizsgálta,, megállapította, megszövegezte s intézke­dett, hogy az alakuló közgyűlés legközelebb Budapestre összehivassék s az alapszabály miniszterileg is megerő­síttessék. Ezen országos egyesület élére a bizottság gróf Tisza István óhajtja megnyerni. Az egyesület megalaku­lása után megindul az országos szervezkedés, mely a vármegyei székhelyeken bizottságok alakítását s társa­dalmi úton egy internátussal egybekötött országos ref. nőnevelő-intézet létesítését tűzte ki czéljául. Igazán a le­hető legőszintébb örömmel üdvözöljük ezt a mozgalmat, mert ha van elsőrangú kérdés a magyar ref. egyház éle­tében, úgy feltétlenül csakis a nőképzés ügye lehet az. Reméljük is, hogy a Kálvineum felállítása után ez lesz az a hatalmas czél, melyért a magyar reformátusság min­den áldozatot meg fog hozni. Várjuk is az alakuló közgyű­lésre vonatkozó felhívást minél előbb. Lapunk a legme­legebben fogja támogatni a mozgalmat mindenkor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom