Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-01-08 / 2. szám

TANS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: Az elégedetlenek. Andrássy Kálmán. — Vezérczikk: „Egyház és modern világ." V. J. — Iskolaügy: Az amerikai református theológiák tanulmányi rendje. Rarsányi Sándor. — Könyvismertetés: Cla­paréde Sándor: Les Voix Magyares au Jubilé de Calvin. Dr. K. I. — Belföld : Kulturkép .— A „Kálvineum" esz­méjéhez. H. I. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Adakozás. — Különfélék. — Hirde­tések. Az Élet Könyvéből. Az elégedetlenek. „Morgunk, mint a medvék, mindnyájan és nyögvén-nyögünk, mint a galambok. . . Várjuk az Ítéletet és — nem jön; a szaba­dulást és — távol van tőlünk !.. Ézsaiás 59 : 11. Ézsaiás, ez a nagy látó lélek, végig- tekintve népe érzelmi világán, a vágyak, törekvések, csalódások, csiig­gedések, reménykedések hullámvonalain, melyek szét- és összefolyva, alakra törtek: nézte ... nézte ... e meghatá­rozhatatlan életjelenségeket, az egész ország térségeit befogó szemhatárt, s a lelki zűrből egyszer csak meg­jelent előtte... a morgó medve és a nyögve-nyögő galamb . . . Egy csodálatos látvány ez, de Ézsaiás lelke előtt egészen természetes. 0 nemcsak az alakokat, hanem a formáló erőket is látja... A morgó medve Jahve ellen morog; a nyögdécselő galamb Jahve részvétét esdekli. A keserves helyzet okát mindkét érzés Jahvéra utalja, önmagát csupán okozatul állítván, elégedetlensé­gében is, vigasztalan panaszában is. De a próféta megfordítja a súlyozót, oda, a hol igazi helye van : a morgó medve és nyögve-nyögő galamb szíve közepébe ... „... nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna és nem oly süket az ő füle, hogy meg nem hallgathatna; — hanem ..." Semmi sincs új dolog a nap alatt!.. . Akárcsak a mi időnkben és a mi időnk lelkületére írta volna Ézsaiás a maga prófécziájának nagy részét. Legalább, a mi a benső elégedetlenséget illeti, rettene­tesen ránk talál és ránk illik a látó lélek jellemzése. „Morgunk, mint a medvék, mindnyájan"... Nincsen olyan társadalmi osztály, nincsen olyan munkatér, a hol ne keveselnék a földi szükségek kielé­gítésére szolgáló eszközöket. Még a királyok fizetését is felebb kell emelni. És a szükség sohse fogy, sőt növek­szik az emeléssel. Jahve népe Jahvéra morgott és nyögött, —- mi az állam oltárait ugrándozzuk körül, hátha lángot vet — az elásott kincs. És nyögvén-nyögünk, mint a galambok... Soha annyi gyöngeség, annyi erőtlenség... annyi szüksége kórházaknak, szanatóriumoknak, üdülőhelyek­nek, mentőegyesületeknek !... Mintha az emberi élet alkotója csak most űzte volna ki a szófogadatlan emberiséget az élet és egész­ség paradicsomából, s a természet vad és borzalmas kietlensége fojtogató dühvel most tizedelné a törvénye ellen vétőket!. .. Igen, — a törvénye ellen vétőket. Mert a mi morgásunk és nyögésünk nem annyira részvétre, szánalomra méltó, mint bosszantó, sőt nevet­séges. Társadalmi berendezkedésünk, keresztyénségünk s ez alapokon haladó egyéni életünk, minden józan belá­tás és erkölcsi érzet ellenére a morgó elégedetlenség és nyögdécselő elgyengülés útjait készítgeti. „Várjuk az ítéletet, —nem jő; várjuk a szabadulást, — távol van tőlönk 1" Az ítélet, a szabadulás : — a magunk lelke fene­kén rejtőzködik. A mik kilépnek, a mik tetté alakulnak, a mik helyzeteket teremtenek: — ezek mind, vagy nagy­részben lélek nélkül valók, csak a földi testre tartoznak: „mit együnk, mit igyunk és mivel ruházzuk magunkat!?" A gondolat ereje, a belátás ereje, az alkotó mun­kásság ereje, az egybefoglaló nagy érzés ereje, szóval : a mi az állaton, — a morgó medvén és nyögő galam­bon felüli ember ... „Ez hallgat, ez alszik, mint csecsemő gyermek anyja lágy ölében..."

Next

/
Oldalképek
Tartalom