Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)
1911-03-19 / 12. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 191 esperessé, dr. Burián József rózsahegyi orvost pedig egyházmegyei felügyelővé választották. Templomavatás Nyitrán. A nyitrai reí. templom felavatása f. hó 12-én ment végbe nagy ünnepség keretében. Az ünnepen résztvett dr. Antal Gábor dunántúli püspök és Tisza István gróf főgondnok is. A főgondnokot számos képviselő kísérte és útközben is és Nyitrán is nagy lelkesedéssel fogadták. Itt Tóth Lajos polgármesterrel az élén nagyszámú közönség fogadta Tisza grófot, ki válaszában, valamint a közebéden mondott beszédében a felekezeti és nemzetiségi különbségek felett álló testvériességet hangsúlyozta és a pozitív alapon álló egyházakat a materiálista és istentagadó korszellem elleni küzdelembe való egyesülésre hívta fel. A korszellemet szolgáló, illetve csináló napisajtó élesen megtámadta gróf Tiszát nyitrai beszédeiért. Pedig hát Tiszának nagyon igaza van. Egyben téved talán, és ez az, hogy a két kar: a római katholiczizmus és a protestántizmus egyetértő küzdelemre egyesülhetne. Ahoz nem az a szellem kellene, a mely ma a restaurácziót hirdető róm. katholiczizmus vezetőit eltölti! A budapesti új ref. templom. A budapesti ref. egyház tanácsa f. hó 11-én Kovácsy Sándor főgondnok elnöklésével tartott ülésen a városligeti fasorban építendő (VI—VII. ker.) új templom terveit és költségvetését tárgyalta s egyhangúlag elfogadta. Arkay Aladár műépítészt a tervek készítőjét megbízta a kivitellel is. Az építész a napokban már be is nyújtja a terveket jóváhagyás végett a főváros tanácsához, mint építési hatósághoz. Az építkezés költségeiből a lelkészi lakásra és a hivatalos helyiségekre eső részt, 78 ezer koronát, az egyháztanács az egyház terhére vett át, az előirányzattal szemben így is fenmaradó 28 ezer korona hiánynak a fedezésére pedig elvárja az egyháztagok áldozatkészségét s reméli az összegnek ez úton való előteremtését. Az ülés végén Kovács Emil lelkész az egyháztanács áldozatkészségeért mondott köszönetet, az elnök pedig a templomépítő-bizottság buzgolkodásáról emlékezett meg elismeréssel. A Kálvin-szobor ügye. A debreczeni Kálvin-szobortigy végrehajtó-bizottsága a mult hónapban Domahidy Elemér elnöklete alatt gyűlést tartott. Az elnök kegyelettel emlékezett meg a bizottság elhunyt tagjairól, Komlóssy Arthurról, Oláh Károlyról és Harcsa Jánosról, a bizottság fáradhatatlan előadójáról. IJj előadóul felkérte Mitrovits Gyula akad. tanárt. Az előadó jelentést tett az iratok átvételéről és a szobor-alap állásairól. Eszerint a debreczeni egyháztanács által megszavazott s hétévi részletben törlesztendő 3500 és tiszántúli egyházkerület által felajánlottt háromezer koronával együtt mintegy 30 ezer koronára tehető a Kálvin-szoboralap. Ebben benne van a Méliusz-szoborra gyűlt összeg is, mivel ezt a Kálvin-szobor mellékalakjául tervezik. Tisztán a Kálvin-szoborra való gyűjtés eredménye 9574 korona 19 fillér, a mely összeget az egyházkerületi pénztár kezeli. A bizottság felkérte a jelenlevő Erőss Lajos püspököt, hogy hívja fel a kerületbeli lelkészeket a kint levő győjtőivek beküldésére, illetőleg a gyűjtés hathatós folytatására és befejezésére. A debreczeni egyházat is felkérte a bizottság, hogy értesítse azáltal a tervezett házanként való gyűjtés megkezdéséről, mert annak a sikere érdekében a város társasköreiben előadásokat kíván tartani a közönség tájékoztatására. Folytatólagosan a többi ref. egyházkerületeket is fel akarja kérni a bizottság, a mozgalomhoz való csatlakozásra, hogy az ország kálvinista kereeztyéneinek közös erejéből a reformáczió négyszázados emlékünnepére, 1917-re állhasson a Kálvinszobor a debreczeni nagytemplom tövében. — Mi a nemes ügyet nagyrabecsiiljiík; mindamellett azt gondoljuk, hogy Kálvinnak s a refornjácziónak emlékét a szobornál méltóbb alakban is meg lehetne örökíteni. Királyi kitüntetés. Dr. Vámossy Károlyt, a budapesti ref. egyház algondnokát, a közügyek terén szerzett érdemei jutalmául a király udvari tanácsosi czíinmel tüntette ki. A kitüntetés egy valóban érdemes férfiút ért Szívből kívánjuk, hogy sok-sok éven át viselje méltóságát lelke és teste teljes erejében! Aranykönyv. Horváth Lajos, volt országgyűlési képviselő, a ki a napokban hunyt el Miskolczon. mintegy 800,000 koronát kitevő vagyonából 260,000 koronát hagyott jótékony czélokra. A miskolczi református főgimnáziumnak 60,000 koronát, az avasi ősi református templom stílszerű rendezésére 50,000 koronát, a tiszáninneni református felsőbb leányiskola részére 12,000 koronát hagyott. Ezenkívül több alapítványt tett református czélokra. Székács-szobor Orosházán. Székács Józsefnek, a nagynevű ev. püspöknek, Lapunk egyik megalapítójának s buzgó munkatársának szülőhelyén Orosházán Kovács Andor ottani ev. lelkész kezdeményezésére lelkes mozgalom indult meg, melynek czélja az, hogy az egyet, evang. gyámintézet 50 éves jubileuma alkalmából, az intézet megalkotójának, Székács Józsefnek szobrot emeljenek Orosházán. Kovács Andor ev. lelkész lelkes felhívására meg is alakult egy bizottság, mely a szobor felállításának költségeit társadalmi úton reméli összehozni. — Mi a magunk részéről csak helyeselni tudjuk, ha Székács emlékét az ev. egyház meg akarja örökíteni. De mint más alkalommal, úgy itt is hangsúlyozzuk, hogy a szoborállítás eszméjét szerencsétlen gondolatnak tartjuk s meg vagyunk róla győződve, hogy maga Székács, a gyakorlati életnek e nagy embere tiltakoznék ez ellen leginkább s valószínűleg ilyenformán szólana: „Hagyjátok csak azt a szobrot, atyámfiai ! Helyette abból a drága pénzből tegyetek inkább valami alapítványt. Vagy küldjetek évenként egy-két theologust, tanítót vagy papot külfödre.. . vagy tartsatok el néhány árvát, vagy a kórházban néhány beteget... csak szobrot ne, a mikor még oly nagy a szükség mindenben mindenfelé...!" Hollandia a portugál beözönlés ellen. Hollandia protestáns köreiben nagy a fölháborodás a Portugáliából elűzött jezsuiták beözönlése ellen. Az evangélikus szövetség és számos protestáns egyesület egy sok ezer aláírással ellátott feliratot intézett a királynéhoz, a melyben arra kérik őt, hogy tiltsa meg a Hollandiába érkező jezsuiták letelepülését, mint a hogy Spanyolország, Portugália, Brazília és Francziaország megtiltották, mert ez a beözönlés megbontja a felekezeti békét, a kincstárt pedig a holtkéz javára megkárosítja. Az antimodernista eskü kérdése még mindig forrongásban tartja a kedélyeket — Németországban. Folyton akad egy-két bátrabb pápista theológus, a ki szembe mer szállni a pápai rendelkezéssel. így például újabban Döring tanár, a ki a konstanczi gimnáziumon tanított, vonakodott az antimodernista esküt letenni. Fölöttes egyházi hatósága emiatt megtiltotta neki, hogy tovább tanítson. A badeni kormány azonban kijelentette, hogy megrendszabályozott tisztviselőjét meg fogja védelmezni. Az ügy további fejleményeit érdeklődéssel várjuk. — Érdekes különben az a levél is, melyet az Osservatore Romano szerint a pápa Fischer kölni érsekhez intézett. Ebben a levélben a pápa kijelenti, hogy az állami egyetemek theológiai tanárai fel vannak ugyan mentve a modernista eskü letevése alól, azonban erkölcsi köteles-