Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1911 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1911-03-05 / 10. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX. ker., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : HAMAR ISTVÁN. Főmunkatársak: Dr. Kováts István. — Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér Hirdetési díjak : Kéthasábos egész oldal 40 K, fél oldal 20 K, negyed oldal 10 K, nyolczad oldal 5 K, TARTALOM. Az Élet Könyvéből: A szenvedés útjja. V. J. — Vezérczikk: A jobb jövő jelei. H. I. — Iskolaügy : A gyönki ref. gimnázium áthelyezésének kérdéséhez Baky Tstván. — Könyvismertetés : Legújabb theológiai irodalom. Dr. D. Gy. — Belföld: Falusi levél. Balatoni István. — Közérdekű döntvények. — Külföld: Svájcz, Franczia és Né metország. Dr. T. T. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Az Élet Könyvéből. A szenvedés útja. „Ettől fogva kezdé. Jézus jelenteni az ő tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell menni és sokat szenvedni a vénektől, főpapoktól és írástudóktól és megöletni és har madnapon föltámadni.. Mt. 16.21-24. Galilea kék ege fel hősöd ni kezdett. A Genezáreth tavát bánatos szél borzolta. Az isteni élet örömhíre előtt kevés lélek tárult fel, sok lélek pedig hidegen bezárult. A hívek növekedő száma leapadt. A jócselekedetek és gyógyítások élvezőinek kilencz-tizedrésze hálátlanul elment s elfeledkezett. A tanítványok gyarapodó serege csak a kicsiny zárt körre olvadt le s ott is kísértett a kételkedés és aggodalom. A messiási ország előhírnöke Makhérusz várában vértanúi halált szenvedett. A hirdetett istenországa nem alakulhatott meg a kiválasztott nép életében békés hódítással. Ha a hirdetett örömhír, az istenországának evangéliuma, a tanítás és gyógyítás békés munkája nem tudták felrázni és megváltani az isteni törvény népét: vájjon mi rázza föl és mi váltja meg? Az evangélium új bora repeszti a törvény régi tömlőjét. A tömlő hivatalos őrizői ellenségeivé lettek az evangéliumnak s hirdetőjének. A két világ közt béke nincs, megalkuvás pedig lehetetlen. A törvény és az evangélium harczra kelnek. A messiási munka nem csupán szelíd magvetés, hanem hadviselés. A Messiás nemcsak tanítómester, hanem az Isten seregének vezére. A vezér pedig először érezi az ellenfél pusztitó indulatát. A Szabadító a szenvedés embere. A mit nem ért el örömmondó igével s örömsziilő jósággal, majd eléri véres gyötrelmével és fenséges türeljuével. A kiket nem tudott megragadni igéje erejével, foglyul ejti majd megrendítő szenvedésével. A kiket nem tudott felrázni hatalmas életével, majd felrázza azokat fenséges halálával. Egy odaáldozott élet s egy áldozatos halál kettős ereje, mint egy óriásnak két hatalmas keze, majd felrázza és megszabadítja a megtévedt népet. A halál nem a vég. Az Isten diadalmas erővel életre kelti Fiát. A Fiú visszajön a felhőkben, az ég seregivel, robajos erővel s a régi világ romhalmaza fölött fölépíti diadalmas mennyei birodalmát, az istenországát. „Ettől fogva kezdé Jézus jelenteni az ő tanítványainak, hogy neki Jeruzsálembe kell menni és sokat szenvedni a vénektől, főpapoktól és írástudóktól és megöletni és harmadnapra feltámadni..." Jézus látta a szenvedés útját, melyre előrevetődött a kereszt sötét árnyéke s 0 ... biztos lélekkel rálépett arra. A szenvedés nem csapás rá nézve, hanem a fejlődés eleme, a megváltás eszköze, a halál kezdete, melynek vége megdicsőülés és öröklét. A tanítványok lelke elszomorodik a szenvedés és halál gondolatára. Ok az életre, a szabadulásra ós a dicsőséges országlásra gondolnak. Mesterükhöz is ezeknek a reményében ragaszkodtak. S most 0 maga hirdeti a várakozásukkal ellentétes szenvedést és halált? Péter szenvedélyes, féltő lelkével rá akarja bírni Ufát a maga kímélésére, élete megmentésére és reményeik megvalósítására: „Kíméld magad, Uram, ne essék ez meg teveled!" A Péter gondolata: szenvedésmentes, halált kerülő élet. Ez az embernek természetes eszménye. Jézus azonban szent felháborodással utasítja vissza az önszeretet rövidlátó tanácsát: „Távozz tőlem, sátán, botránkozásomra vagy nekem, mert nem az isteni, hanem az emberi dolgokra gondolsz." A megváltó szenvedéstől és haláltól való eltérítés, szerinte, egyenesen sátáni munka, mert az egyéni érdeknek feláldozza a köz javát, a testi megmaradásért, lemond az élet megváltásáról s